A szerk.

A családi ezüst

A szerk.

Amikor 2006 táján felépült Orbán Viktor parasztháza a felcsúti futballpálya közvetlen szomszédságában, még az járta, hogy milyen jó, hogy a Fidesz elfoglalt elnökének csak a szomszédba kell átugrani, ha egy kis testmozgásra vágyik.

Akkor még rajongói sem gondolhatták, hogy Orbánnak sokkal merészebb álmai vannak a kertvégi focipályával, olyan álmok, amilyeneket legfeljebb 8–10 éves gyerekek szőnek, amikor filctollal ráfestenek egy 7-es számot a pólójukra és fölé írják, hogy Ronaldo. A többség ezt kamaszkorára kinövi, és talál magának valami rendes foglalkozást – hacsak nem lesz belőle labdarúgó vagy miniszterelnök.

Orbán nem tudta kinőni. Világos volt ez már 2011-ben, amikor a Bajnokok Ligája döntőjének díjátadóján ott virított a soros EU-elnök Magyarország képviseletében az UEFA vezetői mellett, hogy ő is lejattolhasson Messivel, Xavival, Iniestával – azoknak persze fogalmuk sem volt, hogy ki ez az ember –, és látszott rajta, hogy nem miniszterelnökként van jelen. Az elégedett gyereket láthattuk, aki valaha arról ábrándozott, hogy Maradonával meg Platinivel játszik majd egy csapatban, és lám, az utóbbi mellett neki is jutott a rivaldafényből.

Orbán erőlködését 2011-ben legfeljebb kínosnak éreztük, és sokan elhitték azt is, amit a felcsúti fociakadémia alapítójaként mondott, miszerint „az infrastruktúra, a szaktudás, a támogatói kör mind-mind a gyerekeket, a fiatalokat szolgálja”. Pár évre rá már mindenki láthatta, hogy az utánpótlás-nevelés csak álca, az igazi cél az, hogy a Puskás Akadémiára átkeresztelt egykori falusi csapat, ahol a miniszterelnök igazolt labdarúgó lett, ugyanarra a polcra kerüljön, mint a nagy múltú fővárosi csapatok, a Fradi vagy a Honvéd. Így hát a tao-támogatások bevezetése után (Orbán szerint az nem közpénz) a Felcsút csapata egyre többet és többet kapott, és külföldi játékosokat kezdett vásárolni. Amikor 2014-ben átadták a Makovecz Imre terve alapján épült, kacsalábon forgó felcsúti stadiont, a Puskás Akadémia már az NB I.-ben játszott. Két évre rá, 2016-ban még kiestek, de egy évvel később visszatértek, és azóta valósággal szárnyalnak. A pénz pedig csak úgy ömlik a csapathoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.