„Jelenleg a legnagyobb problémát az oltóanyag mennyisége okozza. Szívesen oltanék 0-24-ben, ha lenne mivel. Maga az oltóanyag beadás a munkafolyamat öt százalékát teszi ki” – kezdi Eörsi Dániel fővárosi háziorvos, aki szerint ugyanakkor nehéz azt mondani, hogy rosszul áll az oltási kampány. Mit mondja, a műfajhoz képest jól állunk, hiszen az influenza elleni oltásnál évente 800 ezer embert oltanak be sokkal több idő alatt. „A járványhoz képest rosszul állunk, sajnos az a helyzet, hogy a járvány előttünk jár egy lépéssel” – mondja Eörsi.
Komáromi Zoltán XII. kerületi háziorvos szerint a legnagyobb kihívást az oltásokkal járó adminisztráció jelenti. „Egy védőoltás beadásához legalább három különböző programban kell jelentést tennünk. Az oltópontokra küldött betegeknél pedig két e-mail és három telefonhívást kell megejtenünk minden egyes betegnél” – állítja Komáromi. Hasonló véleményen van Szabad Zoltán nádudvari háziorvos, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, aki úgy látja, a legnagyobb teher a emberek oltópontra való kiszervezését jelenti. „Az első levelet a járási hivataltól kapjuk meg, amin az szerepel, hogy az adott oltási héten hány ember beoltását lehet elvégezni oltópontokon. Ezután nekünk fel kell hívni mindenkit, hogy tud-e menni, kéri-e az adott vakcinát. Ezt követően az oltás konkrét időpontja előtt néhány nappal érkezik meg az e-mail az oltópontoktól, hogy mikor és hány személyt tudunk küldeni. Ismét telefonálgatás következik, egyeztetjük az időpontokat az emberekkel, illetve betegszállítót is mi szervezünk nekik, ha esetleg nem tudják máshogy megoldani az utazást” – magyarázza Szabad, ugyanis az ő praxisától 42 kilométerre van az oltópont.
„Ha sikerült egyeztetni mindenkivel, akkor általában 24 órán belül kell jelentenünk az oltópont számára a pontos beosztást és névsort”
– folytatja Szabad. Tapasztalata szerint azért is ez a legidőigényesebb feladat, mert sokszor nem sikerül rövid idő alatt egyeztetni midenkivel. „Van, aki Pfizer oltáshoz ragaszkodik, de azt a rendelőben szeretné megkapni, nálam viszont erre nincs lehetőség. Az az oltás, amit pedig a rendelő kap, nem kell neki” – magyarázza Szabad. De olyan is akad, aki azért nem kér oltást, mert nem akar, vagy nem tud bemenni érte az oltópontra.
„Egyik nap 16:15-kor jött meg az email, hogy másnap reggel nyolcra küldjek oltópontra 39 személyt Szputnyik oltásra. Este kilenckor fejezte be a nővér a telefonálgatást” – vázolja fel a nehézségeket Komáromi, hozzátéve, hogy mivel az oltási munkákról fog szólni az elkövetkezendő fél év is, nagyon ki fognak merülni a kollégák.
A háziorvosok egészen áprilisig nem kapták meg a praxisukban regisztráltak teljes listáját, ezért eddig alapvetően két listából dolgoztak. Az egyik a 60 év feletti regisztráltaké, a másik pedig a 60 év alatti krónikus betegek névsora. Azonban nem mindig volt egyértelmű, hogy mi alapján került fel valaki az utóbbi listára. „Valamilyen okból eddig nem kaptuk meg a teljes listát a 60 év alatti regisztráltakról, csak azokat, akiket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) krónikus betegnek nyilvánít. Azonban az az algoritmus, ami alapján a NEAK rendszere válogatott, nem megkérdőjelezhetetlen módszer. Olyanok voltak a listán, akiket én nem gondolok krónikus betegnek, illetve kimaradtak olyanok, akik viszont szerintem annak számítanak” – magyarázza Eörsi, hozzátéve, hogy nagyjából korrekt a lista, de voltak rajta teljesen egészséges fiatalok is szép számmal. Eörsi egyébként nem érti, hogy
az elhízás, mint krónikus betegség, miért nem szerepel külön a NEAK rendszerében.
