Privatizációtól tartanak a magyar kutatók

Tudósok a viharban

Belpol

Minden eddiginél jobban átszabná az éppen HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat nevet viselő intézményrendszer működését a kormány. Ami létrejönne, az leginkább az egyetemek modellváltására emlékeztet.

Eddig sem volt eseménytelen a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózatnál dolgozók sorsa, de a 11 kutatóközpontból és 7 kutatóintézetből álló intézményrendszer a legnagyobb átalakításon esne át, ha a kormány megvalósítja, amit eltervezett. November elején egy Index-interjúban árulta el Gulyás Balázs, a HUN–REN elnöke és Jakab Roland vezérigazgató, hogy egyetlen jogi személlyé formálnák a teljes hálózatot, s ami még a radikális központosításnál is lényegesebb, olyan alapítványi formába szerveznék a működését, amely nagyon hasonlít a „modellváltáson” átesett, „kekvásított” egyetemekéhez.

Gulyás Balázst és Jakab Rolandot nem merő rossz szándék vezérli. Megszólalásaikból az derül ki, hogy a gyökeres átalakítástól a kutatói státusz vonzerejének növekedését, a kutatóhálózatok nemzetközi felzárkózását, s a kormánnyal szembeni kedvezőbb alkupozíciót várják.

Papíron van

Ahogy Gulyás fogalmazott, eddig „a magyar parlamentnek voltunk felelősek, mint önálló költségvetési szerv, de valójában a definíciónk soha nem volt tiszta az elmúlt öt évben”, és hiába rendelkezett az intézeti hálózatról a kutatás-fejlesztés-innovációs törvény, önálló jogállásra van szükség ahhoz, hogy betöltsék szerepüket „a magyar kutatás zászlóshajójaként”. A „széttagolt struktúrában” működő hálózat egységesítésétől hatékonyságnövekedést és költségcsökkentést remélnek. Szeretnék, ha a kutatások olyan területekre fókuszálnának, amelyek révén „a nagy nemzeti kihívások megoldhatóvá válnak”, de fogadkoznak, hogy a kutatói szabadság sem fog sérülni. „Mi azt szeretnénk elérni, ha egy kémikus felfedez egy molekulát, akkor abból a végén gyógyszer lehessen” – mondta Gulyás. Mellé pedig a költségvetés két-háromszoros növekedését ígérik a 18 kutatóközpont, illetve -intézet dolgozóinak. Igaz, mint később látni fogjuk, mindegyik ígéret esetében jó lesz vigyázni.

A HUN–REN elnöke azt tagadta, hogy központosítás várható, de újra és újra amellett tette le a garast, hogy a hálózat problémáinak zömét a széttagoltsága okozza: ezért nincs elég hatékony együttműködés az egyetemekkel és az ipari szereplőkkel, nincs egységes kutatói életpálya, elvándorolnak a szakmai kiválóságok, és nem tudnak kikopni a régi mechanizmusok. Jakab Roland pedig egy új, a hálózat fölé emelt szolgáltató központról beszélt, amely piackutatással, szabadalmak kezelésével és licencek bejegyzésével foglalkozik.

Pár napja meg is jelent annak a törvényjavaslatnak a tervezete, amelyet minden jel szerint sietve akar átverni a kormány. Noha kevés európai ország létezik, ahol könnyebben törvénykezik a kormány, mint itt, ez esetben előfordulhatnak meglepetések. A véleményezésre kiküldött javaslat ugyanis gyakorlatilag megszüntetné az összes eddigi kutatóközpontot és intézetet – akár százéves intézményeket is –, azonban homályosan fogalmazza meg, mit hozna létre helyette. Azt ígérték, az intézményvezetők november közepén megkapják a leendő alapító okiratot, az szmsz-t és más egyebet, ami segítene tájékozódni – de ez késik. Okkal panaszolják a kutatók, hogy az új rendszerben minden „a politikai alapon kinevezett” elnöktől és a vezérigazgatótól függ.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.