Tartalmi és eljárásjogi hibák miatt érvénytelen a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozata, amely a 130 milliárd forintosra becsült akadémiai vagyon eladásáról döntött, állítja Radnóti Sándor és Vörös Imre akadémikus, illetve az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), akik bíróságon támadták meg a határozatot.
Tavaly rendkívüli közgyűlésen fogadták el a javaslatot, amely értelmében a korábban becsült érték mintegy 60 százalékáért, 80 milliárd forintért válik meg az MTA az ingatlanvagyonától. Az MTA vagyongazdálkodási szabályzata szerint azonban egymilliárd forint feletti értékű ingatlan értékesítése esetén három értékbecslést kell beszerezni, miközben egyetlen ilyenre sem került sor. Bár felmentette a határozat az elnököt ezen kötelezettség alól, ám ilyen felmentést nem lehet adni, így az nem érvényes – vélik az akadémikusok és az ADF. Arról nem szólva, hogy a 2022-ben készült értékbecslés – amely az érintett ingatlanok értékét 130 milliárd forintban határozta meg – szerintük ma már csak hozzávetőleges tájékoztatásnak tekinthető.
A vagyon eladása ráadásul önmagában nem is hajtható végre, mert az Országgyűlés nem vette figyelembe a közgyűlés azon határozatát, amely javasolta a HUN-REN nevet viselő – 2019-ben az MTA-ról leválasztott – kutatóhálózatról tervezett törvény hatálybalépésének elhalasztását és társadalmi vitára bocsátását. Azt is sérelmezik, hogy a vagyonátruházásról szóló határozat nem tér ki az ingóságok értékére, leltárára, ennek híján pedig nem is rendelkezhet ezek felett az MTA elnöke.
A határozat ráadásul úgy ad felhatalmazást szerintük az MTA vagyonának elidegenítésére, hogy nem tudható, milyen fizetési határidővel és hogyan teljesít a kötelezett. Nem ismert, hogy van-e tulajdonjog-fenntartás a teljes vételár kifizetéséig, van-e részletfizetési kedvezmény, nem ismert továbbá a fizetés módja sem.
Fenti indokokra hivatkozva a kérelmezők tehát kérték a bíróságot, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII. 11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a per ideje alatt ne lehessen elidegeníteni, arra is kérték a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig függessze fel, írja a hvg.hu.