„Miközben tudjuk, hogy a túlsúly az egyik vezető kockázati tényező a covid betegség súlyos lefolyását illetően.” Éppen ezért Eörsi nem pontosan a NEAK névsora alapján hívta be a betegeket, hanem csinált egy másik listát olyan 60 év alattiakról, akiket ő krónikus betegnek gondol. „Szó nélkül beoltják őket az oltópontokon, senki sem zavar, hiszen ott is orvosok vannak” – mondja, hozzátéve, hogy eszméletlen munka egy többezres praxisban szakmailag megalapozott módon rangsorolni a betegeket és jól használható listákat készíteni. „Nagyon nyomasztó és megterhelő érzelmileg kiválasztani azokat az embereket, akiknek azt mondjuk, hogy most sorra kerülhetnek és azokat, akik pedig még nem. Az alapellátás extrém terhelésnek van most kitéve, de azt látom, hogy nagyon derekasan helyt állnak a kollégák” – véli Eörsi.
Nem ő az egyetlen háziorvos, aki már korábban eltért a központilag kapott listáktól. Komáromi Zoltán úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a 60 év felettiekről kapott listát mindenképpen le kellett ellenőrizni. „Ez alapján ugyanis nem tudtam, hogy az illetőnek milyen betegsége van, sem azt, hogy átesett-e már a fertőzésen vagy esetleg a múlt héten elhunyt. Születési dátumok voltak csak a nevek mellett” – mondja a budai háziorvos, aki olyanokat is beolt, akik nincsenek a regisztráltak között. „Vannak olyanok, akik nem regisztráltak, mert a postára sem mernek kimenni a lakásból és internetük sincsen. Felhívom őket. A praxisomban eddig 5 halott van, nem szeretnék többet” – fogalmaz Kormáromi, aki a házastársakat is egyszerre oltja be, hiszen ezt tartja ésszerűnek. Sőt olyan is előfordult a praxisában, hogy az idős beteg kísérőjét is beoltotta. „Unoka elhozta a nagymamáját oltásra, mivel tudtam róla, hogy asztmás, beoltottam, hiába van életkor szerint a sor végén” – állítja Kormáromi. Ezen kívül igyekszik úgy összeállítani a listát, hogy azon szerepeljenek pedagógusok is. A húsvéti héten központilag kiadott listáról egyébként Komáromi úgy véli, hogy szintén nem tökéletes. "A névsor alapján nem tudom, ki az, akit már oltóponton beoltottak, egyesével le kellene ezeket is ellenőrizni. Az pedig, hogy a listán súlyozzák krónikus betegségek szerint a pácienseket nem teljesen igaz, mert csak annyi szerepel a beteg neve mellett, hogy krónikus beteg-e vagy sem" - állítja Komáromi.
Az, hogy milyen ütemben halad az oltás, függ természetesen a kapott vakcina mennyiségétől és attól, hogy mennyien regisztráltak az oltásra. Ugyanakkor van olyan háziorvos, aki konkrétan leviziteli a teljes praxisát. „60 éves korig nálam a 90 százalék be van oltva és ez nem csak a regisztráltak, hanem a teljes praxis. Úgy döntöttünk, hogy megkerüljük a regisztrációs rendszert és felkeressük az összes 60 év feletti beteget. Megérte, mert
sokan nem is hallottak a regisztrációról.
Nem buta, izoláltan élő emberekről van szó” – mondja Eörsi, aki több esetben tapasztalta, hogy olyan betegek nem értik a regisztrációt, akik krónikus betegségeik miatt különösen veszélyeztetettek. „Amikor megkérdezem őket, miért nem regisztráltak, azt mondják, hogy ők szeretnének oltást, de eddig még senki nem kereste fel őket. Úgyhogy életkor szerint listázom a betegeket és egyesével felhívom őket. Annyit foglalkoztam ezzel, hogy már fejből tudom, ki van beoltva. Gyakorlatilag levizitelem a praxist” – folytatja az orvos.
Előfordul azonban, hogy a betegek egy részét tartósan nem tudja elérni, mert például nem jó a telefonszám. Annak érdekében, hogy mindenkinek meg tudja adni az oltás lehetőségét, Eörsi készített egy listát ezekről a betegekről, amit átad majd a kerületi szociális munkásoknak. „Megkérem őket, hogy keressék fel egyesével ezeket a betegeket, csöngessenek be hozzájuk, mert máshogy nem tudom őket elérni” – mondja Eörsi, akinek Budapest IX. kerületében van a praxisa.
