Film: Skizofrén germánok, ha félredugnak (Punta Grande)

  • 1996. május 16.

Zene

Kis piros dzsip robog az argentin pampán. Fiatal német pasi (Fred, építész) és fiatal német pasiné (Lilian, bágyadt, szôke) nyomul nyaralásképpen a latin térségben, enyhítendô a steril német rögvalóságot és 14 évi steril házasságot. Velük robog göndör hajú hiperintelligens lányuk (Lucy), aki gyorsabban akar futni, mint a fénysebesség, de állandóan lemarad. IQ-szintjét jellemzi, hogy kényszerhelyzetekben is képtelen választani két dolog között, mindent egyszerre akar, agya még egészségesen duális rendszerű.

Kis piros dzsip robog az argentin pampán. Fiatal német pasi (Fred, építész) és fiatal német pasiné (Lilian, bágyadt, szôke) nyomul nyaralásképpen a latin térségben, enyhítendô a steril német rögvalóságot és 14 évi steril házasságot. Velük robog göndör hajú hiperintelligens lányuk (Lucy), aki gyorsabban akar futni, mint a fénysebesség, de állandóan lemarad. IQ-szintjét jellemzi, hogy kényszerhelyzetekben is képtelen választani két dolog között, mindent egyszerre akar, agya még egészségesen duális rendszerű.

Egy terven kívüli eltévedés nyomán a germán család újabb németekhez érkezik, egy idegbeteg, valószínűleg szexuális kapcsolatban is álló testvérpárhoz: a nôn nyakkendô, szájában szivar, a pasas kopasz, kövér, alkoholista. Az általuk működtetett német házban, a Punta Grandéban aztán az ifjú pár rögvest összebarátkozik helyi német háborús bűnösökkel, greenpeace-es turistákkal, dinamittal halászni járó helybéliekkel, ilyenekkel. Meg hát az ott élô latin lover-szerű fekete bárfiúval (Ricardo, fekete póló, copf, szigorú tekintet) és az argentin pampába rezzenéstelen arccal ôsi germán dalokat belekényszerítô énekesnôvel (Inez, fekete haj, szép szemek); és kész, megtörténik az érzéki csoda, mindenki elcsábul, a házasságnak annyi.

Illetve mégsem. A göndör Lucy, a racionális mag, idônként hangos üvöltéssel reklamálja vissza papit és mamit az életébe, ámde a dolog egyre kilátástalanabb, lévén hogy papi egy tavi csónakban teszi magáévá Inezt, az üvegasztalhoz bilincselt mamit pedig Ricardo bôrnadrágban ostorozza és dugja párhuzamosan, jól ráérezve a nô szexuális Führer-hiányára. Ez utóbbi aktust papi jól végig is nézi, be is indul rá, de inkább szenved, vagy mindkettô, elôbb ennen magát akarja a vízbe dinamitozni, aztán mégis inkább a gaz csábítón megy végig egy hentesbárddal. Mindenki skizofrén, senki se tudja, mit akar, illetve mindenki mindent akar egyszerre, képtelenek választani, ott tartanak, ahol saját gyerekük, csak nem olyan okosak, és pláne nem olyan szépek, Fred például kifejezetten úgy néz ki, mint egy tiroli krémsajtreklám, Lilian pedig olyan izgalmas, mint A Hét, vasárnap este, amikor már úgyis minden mindegy. Végül tényleg mindenki megkettôzôdik.

A minden szempontból német filmben (az argentin pampát is Schleswig-Holsteinban vették fel) az egyetlen magyar a régóta odaát élô rendezô-producer Altorjay Gábor, aki persze nem szárnyalhatta túl Cservonec című fekete-fehér remekét (amelyben szovjet matrózok eltévednek Hamburgban), ámde, ha helyenként nem is minden profi, újra igen nézhetôt csinált. Kár, hogy bukni fog. A moziban hatan voltunk a gépésszel együtt; és még csak meg se tudtunk kettôzôdni.

- seres -

Punta Grande, színes magyar-német film, 1995, 92 perc. Írta és rendezte: Altorjay Gábor; fényképezte: Holly Fink; zene: Tom Dokonpil; szereplôk: Josef Bilons, Martina Schiesser, Gisella Müller.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.