Privatizációtól tartanak a magyar kutatók

Tudósok a viharban

Belpol

Minden eddiginél jobban átszabná az éppen HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat nevet viselő intézményrendszer működését a kormány. Ami létrejönne, az leginkább az egyetemek modellváltására emlékeztet.

Eddig sem volt eseménytelen a HUN–REN Magyar Kutatási Hálózatnál dolgozók sorsa, de a 11 kutatóközpontból és 7 kutatóintézetből álló intézményrendszer a legnagyobb átalakításon esne át, ha a kormány megvalósítja, amit eltervezett. November elején egy Index-interjúban árulta el Gulyás Balázs, a HUN–REN elnöke és Jakab Roland vezérigazgató, hogy egyetlen jogi személlyé formálnák a teljes hálózatot, s ami még a radikális központosításnál is lényegesebb, olyan alapítványi formába szerveznék a működését, amely nagyon hasonlít a „modellváltáson” átesett, „kekvásított” egyetemekéhez.

Gulyás Balázst és Jakab Rolandot nem merő rossz szándék vezérli. Megszólalásaikból az derül ki, hogy a gyökeres átalakítástól a kutatói státusz vonzerejének növekedését, a kutatóhálózatok nemzetközi felzárkózását, s a kormánnyal szembeni kedvezőbb alkupozíciót várják.

Papíron van

Ahogy Gulyás fogalmazott, eddig „a magyar parlamentnek voltunk felelősek, mint önálló költségvetési szerv, de valójában a definíciónk soha nem volt tiszta az elmúlt öt évben”, és hiába rendelkezett az intézeti hálózatról a kutatás-fejlesztés-innovációs törvény, önálló jogállásra van szükség ahhoz, hogy betöltsék szerepüket „a magyar kutatás zászlóshajójaként”. A „széttagolt struktúrában” működő hálózat egységesítésétől hatékonyságnövekedést és költségcsökkentést remélnek. Szeretnék, ha a kutatások olyan területekre fókuszálnának, amelyek révén „a nagy nemzeti kihívások megoldhatóvá válnak”, de fogadkoznak, hogy a kutatói szabadság sem fog sérülni. „Mi azt szeretnénk elérni, ha egy kémikus felfedez egy molekulát, akkor abból a végén gyógyszer lehessen” – mondta Gulyás. Mellé pedig a költségvetés két-háromszoros növekedését ígérik a 18 kutatóközpont, illetve -intézet dolgozóinak. Igaz, mint később látni fogjuk, mindegyik ígéret esetében jó lesz vigyázni.

A HUN–REN elnöke azt tagadta, hogy központosítás várható, de újra és újra amellett tette le a garast, hogy a hálózat problémáinak zömét a széttagoltsága okozza: ezért nincs elég hatékony együttműködés az egyetemekkel és az ipari szereplőkkel, nincs egységes kutatói életpálya, elvándorolnak a szakmai kiválóságok, és nem tudnak kikopni a régi mechanizmusok. Jakab Roland pedig egy új, a hálózat fölé emelt szolgáltató központról beszélt, amely piackutatással, szabadalmak kezelésével és licencek bejegyzésével foglalkozik.

Pár napja meg is jelent annak a törvényjavaslatnak a tervezete, amelyet minden jel szerint sietve akar átverni a kormány. Noha kevés európai ország létezik, ahol könnyebben törvénykezik a kormány, mint itt, ez esetben előfordulhatnak meglepetések. A véleményezésre kiküldött javaslat ugyanis gyakorlatilag megszüntetné az összes eddigi kutatóközpontot és intézetet – akár százéves intézményeket is –, azonban homályosan fogalmazza meg, mit hozna létre helyette. Azt ígérték, az intézményvezetők november közepén megkapják a leendő alapító okiratot, az szmsz-t és más egyebet, ami segítene tájékozódni – de ez késik. Okkal panaszolják a kutatók, hogy az új rendszerben minden „a politikai alapon kinevezett” elnöktől és a vezérigazgatótól függ.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.