A Kúria szerint Varga Zs. Andrásnak nincs szerepe abban, hogy feleségét magas rangú bírói állásra nevezték ki

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 16.

Belpol

"Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során."

"A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában" - ezt közölte a Kúria, miután az Observer hétvégén arról írt, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök feleségét annak ellenére nevezték ki magas rangú bírói állásba a Fővárosi Ítélőtáblán, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa, szúrta ki a 444.hu.

A Kúria közleménye szerint

Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során.

Majd hozzáteszik: "Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból. Össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem."

Mint írják, Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke visszautasította, hogy "a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt", és közleménye szerint méltatlannak tartja ezt a felételezést. "A Fővárosi Ítélőtábla az igazgatási és ítélkezési tevékenységét a törvényeknek megfelelően végezte és végzi." Majd hozzátette, hogy:

Kovács Helga Mariann tanácselnöki kinevezésére kizárólag objektív szempontok alapján került sor és sosem kizárólag a bíróválasztó kollégium véleményére támaszkodnak.

Ribai szerint a másik pályázó kevésbé volt felkészült, és a pályázata alapján nem látták biztosítottnak, hogy érvényesülne az időszerűség elve, ami kiemelt társadalmi érdek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.