A szerk.

Fagyban

A szerk.

Az 1956-os forradalom egyik emblematikus mondata úgy hangzik, hogy „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családtagjainak”. Fénykép is van róla, a falragasz alatt nyitott bőrönd az utcán, rengeteg papírpénzzel. Úgy tudni, 5-6 ilyen gyűjtőhely volt Budapesten, őrizetlenül álló katonaládák, s úgy 260 ezer forint jött össze. A gyűjtést az Írószövetség szervezte, a pénzt a szervezet székházában valaki még át is vette, stempli, aláírás, aztán a november 4-e utáni sorsa ismeretlen.

Magyarország a múlt hét második felére lefagyott, de szó szerint; a hétvégén sorra dőltek a hidegrekordok országszerte és Budapesten is, volt ahol –28 fokot mértek. Odakint most is nagyon hideg van, amikor e sorokat írjuk. De ha hihetünk a meteorológiának, mire e lapszám az utcára kerül, már nem fogunk fázni, jönnek a pluszok.

A nagyobb természeti kataklizmák idején mindig tisztábban kivehető egy társadalom képe. De ez még csak különösebb katasztrófa sem volt, csak egy kis – alig egyhetes – fagy, mely viszont kétségtelenül alkalmat adott belenézni önarcunkba.

Magyarországon az elmúlt napokban viszonylag kevés kihűléses haláleset fordult elő, mondjuk, az egész télre vonatkozó (ősztől de­cember végéig kétszer annyian haltak fagyhalált, mint tavaly: közel százan) vagy éppenséggel a Lengyelországból érkező adatokhoz képest. Megteltek a hajléktalanszállók, de állták a rohamot, az ellátórendszer ilyesmire szakosodott része tette, amit lehetőségei megengedtek.

A pártok sem maradtak tétlenek, a Jobbik és az MSZP egyként követelte a tűzifa áfájának a csökkentését, a DK a rekordhidegben segítő civil szervezeteknek követelt állami támogatást, s az LMP is felrótta a kormányzatnak, hogy vígan építi a stadionokat, míg emberek fagynak meg Észak-Magyarországon. A Fidesz is azonnal reagált a farkasordító hidegre, Németh Szilárd közölte, hogy 25-30 százalékkal lehet most olcsóbban fűteni, mint a komcsik alatt, akik tizenötször emelték a fűtés árát. Aradszki András pedig garantálta az ország energiaellátását még ebben a nehéz időkben is. A Fidesz fórumain a legszegényebbeknek, a fagynak leginkább kitetteknek nem találtuk hírét-nyomát, még kevésbé a velük való törődésnek.

Annál inkább találkoztunk ilyesmivel társadalmi szinten, a sajtó példátlan civil összefogásról cikkezett, a főváros után vidéken is villámgyorsan terjedt a Szabadfogas mozgalom felhívása; először néhány pesti színház elé raktak ki fogasokat e szöveggel: „Ha fázol, vegyél el egy kabátot! Ha nem szeretnéd, hogy mások fázzanak, tegyél ide egyet!” S érkeztek is a kabátok tömegével, éppúgy, mint a lelkesült újsághírek, Facebook-bejegyzések, melyek közül a kedvencünket ide is írjuk: „A mi falunk is csatlakozott!”

Segítettek a biciklis futárok, s még egy nagy plakátcég is felajánlotta szabad óriásplakát-felületeit a vonatkozó információk hamarabbi célba juttatásáért.

Később másfajta hírek jöttek. Pécsett az irgalmasok temploma elől elhajtották a kabátgyűjtőket a francba. Pió atya meg is magyarázta, hogy miért, nos, azért, mert a segítségnyújtáshoz szerinte ész is kell. A kirakott kabátok reggelre bizonyosan csuromvizesek lesznek, s majd egy pap lesz kénytelen összeszedni őket – így az atya.

A Vígszínház előtt viszont komolyabb kabátlopási ügyekről és dulakodásokról is beszámoltak különböző források. Ezek szerint jól öltözött egyének agresszív csoportozata válogatott a kabátok között, s vitték a javát, mindközönségesen hiénáztak, s balhé lett belőle, rendőrök és közterület-felügyelők tettek rendet, s a továbbiakban rendőrök vigyáztak a kitett ruhákra, a maradékot pedig a színház sietve juttatta el a megfelelő civil szervezeteknek.

Az országos fagy nem kímélte a menekülteket sem, a körmendi menekülttábor alig fűtött, világítatlan sátraiból például annak ellenére sem engedték ki a szétfagyott lakókat, hogy a közelben van rendesebben fűtött tábor, illetve a segítő civilek is el tudták volna helyezni őket emberi körülmények közé. A Menekültügyi és Bevándorlási Hivatal minden erre vonatkozó kérelmet elutasított, érkezett az bár menekültektől vagy civilektől. A Helsinki Bizottság erre föl az ombudsmanhoz fordult.

Így telik nálunk a hideg idő, de már csak egy éjszakát kell kihúzni mínusz húsz alatt, aztán jön a melegfront. Akkor majd jobb lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.