A Broadway ikonja volt, most az egész szakma fellázadt ellene

Mikrofilm

Az Evita sztárja, Patti LuPone egy színházi produkcióra tett megjegyzést, amely miatt valóságos bojkottot hirdettek ellene. Könnyen lehet, hogy a szabadszájú dívának még a Tony-díjátadót is ki kell majd hagynia.

Patti LuPone az amerikai színházi világ egyik legnagyobb ikonja, valódi legenda, akinek a neve egyet jelent a Broadway-jel és a musicalekkel. A 76 éves, részben olasz származású színésznőnek ugyan mindkét szülője hétköznapi, értelmiségi munkát végzett (az egyik könyvtárban dolgozott, a másik irodalmat tanított), az éneklés és színjátszás mégis a vérében van: felmenői közé tartozik Adelina Patti, minden idők egyik legismertebb szopránja, míg bátyja, Robert LuPone Tony-díjra is jelölt színésszé vált. LuPone az Egyesült Államok egyik leghíresebb művészeti iskolájába, a Julliardra járt, majd a híres Tony-, Oscar- és Golden Globe-díjas színészeket kinevelő The Acting Company nevű társulat egyik alapító tagjává vált. A színésznő Csehov Három nővérével mutatkozott be a Broadway-n 1973-ban, két évvel később Az enyveskezű vőlegény (The Robber Bridgeroom) révén pedig megkapta első Tony-jelölését. Ezt a mai napig további 7 nomináció követte, a legutóbbit 2022-ben a Company című darabért, amelyért meg is nyerte a díjat. Szintén győzött 1980-ban az Evita, 2008-ban pedig a Gypsy főszerepéért. Előbbi, azaz

Eva Perón figurája szabályosan összeforrt a nevével, olyanok elől nyerte meg a szerepet, mint Maryl Streep vagy Raquel Welch.

A kritikusok odáig voltak érte, a nézők imádták, a darab pedig a Broadway egyik legnagyobb sztárjává tette, ő azonban élete egyik legborzalmasabb élményeként emlékezett vissza rá később. „Végigsikítottam a szerepet, amelyet csak egy olyan férfi írhatott, aki gyűlöli a nőket. A producerektől pedig semmilyen támogatást nem kaptam, ők ugyanis sztáralakítást akartak, de a színfalak mögött úgy bántak velem, mint egy ismeretlen senkivel” – nyilatkozta 2007-ben.

LuPone játszott A kis szemtanúban, a Miss Daisy sofőrjében, a Múlt karácsonyban, illetve olyan sorozatokban, mint Az élet megy tovább, vagy a Hollywood. Legutóbb a Mindvégig Agatha című Marvel-sorozatban és az Amitől félünk című nyomasztó horrorban láthattuk. Státuszára jellemző, hogy többször is saját magát, azaz a nagy musicalszínésznőt alakította: így tett a Csajokban vagy a Glee – Sztárok leszünk!-ben; utóbbi egyik főszereplője, a Lea Michele játszotta Rachel Berry például egyértelműen LuPone nyomdokaiba kíván lépni, amikor énekelni kezd.

Most hétvégén rendezik meg az idei, 78. Tony-díjátadót, ahol maga LuPone ugyan nem kapott jelölést, de mint az egyik legismertebb és legelismertebb színpadi színésznő, meghívást kapott a gálára. Könnyen lehet azonban, hogy mégsem lesz ott, ugyanis LuPone egy korábbi megjegyzése hatalmas botrányt váltott ki a tengerentúlon. Május végén ugyanis megjelent egy vele készült interjú a The New Yorkerben, amely egyébként úgy jellemzi őt, mint „a Broadway regnáló nagy dámája, nagy hanggal és még nagyobb szájjal”. Ilyen bevezetéssel talán nem is kellene csodálkozni, hogy az írás tele van erős mondatokkal, LuPone egy megjegyzése azonban annak ellenére felháborodást keltett, hogy a hasonló fogalmazások valóban nem állnak távol tőle (csak egy példa: 2017-ben, a Tony-díj vörös szőnyegén azt mondta, soha nem lépne fel Trumpnak, mivel „utálom azt a szarházit”).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.