A szerk.

A családi ezüst

A szerk.

Amikor 2006 táján felépült Orbán Viktor parasztháza a felcsúti futballpálya közvetlen szomszédságában, még az járta, hogy milyen jó, hogy a Fidesz elfoglalt elnökének csak a szomszédba kell átugrani, ha egy kis testmozgásra vágyik.

Akkor még rajongói sem gondolhatták, hogy Orbánnak sokkal merészebb álmai vannak a kertvégi focipályával, olyan álmok, amilyeneket legfeljebb 8–10 éves gyerekek szőnek, amikor filctollal ráfestenek egy 7-es számot a pólójukra és fölé írják, hogy Ronaldo. A többség ezt kamaszkorára kinövi, és talál magának valami rendes foglalkozást – hacsak nem lesz belőle labdarúgó vagy miniszterelnök.

Orbán nem tudta kinőni. Világos volt ez már 2011-ben, amikor a Bajnokok Ligája döntőjének díjátadóján ott virított a soros EU-elnök Magyarország képviseletében az UEFA vezetői mellett, hogy ő is lejattolhasson Messivel, Xavival, Iniestával – azoknak persze fogalmuk sem volt, hogy ki ez az ember –, és látszott rajta, hogy nem miniszterelnökként van jelen. Az elégedett gyereket láthattuk, aki valaha arról ábrándozott, hogy Maradonával meg Platinivel játszik majd egy csapatban, és lám, az utóbbi mellett neki is jutott a rivaldafényből.

Orbán erőlködését 2011-ben legfeljebb kínosnak éreztük, és sokan elhitték azt is, amit a felcsúti fociakadémia alapítójaként mondott, miszerint „az infrastruktúra, a szaktudás, a támogatói kör mind-mind a gyerekeket, a fiatalokat szolgálja”. Pár évre rá már mindenki láthatta, hogy az utánpótlás-nevelés csak álca, az igazi cél az, hogy a Puskás Akadémiára átkeresztelt egykori falusi csapat, ahol a miniszterelnök igazolt labdarúgó lett, ugyanarra a polcra kerüljön, mint a nagy múltú fővárosi csapatok, a Fradi vagy a Honvéd. Így hát a tao-támogatások bevezetése után (Orbán szerint az nem közpénz) a Felcsút csapata egyre többet és többet kapott, és külföldi játékosokat kezdett vásárolni. Amikor 2014-ben átadták a Makovecz Imre terve alapján épült, kacsalábon forgó felcsúti stadiont, a Puskás Akadémia már az NB I.-ben játszott. Két évre rá, 2016-ban még kiestek, de egy évvel később visszatértek, és azóta valósággal szárnyalnak. A pénz pedig csak úgy ömlik a csapathoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.