Több törvény módosítására is sor került az Országgyűlés keddi ülésén, a minősített adatok védelméről szóló jogszabály, valamint például a büntető törvénykönyv és a választási törvény is változik.
Változik a minősített adat védelméről szóló törvény:
a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) titokfelügyeleti tevékenységének szélesebb körű megvalósítását célozza a minősített adat védelméről, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények módosítása.
A változtatást a NAIH kezdeményezte gyakorlati tapasztalatai alapján, és 143 igen szavazattal, 26 ellenvoks és 17 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a képviselők.
A hatóság joggyakorlatában jogalkalmazási problémákat okozott az, hogy a titokfelügyeleti eljárást hogyan folytathatja le akkor, amikor az eljárás valójában megismételt minősítésű adatot érint. A jövőben a jogszabály az eljárást lefolytathatóvá teszi a minősítési jelölés megismétlőjével szemben is.
Változik a büntető törvénykönyv sajtót érintő része:
a jövőben nem büntetendő rágalmazás vagy becsületsértés miatt az, aki ezt sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, ha azzal nem sérti mások emberi méltóságát
– tartalmazza a büntető törvénykönyv módosítása, amelyet 129 igen szavazattal és 57 ellenében szavazott meg az Országgyűlés.
A módosítást kezdeményező kormánypárti képviselők előadója, a fideszes Halász János a törvény vitájában azzal érvelt, hogy a Btk. javasolt módosítása a szólás- és sajtószabadság védelméről szól, az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja és az újságírókat védi.
Azt mondta, jelenleg is több eszköz áll rendelkezésére azoknak, akik becsületük vélt vagy valós megsértése miatt jogi úton akarnak elégtételt venni, és a párhuzamos szabályozások felesleges terhet jelentenek az állam, a terhelt és a sértett számára. A büntetőjogra csak végső eszközként lehet tekinteni, vagyis büntetőeljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a büntetőjogon kívüli eszközök, mint a sajtóper vagy a személyiségi jogi per az adott helyzet kezelésére már nem alkalmas – közölte.
Mindemellett szigorítottak a kompenzációslista-állítás szabályain, vagyis módosították a választási törvényt is.
Szigorított a kompenzációslista-állítás szabályain az önkormányzati választáson az Országgyűlés.
A parlament 130 igen, 51 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadta el a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítását.
A parlamentnek beterjesztett javaslat célja eredetileg a választási eljárás modernizálása volt, a módosítással ugyanis a névjegyzékekkel összefüggésben az azonosítás nélküli ügyintézés módokat a lehető legszűkebb körre korlátozták.
A törvényalkotási bizottság javaslatára a jogszabályt kiegészítették a kompenzációslista-állítás új szabályaival.
Ezentúl az önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában jelöltet állított. Eddig több mint felében elegendő volt jelöltet állítani.
Ez a módosítás az ellenzéknek kedvez a legkevésbé, hisz' a győzelemre esélyes ellenzéki polgármesterjelöltet állító városokban az eddiginél is nehezebb lesz képviselőtestületi többséget állítani.
Ugyanígy változik a fővárosi kompenzációs listára vonatkozó szabály is:
a fővárosi kerületek több mint fele helyett legalább a kétharmadukban kell a pártoknak polgármesterjelöltet állítani, ha listát szeretnének.
Azt is egyértelműsítik, hogy törlik a nyilvántartásból azt kompenzációs listát, amely egy jelölt kiesése miatt nem éri el a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot.
Határoztak arról is, hogy ha már időközi választás nem tűzhető ki, az Országgyűlésben és az önkormányzatokban is listáról pótolják az egyéni mandátumot vesztett képviselőt. Ezt a parlament és a képviselő-testületek működőképességének biztosításával indokolták.
A törvény hatályba lépése után
a jövő évi önkormányzati választásig már nem tűzhető ki időközi választás, a már kitűzöttek pedig elmaradnak, csak akkor kell megtartani azokat, ha a kampány már elkezdődött.
Mindemellett a Fidesz-KDNP engedett Novák Katalin vétójának, vagyis kivették a panasztörvényből a magyar életmódra vonatkozó részt. Vagyis megszavazták, hogy ne lehessen anonim feljelentésekkel megvédeni a "magyar életmódot".
