A Broadway ikonja volt, most az egész szakma fellázadt ellene

Mikrofilm

Az Evita sztárja, Patti LuPone egy színházi produkcióra tett megjegyzést, amely miatt valóságos bojkottot hirdettek ellene. Könnyen lehet, hogy a szabadszájú dívának még a Tony-díjátadót is ki kell majd hagynia.

Patti LuPone az amerikai színházi világ egyik legnagyobb ikonja, valódi legenda, akinek a neve egyet jelent a Broadway-jel és a musicalekkel. A 76 éves, részben olasz származású színésznőnek ugyan mindkét szülője hétköznapi, értelmiségi munkát végzett (az egyik könyvtárban dolgozott, a másik irodalmat tanított), az éneklés és színjátszás mégis a vérében van: felmenői közé tartozik Adelina Patti, minden idők egyik legismertebb szopránja, míg bátyja, Robert LuPone Tony-díjra is jelölt színésszé vált. LuPone az Egyesült Államok egyik leghíresebb művészeti iskolájába, a Julliardra járt, majd a híres Tony-, Oscar- és Golden Globe-díjas színészeket kinevelő The Acting Company nevű társulat egyik alapító tagjává vált. A színésznő Csehov Három nővérével mutatkozott be a Broadway-n 1973-ban, két évvel később Az enyveskezű vőlegény (The Robber Bridgeroom) révén pedig megkapta első Tony-jelölését. Ezt a mai napig további 7 nomináció követte, a legutóbbit 2022-ben a Company című darabért, amelyért meg is nyerte a díjat. Szintén győzött 1980-ban az Evita, 2008-ban pedig a Gypsy főszerepéért. Előbbi, azaz

Eva Perón figurája szabályosan összeforrt a nevével, olyanok elől nyerte meg a szerepet, mint Maryl Streep vagy Raquel Welch.

A kritikusok odáig voltak érte, a nézők imádták, a darab pedig a Broadway egyik legnagyobb sztárjává tette, ő azonban élete egyik legborzalmasabb élményeként emlékezett vissza rá később. „Végigsikítottam a szerepet, amelyet csak egy olyan férfi írhatott, aki gyűlöli a nőket. A producerektől pedig semmilyen támogatást nem kaptam, ők ugyanis sztáralakítást akartak, de a színfalak mögött úgy bántak velem, mint egy ismeretlen senkivel” – nyilatkozta 2007-ben.

LuPone játszott A kis szemtanúban, a Miss Daisy sofőrjében, a Múlt karácsonyban, illetve olyan sorozatokban, mint Az élet megy tovább, vagy a Hollywood. Legutóbb a Mindvégig Agatha című Marvel-sorozatban és az Amitől félünk című nyomasztó horrorban láthattuk. Státuszára jellemző, hogy többször is saját magát, azaz a nagy musicalszínésznőt alakította: így tett a Csajokban vagy a Glee – Sztárok leszünk!-ben; utóbbi egyik főszereplője, a Lea Michele játszotta Rachel Berry például egyértelműen LuPone nyomdokaiba kíván lépni, amikor énekelni kezd.

Most hétvégén rendezik meg az idei, 78. Tony-díjátadót, ahol maga LuPone ugyan nem kapott jelölést, de mint az egyik legismertebb és legelismertebb színpadi színésznő, meghívást kapott a gálára. Könnyen lehet azonban, hogy mégsem lesz ott, ugyanis LuPone egy korábbi megjegyzése hatalmas botrányt váltott ki a tengerentúlon. Május végén ugyanis megjelent egy vele készült interjú a The New Yorkerben, amely egyébként úgy jellemzi őt, mint „a Broadway regnáló nagy dámája, nagy hanggal és még nagyobb szájjal”. Ilyen bevezetéssel talán nem is kellene csodálkozni, hogy az írás tele van erős mondatokkal, LuPone egy megjegyzése azonban annak ellenére felháborodást keltett, hogy a hasonló fogalmazások valóban nem állnak távol tőle (csak egy példa: 2017-ben, a Tony-díj vörös szőnyegén azt mondta, soha nem lépne fel Trumpnak, mivel „utálom azt a szarházit”).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.