A listák kiegészítésén túl egyéb plusz feladatokat is vállalnak a háziorvosok. Szabad Zoltán például eljuttat a betegekhez külön hozzájárulási nyilatkozatot, mert nem mindenki kapott ilyet postán az államtól, illetve elküldi a betegekhez azok kezelési lapját is. „Ez nem kötelező, de az oltópont szokta kérni, hogy lássák az ottani orvosok, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed és pontosan milyen betegségei vannak. Ennek az egésznek nagyon időigényes a logisztikája” – mondja Szabad, akitől még azt is kéri az oltópont, hogy a betegekkel együtt töltse ki a hozzájárulási nyilatkozatot. Erre azonban már tényleg nincsen kapacitás. Szabad Zoltán praxisában egyébként egy-két héten belül befejeződik a 60 év felettiek első dózisos oltása. Ilyen leterheltség mellett az orvos nem tartja kivitelezhetőnek a hétvégi oltást, ráadásul a szűkös készleteket hétvégére el is oltja. Hasonló helyzetről számolt be Komáromi is: ő sem tud hétvégén oltani, mert egyelőre péntekig jellemzően elfogy az oltóanyag.
Arról mindegyik beszélgetőpartnerünk beszámolt, hogy a betegek egy része válogat a vakcinák között. „Mi háziorvosok a vakcinákat nem tudjuk összehasonlítani, nem tudjuk megmondani melyik a jobb vagy a rosszabb. Nincs értelme válogatni. De van, aki okkal válogat, viszont elég kevesen élnek olyan betegséggel, akiknél nem mindegy, hogy mivel oltunk. Túlnyomó többségnek mindegy melyiket adjuk, lényeg, hogy a páciensnek legyen valamennyi immunitása” – véli Eörsi. „Az AstraZenecát elfogadják az idősek, attól főleg a fiatalok félnek. Van, aki a Pfizert részesíti előnyben és a kínait utasítja el, de fordítva is van rá példa. A Szptunyikban ugyanakkor nem nagyon bízik senki. A praxisomban az orosz vakcinának a legkisebb az elfogadottsága” – mondja ezt már Szabad.
Kérdésünkre, hogy mi lenne jelenleg a legnagyobb segítség a praxisok számára, Eörsi úgy reagált, hogy jobban kellene tudatosítani a lakosságban a védekezés fontosságát.
„Nem kellene a nyitásról handabandázni, nagyon egyértelművé kellene tenni, hogy most mindenkinek vissza kell fognia magát.
Az egyik legfontosabb dolog - és ezt hiányolom az országos kommunikációból - hogy akinek csak minimális tünete van, kapar a torka, annak otthon kell maradnia. Az a baj, hogy ezt nagyon sokan nem értik, hiszen csak kapar a torkuk, viszont ha tényleg fertőznek, akkor ezen emberéletek múlhatnak” – figyelmeztet Eörsi.
„Ha az oltópontra szervezést kivennék a nyakunkból, az nagy segítség lenne. Az új fertőzöttekkel kapcsolatban is mi végzünk el minden munkát, intézzük a tesztelést, felírjuk a Favipiravirt és nyomon követjük a betegek gyógyulását. Emellett szervezzük az oltást, de ott van a rendes ügymenet is az egyéb panaszokkal rendelkező betegek ellátása, és sok háziorvos emellett rendszeresen ügyel is.” – ezt már Szabad Zoltán mondja, akinek az is megfordult a fejében, hogy adják oda a háziorvosoknak az összes vakcinát, és legyen dedikált oltási nap. „Meg tudnám azt csinálni, hogy egy ilyen napon csak oltással foglalkozom, így be tudnék oltani heti 150-200 embert nagyjából” – állítja. Komáromi is hasonló véleményen van. Szerinte is egyszerűbb lenne, ha nem kellene az oltópontra való küldéssel bajlódni. Igaz ugyan, hogy az is praxisfüggő, melyik rendelő alkalmas arra, hogy az összes beteg oltását házon belül bonyolítsák le.
