Lemez

Akkord: Akkord

  • Velkei Zoltán
  • 2014. január 5.

Zene

A manchesteri Akkord két ismert angol producer, Synkro és Indigo hosszú ideig meglehetősen nagy titokban tartott közös projektje. Mindketten nyitott gondolkodásúak, és hasonló világból jönnek - ismerősen mozognak a drum & bass, a jungle, a breakbeat, a dubstep, az ambient és még ki tudja, minek a dimenziójában -, így nem meglepő, hogy amikor együtt dolgoznak a stúdióban, akkor nehezen beskatulyázható zenéket írnak.

Bemutatkozó albumuk pontos képet fest róluk, miközben ügyesen reflektál az útkereső elektronikus zene aktualitásaira is. A Torr Vale-ben hallható váratlan ritmusváltás és sejtelmes IDM/ambient-hátterek például a mostanában egyre népszerűbb kazettakiadók szabadszelleműségét idézik, a Smoke Circle breakbeatszerű törzsi dobjai és kántálásai pedig a bristoli Livity Sound-kollektíva felé biccentenek egyet. Nem kerül bajba az album akkor sem, amikor az Akkord elsősorban a saját ötleteit juttatja érvényre egyértelmű külső hivatkozások nélkül: a Conveyor nyolcadaiban és tizenhatodaiban mesteri pontossággal elhelyezett hangminták már-már hangszobrászi megszállottságról árulkodnak, ugyanakkor azt is jó hallani (a Navigate-ben), hogy a szerzők képesek valamelyest elengedni magukat egy ösztönösebb, kevesebb gondolkodást igénylő techno kedvéért.

A lemez így hitelesen mutatja be, hogy mivel kísérleteznek jelenleg az elektronikus zene brit úttörői. Az utóbbi évek buliközpontú témái után most ismét a nehezebb, sötétebb és összetettebb munkák kerülnek előtérbe, ami izgalmas lehet azoknak, akik unják már a posztdubstepkorszak mostanra ismertté vált irányvonalait.

Houndstooth/Neon Music, 2013

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.