A Demokratikus Koalíció rögös útja

Karanténból politizálni

Belpol

Látszólag csak a párt megmaradt szimpatizánsai hiszik el, hogy van jövője a vezetőváltáson átesett DK-nak. Azzal viszont még az optimisták is egyetértenek, hogy komoly hibák következménye a jelenlegi helyzetük.

Két közvélemény-kutató, a Medián és a 21 Kutatóközpont mérései szerint is csupán 2 százalékon áll idén ősszel a teljes népesség és a biztos pártválasztók körében egyaránt a Demokratikus Koalíció, de a számára hagyományosan kedvezőbb eredményt hozó felmérések sem hozzák ki 6–7 százaléknál többre a pártot. Ez nemcsak azt jelzi, hogy a Magyar Péter és a Tisza Párt megjelenése előtt – legalábbis a szavak szintjén – még kormányzásra készülő Gyurcsány-párt összezsugorodott, hanem azt is, hogy az immár Dobrev vezette alakulat esetében a bejutási küszöb elérése sem egyértelmű. A párt belső viszonyait jól ismerő beszélgetőpartnereink beszámolói alapján a tagság reménykedik ugyan, bár mintha maguk sem tudnák, miben reménykedhetnek.

Vezetett párt

A DK sokáig csaknem olyan szervezett volt, mint a Fidesz: a Gyurcsány Ferenc által az MSZP-ből kiszakított, de részben az SZDSZ romjaiból is épített párt 2024 nyaráig, enyhe hullámvölgyekkel, folyamatosan nőtt, ha nem túl jelentősen is. A 2022-es ellenzéki összefogás kudarca után a stratégia nem volt titok: előbb felzabálni az ellenzék nem egy esetben amúgy is tetszhalott állapotban lévő pártjait, majd Dobrev Klára vezetésével leváltani az Orbán-rendszert. Visszatekintve persze érthetetlennek tűnik, hogy egy általában 10–15 százalékos támogatottságra mért párt miért kezd nagypártként viselkedni, de akkor a realitás ez volt: a DK-n kívül csak a Momentum, valamint a különállását hangsúlyozó Kutyapárt politizált érdemben.

Az addig is fegyelmezett párt még egységesebb képet mutatott: Dobrev Klárát előtérbe helyezték, Gyurcsány Ferenc tudatosan húzódott vissza – ámbár ez utóbbi inkább csak a közönségnek szólt: „Ekkor is Feri irányította a politikát, maximális befolyása volt mindenre” – mondta a párt holdudvarához tartozó egyik forrásunk. A Narancs értesülései szerint 2022-ben azt is Gyurcsány döntötte el, hogy „vezetett pártot” csinál a DK-ból: az addig viszonylagos autonómiát élvező helyi szervezetek fölé ő jelölt ki területi igazgatókat, akiket egyeztetések nélkül ültetett a helyi szervezetek nyakára. „Tisztelet a kivételnek, de ezek az emberek főleg szerencsevadász paraziták voltak” – foglalta össze a helyzetet a DK egyik helyi szervezetében aktív szerepet játszó megszólalónk. Többek egybehangzó állítása szerint az országos központban arra sem figyeltek különösebben, hogy a területi igazgatók helyi emberek legyenek – ahogyan az azóta bejelentett képviselőjelöltek egy részét is az adott alapszervezetek megkérdezése nélkül állították ki. A párt talpasainak ez viszonylag új tapasztalás volt: „Korábban azért át lehetett menedzselni egy-egy észrevételt a vezetőség felé, de azóta semmi kapcsolat nincs, csak értesülünk a döntésekről.” A helyi kötődés hiánya egy dolog, de sokszor eleve furcsán vezetik ezeket a területeket: úgy tudjuk, Somogy, Tolna és Baranya megyékért egyazon személy felel.

A demoralizáló szervezeti döntések mellett látványosan rossz nyilvános üzeneteket is választott a párt: a teljesítményre jellemző, hogy míg az influenszerek szervezte tüntetésre 2024 februárjában 150 ezren mentek ki a Hősök terére a kegyelmi botrány miatt, addig a DK, az MSZP és a Párbeszéd közösen szervezett megmozdulásán egy héttel később mindössze 1500 ember volt a Kossuth téren azért, hogy a közvetlen köztársaságielnök-választás bevezetéséért demonstráljon. „Érezhető volt, hogy hiába ez a legerősebb párt, sok támogatás nincs mögöttünk sem. Majd jött Magyar Péter.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.