Két közvélemény-kutató, a Medián és a 21 Kutatóközpont mérései szerint is csupán 2 százalékon áll idén ősszel a teljes népesség és a biztos pártválasztók körében egyaránt a Demokratikus Koalíció, de a számára hagyományosan kedvezőbb eredményt hozó felmérések sem hozzák ki 6–7 százaléknál többre a pártot. Ez nemcsak azt jelzi, hogy a Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése előtt – legalábbis a szavak szintjén – még kormányzásra készülő Gyurcsány-párt összezsugorodott, hanem azt is, hogy az immár Dobrev vezette alakulat esetében a bejutási küszöb elérése sem egyértelmű. A párt belső viszonyait jól ismerő beszélgetőpartnereink beszámolói alapján a tagság reménykedik ugyan, bár mintha maguk sem tudnák, miben reménykedhetnek.
Vezetett párt
A DK sokáig csaknem olyan szervezett volt, mint a Fidesz: a Gyurcsány Ferenc által az MSZP-ből kiszakított, de részben az SZDSZ romjaiból is épített párt 2024 nyaráig, enyhe hullámvölgyekkel, folyamatosan nőtt, ha nem túl jelentősen is. A 2022-es ellenzéki összefogás kudarca után a stratégia nem volt titok: előbb felzabálni az ellenzék nem egy esetben amúgy is tetszhalott állapotban lévő pártjait, majd Dobrev Klára vezetésével leváltani az Orbán-rendszert. Visszatekintve persze érthetetlennek tűnik, hogy egy általában 10–15 százalékos támogatottságra mért párt miért kezd nagypártként viselkedni, de akkor a realitás ez volt: a DK-n kívül csak a Momentum, valamint a különállását hangsúlyozó Kutyapárt politizált érdemben.
Az addig is fegyelmezett párt még egységesebb képet mutatott: Dobrev Klárát előtérbe helyezték, Gyurcsány Ferenc tudatosan húzódott vissza – ámbár ez utóbbi inkább csak a közönségnek szólt: „Ekkor is Feri irányította a politikát, maximális befolyása volt mindenre” – mondta a párt holdudvarához tartozó egyik forrásunk. A Narancs értesülései szerint 2022-ben azt is Gyurcsány döntötte el, hogy „vezetett pártot” csinál a DK-ból: az addig viszonylagos autonómiát élvező helyi szervezetek fölé ő jelölt ki területi igazgatókat, akiket egyeztetések nélkül ültetett a helyi szervezetek nyakára. „Tisztelet a kivételnek, de ezek az emberek főleg szerencsevadász paraziták voltak” – foglalta össze a helyzetet a DK egyik helyi szervezetében aktív szerepet játszó megszólalónk. Többek egybehangzó állítása szerint az országos központban arra sem figyeltek különösebben, hogy a területi igazgatók helyi emberek legyenek – ahogyan az azóta bejelentett képviselőjelöltek egy részét is az adott alapszervezetek megkérdezése nélkül állították ki. A párt talpasainak ez viszonylag új tapasztalás volt: „Korábban azért át lehetett menedzselni egy-egy észrevételt a vezetőség felé, de azóta semmi kapcsolat nincs, csak értesülünk a döntésekről.” A helyi kötődés hiánya egy dolog, de sokszor eleve furcsán vezetik ezeket a területeket: úgy tudjuk, Somogy, Tolna és Baranya megyékért egyazon személy felel.
A demoralizáló szervezeti döntések mellett látványosan rossz nyilvános üzeneteket is választott a párt: a teljesítményre jellemző, hogy míg az influenszerek szervezte tüntetésre 2024 februárjában 150 ezren mentek ki a Hősök terére a kegyelmi botrány miatt, addig a DK, az MSZP és a Párbeszéd közösen szervezett megmozdulásán egy héttel később mindössze 1500 ember volt a Kossuth téren azért, hogy a közvetlen köztársaságielnök-választás bevezetéséért demonstráljon. „Érezhető volt, hogy hiába ez a legerősebb párt, sok támogatás nincs mögöttünk sem. Majd jött Magyar Péter.”
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
