Néprajzi Múzeum: A Lumiere-express érkezése (A magyar mozi századik születésnapja)

  • - borz -
  • 1996. május 9.

Zene

Dôreség azt hinnünk, hogy a tavalyi ünnepségekkel és vetítéssorozatokkal letudtuk a mozgókép századik születésnapját. A Lumi`ere fivérek nevezetes elsô vetítése 1895. december 28-án volt a párizsi Grand Caféban, de a nemzeti filmtörténetek csak ezután kezdôdtek. Például a magyar.

Az elsô mozipremiert 1896. május 10-én tartották a Royal Szállóban. A francia testvérpár fotográfusok tucatjait képezte át operatôrré, és küldte szét a világba, mert az új találmány, a mozi csak úgy falta a filmeket. Lumiere-ék operatôrei Budapestre is eljutottak, a legjobbkor, mondhatni, a millenniumi ünnepségekre kiszépült, ünneplô nagyváros fogadta ôket.

századik születésnapi ünnepét a Néprajzi Múzeumban rendezte meg a két érdekelt filmintézet, a magyar és a francia. Láttuk a századforduló Budapestjének büszkeségét, az Andrássy utat az Operával, meg a Lánchidat, díszes hintókat húztak tollbokrétás lovak, vitték a szent koronát a Hôsök terérôl a Várba, vagy vice versa, mert kicsit fura volt az egész, milyen más is az a régi Pest, de aztán kiderült, hogy csak a filmet fűzték be fordítva.

A Lumiere-operatôrök 17 méteres, 50 másodperces tekercsekre forgattak, csináltak is több mint ezer felvételt, ami csodával határos módon tizenkilenc híján mind megmaradt. Ebbôl a tengernyi anyagból választott ki huszonnyolcat Jean-Pierre Jeancolas filmtörténész. Lyonból, az ôshazából indult, és mintha csak az Orient expressz klasszikus útvonalát követné, úgy vitte el a nézôt Londontól Isztambulig, hogy aztán egy nagy körsvenkkel befogja Európa köré Észak- és Közép-Amerika, Ázsia és Afrika nagyvárosait is.

A Lumiere-bolygó összeállítás után egy

ôs-Jancsó

következett, alighanem azért, mert a száz évvel korábbi helyszínen forgott ez is, az 1952-es május elsején. A nyolcadik szabad május 1. idôszámítás elôtt tíz évvel készült, hiszen Jancsó az 1962-es Oldás és kötést nevezi elsô filmjének, a korábbiakat megtagadta. Van azért e korhű dokumentumfilmnek erénye, szép pillanata is: dinamikus, eleven darab, jól vágott, jól plánozott, és igazán szép a szélben lobogó zászlók képe.

Az ünneplés és a technika ördöge idôrabló dolog, Balogh Béla 1921-ben készült remekébôl, A megfagyott gyermekbôl sajnos csak az elsô tekercs fért bele a programba. A némafilmeket a magyar Jean-Michel Jarre, Benkô László látta el hangulatos szintetizátorzenével, különösen megkapó volt a legelôrôl hazatartó tehéncsorda, amint pattogó technoritmusra ballag a magyar alkonyatban. A születésnapi köszöntéshez bor is érkezett a Gundelból, tehát nagyjából azon az útvonalon, mint száz éve a szent korona. A száraz fehérre még sokáig emlékezni fogunk.

- borz -

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.