A szerk.

Életjelek

A szerk.

Hétfőn úgy háromtucatnyi magyar művész és értelmiségi vette magának a fáradságot, s tett egy – a leendő köztársasági elnök személyére vonatkozó – ellenajánlatot Orbán Viktorral szemben.

Becsületükre legyen mondva, markáns, jól átgondolt ajánlatot; magyarul találtak egy Áder Jánosnál minden tekintetben alkalmasabb, a köztársasági elnök személyével kapcsolatban támasztott általános és alkotmányos követelményeknek nyilvánvalóan jobban megfelelő jelöltet Majtényi László személyében. Köztudott dolgok ezek, Áder veterán pártpolitikus, minden, amit valaha is elért (kábé semmit), azt színtisztán pártpolitikusi mivoltának köszönheti, ha egészen pontosak akarunk lenni, Orbán Viktor kegyeinek. Az, hogy Áder János ma Magyarország köztársasági elnöke, nem az ő politikai szereplésének, sikereinek a következménye, hanem Orbán Viktor kutyaszorítóban meghozott döntése egy még csak minőséginek is csak jóindulatúan nevezhető cseréről (emlékezetes, Orbán előző államfője, Schmitt Pál lopta a diplomáját, ezért mennie kellett).

Majtényi László ezzel szemben akadémiai doktor, egyetemi tanár több évtizedes tudományos munkássággal a háta mögött, aktív közéleti szereplő, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, korábban az Alkotmánybíróság tanácsosa, főtanácsosa (1990–1995), 1995–2001 között a Magyar Köztársaság első adatvédelmi biztosa, majd húsz hónapig, 2009-es – nota bene a Fidesz–MSZP frekvenciamutyi miatt benyújtott – lemondásáig az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke volt. Mit tehetünk ehhez még hozzá? Tán annyit, hogy Áder János igyekvő horgász, és a családtagjai sikeresen helyezkedtek el itt-ott az elmúlt években.

A jelöléssel nyilvánosság elé lépő (s időközben örvendetesen gyarapodó számú) civilek erejét nemcsak jelöltjük aligha megkérdőjelezhető fölénye biztosítja, de saját állományuk is: láthatóan nemcsak a szokott aláírókat találjuk, hanem új neveket is, egyéb teljesítményükkel már elismerést, komoly személyes hitelt szerzett nőket és férfiakat.

Nyilvánvaló, hogy Majtényi László nem lesz – idén tavasszal – államfő. Magyarországon a parlament választja a köztársasági elnököt, s a harmadik próbálkozásnál már az egyszerű többség is elég. A Fidesz Áder Jánost fogja megválasztani államfőnek.

De a tét mégis óriási, nagyobb is, mint elsőre gondolnánk. Nem kevesebbről van itt ugyanis szó, hanem arról, hogy van-e ma az országban Orbán Viktornak akármilyen csekély törvényhozási erőt felmutatni képes ellenzéke vagy nincsen, s tényleg csupán az a pár értelmiségi és művész védi itt a demokráciát. Aligha van ennél komolyabb politikai (és életminőségi) kérdés ma Magyarországon. S ne feledkezzünk meg a jelöltállítás járulékos politikai jótéteményeiről sem: máshonnan aligha pótolható nyilvánosságot jelentene ez a jelöltség, a jelöltnek épp úgy, mint a jelölőinek: érvényesen, hitelesen és óráról órára el lehetne mondani mindenkinek, számos eddig erővel zárva tartott csatornán keresztül is, hogy hogyan kellene mennie a dolgoknak egy tisztességes demokráciában, egy tisztességes országban, s helyette mi folyik itt.

Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, a képviselők egyötödének, tehát negyven képviselőnek a támogatása szükséges. A civil aláírók színrelépését követően, de még aznap a Magyar Szocialista Párt hivatalosan is jelezte, hogy a maga részéről Majtényi személye rendben van, amennyiben vállalja a jelölést, az MSZP kész egyeztetni a többi demokratikus párttal arról, hogy a parlamentben egységesen felsorakozzanak mögötte. A szocialistáknak momentán 29 képviselőjük van, s ez mind a 10 független jelölt egységes lecsatlakozásával sem elegendő a jelöltállításhoz. Jobbikos és fideszes segítségre nyilván nem számíthat Majtényi, marad az LMP. E párttól első ránézésre nem is lenne oly idegen Majtényi eddigi politikai működése – bár utoljára novemberben szerepeltek együtt közös hírben, amikor a Majtényi vezette Eötvös Károly Intézet éles hangú közleményben bírálta az LMP tevékenyen segítő részvételét a Fidesz alkotmánybíró-választási machinációiban. S vannak egyéb előzményei is az államfőség–Majtényi–LMP-háromszögelésnek. Közvetlenül karácsony előtt (december 19-én, amikor a civilek még nem voltak a láthatáron) a Népszava már arról írt, hogy Majtényi lehet az MSZP és az LMP közös jelöltje. Az LMP aznap épp a teli szájjal szajkózott környezetvédői ambícióit önpártja előtt is képviselni képtelen államfőről tartott sajtótájékoztatót, ahol – ha már ilyen szépen egybeestek a dolgok – a sajtó színvallást kért Majtényi ügyében is. Sallai R. Benedek akkor azt mondta, hogy a párt nem kommentál „politikai megrendelésre készült” újságcikkeket. Nos, azóta csak a síszünet telt el, felhívtuk hát az LMP-t, ahol a sajtóilletékes közölte lapunkkal, hogy a pártnak e pillanatban még semmiféle álláspontja sincsen nemhogy Majtényi László jelölésével, de egyáltalán az egész elnökválasztással kapcsolatban sem. A sajtófőnök kedd délután azt sem tudta, mikor lesz elnökségi ülés, s ott téma lesz-e ez.

A Jobbik 24 képviselője közül nyilvánvalóan egy sem fogja Majtényi jelölését támogatni.

Mi lesz?

Lesz jelöltje a magyar demokráciának, vagy az országnak be kell érnie Orbán Viktor kegyelmével? S kin múlik ezúttal mindez?

Neked ajánljuk