Ha valaki nehezen tudja követni, hogy mi történt az elmúlt években az egykori akadémiai kutatóhálózattal, az ne magát hibáztassa. Amióta Palkovics László miniszter keménykedésének köszönhetően 2019-ben leválasztották a kutatóhálózatot a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA), mintha a kormány se nagyon tudta volna, mit kezdjen vele. Több névváltoztatás (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Magyar Kutatási Hálózat, majd ebből HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat), vezetőváltás és átalakítás után mára odajutottunk, hogy jelenleg HUN-REN néven, de még költségvetési szervként működik a kutatóhálózat, amely megint épp átalakulóban van. Az élén Gulyás Balázs orvos-neurobiológus áll, aki 2023-ban nagy elánnal vetette magát a szervezet újabb megreformálásába.
Egyeztetés nélkül
Az MTA-tól erőszakosan elszakított kutatóhálózat miatt tiltakozó, a kutatók érdekeit képviselő Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerint a kutatóintézetek nem jártak jól az elmúlt évek változásaival, és továbbra is azt tartanák üdvösnek, ha az MTA-hoz kerülnének vissza. „Politikainak tartjuk azt a döntést, amellyel az Akadémiát megfosztották a kutatóintézeteitől” – mondja Bán-Forgács Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár, az ADF elnökségi tagja. „A kutatók addig mégiscsak a tudományos közösség felé tartoztak elszámolni a tudományos munkájukkal. Az új szervezet élére viszont nyilván a kormányzat által kinevezett emberek kerültek, akik jó esetben jó szakpolitikai érzékkel vannak megáldva, rosszabb esetben pedig direkt politikai bábok. Lehetett volna az is, hogy a kutatóhálózat alulról szerveződve valamiféle önigazgatási rendszerben valóban kiválasztja a saját vezetőit, de erről szó sem volt. Persze attól, hogy politikai kinevezettek állnak a szervezet élén a korábbi akadémiai irányítás helyett, még kaphatna legalább elég költségvetési támogatást, de ennek is az ellenkezője történt. Gyakorlatilag a kutatási infrastruktúrák teljes leépülése a jellemző, és a kutatók bérének olyan alacsony szinten hagyása, hogy mára a jelentős részüknek ez létbizonytalanságot okoz. Nyilván nem egyik pillanatról a másikra történt mindez, de a forráshiányos működés és a politikai átszervezés együtt jellemzi a kutatóhálózatot.”
Tavaly novemberben egy minden egyeztetés nélkül közzétett törvénytervezet teljes átalakítást irányozott elő a kutatóhálózatnak: a törvényszöveg úgy fogalmaz, hogy az új HUN-REN egy „meghatározott közfeladatainak ellátása érdekében működő sajátos jogállású jogi személlyé” alakul át, ennek Irányító Testületét a kormány nevezi ki, a kormány közfeladat-finanszírozási szerződéssel, támogatással és vagyonjuttatással biztosítja az anyagi hátteret, az új szervezet pedig privát szereplőként gazdálkodik az állami vagyonnal a piac szabályai szerint. A tiltakozók fő problémája mindezzel az volt, hogy az átszervezés a centralizáció mellett a politikai kontrollt erősíti, az új alakulat pedig kísértetiesen hasonlít egyrészt az alapítványi egyetemeket fenntartó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva), másrészt az MNB-alapítványok rendszeréhez – csak épp az alapítvány szót kihagyták a konstrukcióból.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
