A szerk.

Tanúként megjelentek

A szerk.

Hatvanpuszta jó ideje már nem (csupán) földrajzi fogalom Magyarországon. Csak olyan jelző nélküli fogalom, szerfelett gazdag jelentéstartalommal. Döntően negatív jelentéstartalommal.

Hatvanpuszta gátlástalan kivagyiságot jelent, orangerie-t, elmélkedő sétányt, fakazettás mennyezetet meg még ki tudja milyen hívságokat, azokat a szerencsétlen zebrákat, amelyek már létükben, nem létükben is magukban hordozzák Hatvanpusztát mint fogalmat s képzetet. Vannak, nincsenek, ki a gazdájuk, ki nem a gazdájuk, miért tartják őket, vadásszák-e vagy épp rehabilitációs kúrán tartják a nyomorultakat, kolbászként végzik-e, vagy Győzike nappalijában a kanapé előtt, a pepita szőnyegpadlón. Tömzsi, csíkos kis Hatvanpuszták, úgy nincsenek, ahogy az alcsútdobozi Versailles gazdasági központ, s úgy gyógyítja őket Mészáros Lőrinc, ahogy a miniszterelnök ősz atyja irányítja onnan kisded gazdaságát. Hatvanpuszta ugyanakkor a pitlák diktatúrácskák szimbóluma is, 13 vagy az apróval együtt 30 hektáros aranyvécé, ahogy Tamkó Sirató Károly írta anno Tengerecki hazaszáll c. művében: „Hej Marcsa néni mamama, van kegyednek madara? Van, van pelikán, már erre is tellik ám!” Éppenséggel idézhettük volna azt a szakaszt is, mely szerint: „Lolo bácsi hohohó, van-e lova loholó?”

Hatvanpuszta ugyanazt jelenti, mint a bordeaux-i château, azt jelenti, amit a Bicskéig meghosszabbítandó kisvasút, az égig szálló magánrepülő, pontosan olyan valami, mint a nem kormányzati különgép, ugyanaz, mint miniszterelnökként felköltözni a Várba, majd egy híres építésszel erkélyt barkácsoltatni hozzá.

Hatvanpuszta jelenti persze a valóság folytatólagos eltagadását, menekülést a kínos látszatok elől, a sulykolt imázs találkozását a tükörrel, Pomádé király új ruháját.

S ezt körülbelül mindenki tudja Magyarországon, tudja az is, aki tagadja, tudja az is, aki segít a takargatásában, tudja az is, aki egy kő alatt él. Hatvanpuszta egy idős ember gazdasági központja: Magyarországon ez járja, ez a nyelv. Magyarország jó ideje eltévedt valahol a sorok között. A szavak nem azt jelentik, amit az iskolában tanultunk felőlük; jó esetben valami hasonlót, rossz esetben pont az ellenkezőjét jelentik. Magyarországon egy gazdasági központot körbekerítenek mindenféle földtúrásokkal, fekete fóliát húznak a kerítésre, s ha valaki bekukkantana, több rendőrt vezényelnek ki, mint egy 300 ezer fős betiltott tömegtüntetésre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.