mi a kotta?

Süss fel, és ragyogj

  • mi a kotta
  • 2013. augusztus 11.

Zene

"Joseph Heyden belső-tisztviselőnek minősül, és akként kezeltetik. Ezért a Herceg úr őfőméltósága kegyesen bízik abban, hogy magát hercegi udvarhoz tartozó, tisztességes belső-tisztviselőhöz méltóan, józanul viseli, s alárendelt zenészeit nem brutálisan, hanem higgadtan és szerényen, nyugodtan, derekasan vezeti majd, kivált, ha magas uraságok előtt muzsikálnak.

A másodkarmester alárendeltjeivel egyetemben mindig uniformisban tartozik megjelenni; gondoskodjék továbbá Joseph Heyden arról is, hogy nemcsak ő maga, hanem mind a hatáskörébe tartozók is mindig tisztán, az előírásnak megfelelően, fehér harisnyában, tiszta fehérneműben, rizsporosan, copffal vagy vendéghajjal, de mindenesetre egyöntetűen mutatkozzanak. Éppen ezért, mivel a többi muzsikusok a másodkarmesterhez igazodnak majd, olyannyira mintaszerűen kell viselkednie, hogy alárendeltjei az ő jó tulajdonságairól példát vehessenek. Kerüljön tehát Joseph Heyden mindenfajta bizalmaskodást, közös evés-ivást s egyéb bizalmas érintkezést a muzsikusokkal, hogy az őt megillető tiszteletet el ne veszítse..."

1761. május elsején egyebek mellett ilyen feltételek vállalásával szegődött Esterházy Pál Antal herceg szolgálatába a húszas évei végén járó Haydn, aki már új urának kedvére komponálta meg 6., 7. és 8. szimfóniáját, amelyeket mellékneveik (Le Matin, Le Midi, Le Soir) révén összefoglalóan Napszak-szimfóniák gyanánt szokás emlegetni. Ez a három korai szimfónia szólal meg azon a nyár esti hangversenyen, amelyet a Pesti Vármegyeháza Díszudvarára kitelepülő Concerto Budapest ad majd, méghozzá az oly tudós szakértelmű Vashegyi György vezénylete alatt (július 18., nyolc óra).

"Sokkal jobban szeretem a harmadikat a másodiknál, mert a másodikat igen kényelmetlen eljátszani" - fogalmazott maga a zongoravirtuóz szerző, Szergej Rahmanyinov, előadói szemszögből összemérve két oly népszerű zongoraversenyét. Ez a 3. zongoraverseny mindenesetre meghitt ismerőse lehet a mozi szerelmeseinek is, elvégre ennek gyakorlása készíti ki a főszereplő zongorista karakterét a Ragyogj! című díjnyertes ausztrál filmben. Csakhogy ugye e filmalkotás sztorija a való életből lett véve, s így persze a karakter, David Helfgott is valós személy. Méghozzá olyannyira valós személy, hogy vasárnap direkte a Papp László Sportaréna - komolyzenei koncertek számára oly kedvező - színhelyén ül majd neki éppenséggel e Rahmanyinov-mű magánszólamának is, a Liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretében (július 14., hét óra).

Egyebekben mi csak tangózzunk, hiszen hétfőn Piazzolla-est vár reánk a Vajdahunyad váránál, többek közt a gitáros Tátrai Tiborral és a Mendelssohn Kamarazenekarral (július 15., fél kilenc). Négy évszak Buenos Airesben - ez a főmű, Astor Piazzolla (képünkön) 1965 és 1970 között megalkotott, Antonio Vivaldi és az argentin főváros előtt egyként hódoló tangósorozata ígérkezik majd, csak menjen le már végre a nap!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.