Zene

Bár a rendezők kitették a lelküket, kevés pénz volt a zsebükben ahhoz, hogy valódi nemzetközi klasszisokra fussa. Márpedig húzós nevek nélkül nem jön be a nép. Félház és unalom jellemezte a háromnapos székesfehérvári jazzfesztivált.

Bazsányi Sándor

- kk -

- kk -

Junkie-nak lenni jó: új album van, Lay It Down a címe, ilyenkor az is megeshet, hogy tolongani kell egy templomban.

Apacsok, jampecek, huligánok és rockerek után a 90-es évek szcenikusa a Katonában szadomazóra veszi a formát. Se zsiványtanya-romantika, se West Side Story-s kültelkiség: a csavargók helyén fémmel kivert fekete bôrszerkókban gyors kezű kung-fu-harcosok, wrestling-idióták, transzvesztita bájfiúk nyomulnak. Csupa punkfrizurás, narkós, lepattant fazon - izomkodnak, taperolnak, lihegnek, nyálaznak orrba-szájba. Eszelôsen gusztustalanok.

Nehéz olyan családban ôrültnek lenni, ahol a lakberendezési hóbortok kimerülnek a parkettutánzatú linóleumban, a szórakozás tíz éve csak a Dickie Boone Show tévéváltozata, a kommunikáció pedig a pofonokra és artikulálatlan üvöltésekre redukálódott. Valahogy így kezdôdhetett a hatvanas évek Angliájában az eredeti történet is.

a jelentôs képminôség-javulás mellett magát a műsort is alaposan megerôsítette. Szombaton, a Bix - Változat egy legendára című káromkodós akciófilm után az erôs lelkűek már csak ezért sem mentek dorbézolni. A Hívd Andreát! még mindig a tévéjegyzetírók végsô mentsvára. A fôcím telitalálat: Szenes Andrea komputergrafikai alapon újabb és újabb Szenes Andreákká alakul, amit borzalmas kísérôzene tesz feledhetetlenné. Andrea igazából videóra rögzítve élvezhetô. Ha ugyanis csak az adást néznénk, soha nem hinnénk el, hogy azokat mondja, amiket. Például hogy "Itt a Hívd Andreát Magyarország beszélget". Jó, errôl a mondatról hamar kiderül, hogy Andrea kajakra ezt akarta mondani, mert a reklámblokkok után szó szerint elmondja megint. Egyébként is, a stáblistánál ki van írva, hogy Súgógép Iksz Ipszilon. Vélhetôen Súgógép vállalta a felelôsséget a következô három mondatért:

- szilasi -

Kis piros dzsip robog az argentin pampán. Fiatal német pasi (Fred, építész) és fiatal német pasiné (Lilian, bágyadt, szôke) nyomul nyaralásképpen a latin térségben, enyhítendô a steril német rögvalóságot és 14 évi steril házasságot. Velük robog göndör hajú hiperintelligens lányuk (Lucy), aki gyorsabban akar futni, mint a fénysebesség, de állandóan lemarad. IQ-szintjét jellemzi, hogy kényszerhelyzetekben is képtelen választani két dolog között, mindent egyszerre akar, agya még egészségesen duális rendszerű.

Semmi, de semmi nincs a színpadon. Se díszlet, se kellék. Tizennégy szék és csipkeváros a színfalakon. Ennyi a játék kerete. Maga a címszereplô, a legyező is stilizáltan jelenik meg, egy piros kesztyű képében.

Dôreség azt hinnünk, hogy a tavalyi ünnepségekkel és vetítéssorozatokkal letudtuk a mozgókép századik születésnapját. A Lumi`ere fivérek nevezetes elsô vetítése 1895. december 28-án volt a párizsi Grand Caféban, de a nemzeti filmtörténetek csak ezután kezdôdtek. Például a magyar.