A kormány szerint Magyarország egész területén tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. szeptember 6.

Belpol

Csak a vak nem látja!

Magyarország biztonsága és határvédelme érdekében a kormány meghosszabbítja a Magyarország egész területére elrendelt, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ csütörtökön az MTI-vel. A hosszabbításról szóló kormányrendelet megjelent a Magyar Közlöny csütörtöki számában, e szerint a válsághelyzetet 2020. március 7-ig hosszabbítják meg.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írták: az illegális határátlépési kísérletek továbbra is folyamatosak, csak az idén már 7 ezren próbálkoztak, ezért szükség van a határvédelemre. Közölték továbbá: Szerbiában már kritikus a helyzet a migránsok miatt, Bosznia-Hercegovinában is több ezren, Görögországban nagyjából 30 ezren vannak, és újabb tömegek érkeznek, amelyek a balkáni útvonalon akarnak Európa belsejébe jutni. Jelezték: a kerítés és a határvédelem nélkül Magyarország ismét a bevándorlás egyik főútvonala lenne, ahogy a 2015-ös migránsválság idején.

A migrációs válsághelyzetet 2016 márciusában hirdette ki a kormány. Azóta folyamatosan fenntartották az intézkedést.

A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a válsághelyzet fenntartása indokolatlan és törvénysértő. Mint írták, legfeljebb 200 menedékkérő tartózkodik jelenleg az országban, túlnyomó többségüket a tranzitzónákban tartják fogva, 55–60 százalékuk gyerek.

A Helsinki szerint a menekülők „elhárításában” kulcsszerepet kap a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézménye”, amelyet 2015-ben alkotott meg és 2017-ben szigorított tovább a kormánytöbbség. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a menedékkérőkre vonatkozó különleges szabályokat fő szabályként alkalmazhassák a hatóságok.

A válsághelyzetben gyakorlatilag mindenkit tranzitzónákba zárnak, ráadásul a határozatlan idejű fogvatartás ellen és a cudar körülmények miatt nem lehet bírósághoz fordulni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.