A szerk.

A dzsenderharcos

A szerk.

A magyar és a lengyel kormány kiszedette a nemek közötti egyenlőség (gender equality) kifejezést az Európai Unió állam- és kormányfőinek múlt hét végi informális csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozatból.

A Reuters információi szerint a szöveg eredeti verziójában az szerepelt, hogy az uniós vezetők erőfeszítéseket tesznek a nemek közötti egyenlőség előmozdítására (to promote gender equality), míg az elfogadott változatba az került be, hogy a nemek közötti szakadék (gender gap) megszüntetését célozzák a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak terén. A hivatalos zárónyilatkozat az egyenlőségről általános megfogalmazásban beszél, igaz, a miniszterelnökökkel párhuzamosan az uniós intézmények vezetői is kiadtak egy dokumentumot, és ebbe már belefért a gender equality szóösszetétel is.

Orbán – kihasználva, hogy a csúcstalálkozók következtetéseit csak egyhangúsággal lehet elfogadni – nem most kötött bele először a gender szóba. Tavaly októberben a miniszterelnökök arról tárgyaltak, milyen elvek szerint működjenek együtt az afrikai országokkal, és Orbán itt is kifogásolta a gender equality kifejezés használatát, helyette a férfiak és nők közötti egyenlőség formuláját ajánlotta (equality between men and women). Erről állítólag több mint 40 percen keresztül vitázott a többiekkel (elsősorban a dán miniszterelnökkel), és végül az a megoldás született, hogy egy korábbi uniós dokumentumra hivatkoznak a szövegben, amelyben egyébként szerepel a nemek közötti egyenlőség.

Első blikkre úgy tűnhet, a szimpla kellemetlenkedésen túl nincs sok értelme az ilyen terminológiai vétófenyegetéseknek. A két idézett példa egyikében sem sikerült elérni, hogy az elfogadott szövegek tulajdonképpeni jelentése megváltozzon, a gender szó visszafogottabb használatától Európa szerencsésebb fertályai nem lettek kevésbé elkötelezettek a nemek közötti egyenlőség iránt, ahogy a magyar kormány sem „úszott meg” semmilyen pluszkötelezettséget azzal, hogy az EU nem utalt direkt módon a gender equality elvére ezekben a dokumentumokban. Orbán számára az ilyen alkalmak egyszerűen arra jók, hogy hazai közönségének felmutathassa, megint megvédte az országot a Brüsszel által ránk erőltetni kívánt genderideológiától, és előadhassa a szokásos hazugságait arról, hogy „a gender jelentése tisztázatlan, valahol a nő és a férfi megjelölés között mozog”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.