Ha családja vagy városa felfigyel a vegyészpalántára, Graham zsenialitásának talán nem kellett volna rögeszmébe torkollnia. A tökéletes kristály, ami elvisz egy jobb és emberibb világba: ez az ô nagy álma.
Laboratórium és egerek hiányában a vegyész családja napi betevôjén kísérletez, teát, szendvicskrémet aromásít változatos vegyszerekkel, amelyek idônként emésztési, esetleg látászavarokat okoznak. Ezek még mindig nem olyan szerek, amelyek az élô szervezet normális működését tartósan, illetve véglegesen a nem kívánt irányban befolyásolnák. A büntetôkör akkor kezdôdik el, mikor a szintén rögeszmés Isaac Newton egykori kísérletsorozatának folytatása (antimont melegítéssel tökéletes gyémánttá változtatni) csúfos robbanással végzôdik. Graham a tan követôjeként olyan nehezen viseli a kudarcot, hogy attól a naptól fogva megváltozik.
A szerencsétlen, hullaszagú anyazombi nevelt fia odaadóan porciózza a mérget az orvos által felírt kütyüben, és hidegvérrel vezet naplót az adagokról, valamint az áldozat fizikai állapotáról. Az antimon nem emberbarát szer, elegendô mennyiségben méreg. Kulcsfontosságú enzimeket inaktivál a szervezetben érzéstelenítés nélkül. Mostohaanyának kis mértékben adagolva a következô tünetei vannak: gyomor-, bélizgalmak, hányinger, hányás, késôbb véres hasmenés, májgyulladás, veseműködési zavarok. Senkinek nem gyanús a dolog, csak azt kívánják, tűnne már el mielôbb a nyakukról a bűzlô szerencsétlen. A mama rájön a dologra, de késô, mert Graham egy nácikról szóló képregényben rátalál a tökéletes méregre, és pontot tesz ennek a kis epizódnak a végére.
Kezdetben volt a só, a talliumsó. A vele készült rágcsálóirtó szereket annak az évtizednek a végén tiltották be Angliában, amikor a sztori játszódik. Nagyon minimális adagja és kis százalékú oldata is halálos. Színtelen, szagtalan. Moderált fogyasztása fokozatosan tönkreteszi a szervezet sejtjeit, elsôsorban a hajtüszôk és a központi idegrendszer sejtjeire ártalmas. Rövid idôn belül kihullik a haj, végtagfájások, görcsök gyötrik az embert, kékesre színezôdik a bôre, tüdôödéma következtében elôbb-utóbb leáll a légzése. Elôfordulhat a halál beállta elôtti pszichózis, mert súlyos agykárosodást is okoz. A fenti tünetsort a nézô natúr képi megjelenítésben követheti végig: a képsorok és a zenék összeegyeztethetetlensége az angol akasztófahumor felé sodorja a filmet. Utána egy hascsikarásos nézô sem fog megelégedni a körzeti orvos diagnózisával.
Aki egyszer mérgez, megteszi újra. A sok hasonló tünet pedig gyanússá válik. Graham egy igazságügyi elmegyógyintézet legfiatalabb lakója lesz, ahol a jungista pszichológus felfigyel éles elméjére, és átnevelô álomanalízisre beszéli rá. Sírás a lombikokra borulva, megbánás, az álomlopó fiú visszatér a társadalomba. Ám az egyszer feladott ördögi szenvedélyt legföljebb másikra ajánlott elcserélni, ugyanarra veszélyes. A társadalom nem változik, kitaszít, hitetlen, türelmetlen, undorító. Hiányos az utókezelés. Eddig is derengett, de ezen a ponton határozottan beugrik a Mechanikus narancs fôhôse, aki újra a régire veszi arckifejezését, amikor már eleget alázták. Graham megint kísérletez, és sikerül munkatársai nagy részét megmérgeznie. Még mielôtt kiirtaná a várost, mondjuk, elkezdené nagyban a vízvezetékkel, visszakerül az intézetbe, ahol rejtélyes körülmények között öngyilkos lesz. Annyi biztos, hogy egy lereszelt gyémántgyűrűtôl nem lehet meghalni, de hát ô mindig is különös fiú volt.
A szakemberek azért tartanak az ilyen filmektôl, mert elôfordulhat, hogy hatására valamely endogén ôrült hasonlóképpen próbálja megoldani családi problémáit. Nálunk az antimon és a tallium nem annyira ismert mérgek, ezért az egyszeri nézô azt gondolhatná, ezek tökéletesek, nem kimutathatók. Pedig azok. Hajdanán Magyarországon az arzén és a nikotin volt a menô, minthogy minden ország asszonyai az épp forgalomban lévô mérgekkel ölik megunt férjeiket és hűtlen szeretôiket. De a hasonló bűntényekre kis idô elteltével már a toxikológia elôtti idôkben is fény derült, mert mindig volt egy kocsmáros, akinél visszaváltották a nikotinos üveget, vagy egy szakadár falusi pap, akinek évekkel késôbb ugrott be, hogy több gyónás körül sem stimmeltek a dolgok. A jelenkori toxikológia pedig egyrészt mindig gyanakszik, másrészt olyan analitikus technikával rendelkezik, amely a legkisebb mérgezettségi eltérést is kimutatja még az exhumált emberi szervkaparékból is. Tökéletes gyilkosság nincs: az csak mázli, ha nem derül ki. A méregkeverô kénköves kondenzcsíkkal jár, szaglik, vagy valaki felismeri a járásáról.
- sisso -
A fenti cikk nem jöhetett volna létre dr. Benkô Andrásnak, az Igazságügyi Toxikológiai Intézet igazgatójának a segítsége nélkül.
The Johnny Poisoner´s Handbook, színes, angol film, 1995. Rendezte: Benjamin Ross; fényképezte: Hubert Taczakowski; szereplôk: Tobias Arnold, Ruth Sheen, Roger Lloyd Pack. Bemutatja a BudapestFilm Rt.
