A szerk.

A családi ezüst

A szerk.

Amikor 2006 táján felépült Orbán Viktor parasztháza a felcsúti futballpálya közvetlen szomszédságában, még az járta, hogy milyen jó, hogy a Fidesz elfoglalt elnökének csak a szomszédba kell átugrani, ha egy kis testmozgásra vágyik.

Akkor még rajongói sem gondolhatták, hogy Orbánnak sokkal merészebb álmai vannak a kertvégi focipályával, olyan álmok, amilyeneket legfeljebb 8–10 éves gyerekek szőnek, amikor filctollal ráfestenek egy 7-es számot a pólójukra és fölé írják, hogy Ronaldo. A többség ezt kamaszkorára kinövi, és talál magának valami rendes foglalkozást – hacsak nem lesz belőle labdarúgó vagy miniszterelnök.

Orbán nem tudta kinőni. Világos volt ez már 2011-ben, amikor a Bajnokok Ligája döntőjének díjátadóján ott virított a soros EU-elnök Magyarország képviseletében az UEFA vezetői mellett, hogy ő is lejattolhasson Messivel, Xavival, Iniestával – azoknak persze fogalmuk sem volt, hogy ki ez az ember –, és látszott rajta, hogy nem miniszterelnökként van jelen. Az elégedett gyereket láthattuk, aki valaha arról ábrándozott, hogy Maradonával meg Platinivel játszik majd egy csapatban, és lám, az utóbbi mellett neki is jutott a rivaldafényből.

Orbán erőlködését 2011-ben legfeljebb kínosnak éreztük, és sokan elhitték azt is, amit a felcsúti fociakadémia alapítójaként mondott, miszerint „az infrastruktúra, a szaktudás, a támogatói kör mind-mind a gyerekeket, a fiatalokat szolgálja”. Pár évre rá már mindenki láthatta, hogy az utánpótlás-nevelés csak álca, az igazi cél az, hogy a Puskás Akadémiára átkeresztelt egykori falusi csapat, ahol a miniszterelnök igazolt labdarúgó lett, ugyanarra a polcra kerüljön, mint a nagy múltú fővárosi csapatok, a Fradi vagy a Honvéd. Így hát a tao-támogatások bevezetése után (Orbán szerint az nem közpénz) a Felcsút csapata egyre többet és többet kapott, és külföldi játékosokat kezdett vásárolni. Amikor 2014-ben átadták a Makovecz Imre terve alapján épült, kacsalábon forgó felcsúti stadiont, a Puskás Akadémia már az NB I.-ben játszott. Két évre rá, 2016-ban még kiestek, de egy évvel később visszatértek, és azóta valósággal szárnyalnak. A pénz pedig csak úgy ömlik a csapathoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.