51,6 milliárdra nőtt a kórházak adóssága

  • narancs.hu
  • 2023. május 23.

Belpol

Év végéig az adósság mértéke elérheti a 100 milliárd forintot. 

Április végére a kórházak adóssága a március végi 39,3 milliárd forintról 51,6 milliárd forintra nőtt, derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból – írja a Napi.hu

A tartozásállomány csaknem teljes összege a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben áll fenn, amelyből 0,9 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul. Mindegyik, összesen 572 intézmény szolgáltatott adatot, az adós intézmények száma tárgyhóban 330, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 103 intézmény rendelkezik.

Az egyetemi klinikákkal együtt, mert a modellváltás után utóbbi intézmények már nem szolgáltatnak adatot az államkincstárnak, a március végi 54 milliárd forintról áprilisra 58 milliárd forintra nőtt a kifizetetlen számlák végösszege.

A Napi.hu megjegyzi, amennyiben a kormány a szokásos „ügymenetet” követi, és év végéig nem foglalkozik a problémával, azzal nemcsak azt kockáztatja, hogy az adósság meghaladja majd a 100 milliárd forintot, hanem azt is, hogy egyre több cég fogja beszüntetni a tevékenységét. Ez pedig a verseny csökkenéséhez és ezáltal még inkább az ellátórendszer és a betegek kiszolgáltatottságának növekedéséhez fog vezetni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.