Jane Goodall üzenete Magyarországnak: "Tegyetek meg mindent az értékes erdeitek védelmében!"

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 16.

Belpol

A természetvédő a védett erdőket súlyosan veszélyeztető kormányrendelet ellen tiltakozott.

Jane Goodall videóüzenetben fejezte ki aggodalmát a hazánkban hatályba lépő rendelettel kapcsolatban, mely szélesre tárta a kaput a védett területeken zajló fakitermelés előtt. Goodall azt üzente Magyarországnak: "Tegyetek meg mindent az értékes erdeitek védelmében!"

Jane Goodall nevét a főemlős kutatásban elért áttörő sikerekről ismerte meg a világ. Több mint 60 évvel ezelőtt fedezte fel, hogy a csimpánzok eszközt használnak és készítenek, ezáltal közelebbi rokonaink, mint azt valaha gondoltuk volna. Korszakalkotó megfigyeléseit nem laboratóriumi falak közt, hanem Afrika érintetlennek hitt, vad erdejeiben tette.

Hamar rájött azonban, hogy más fajokhoz hasonlóan a csimpánzok túlélését is veszélyezteti az élőhelyük, azaz az erdők pusztulása, a rövid távú gazdasági haszon érdekében történő féktelen fakitermelés. 1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet, mely célja, hogy erősítse az emberek, állatok és a környezet egymáshoz való kötődését.

Mára neve összeforrt a természetvédelemmel. A 88 éves aktivista a mai napig járja a világot, hogy több tízezres előadótermeket töltsön meg közönsége, akiknek reményt ad, és az egyéni cselekvés kollektív erejével mozgósít, hogy minden nap tegyünk valamit, amivel jobbá tehetjük a világot.

2019-ben a magyar Jane Goodall Intézet meghívására Budapestre látogatott, hogy a Sas-hegyen - a jelenlévő gyerekekkel együtt - három őshonos facsemetét ültessen el. Nem ez volt az első magyarországi látogatása, 2016-ban a haragos sikló élőhely-védelmi programhoz csatlakozott a később róla elnevezett Jane Goodall Tanösvényen.

2022-ben a természetvédő civil szervezetek segélykiáltása hívta fel Jane Goodall figyelmét ismét Magyarországra.

A védett erdőket súlyosan veszélyeztető 287/2022. Korm. rendelet hallatán videóüzenetet küldött, melyben az erdők által biztosított ökológiai értékek fontosságára hívja fel a magyarok figyelmét, és üzeni mindenkinek, aki aggódik gyermekeink jövőjéért, "tegyetek meg mindent az értékes erdeitek védelmében".

A videóüzenet megtekinthető itt.

Az Intézet honalpján azt írják: környezetvédelmi szervezetek egy csoportja közös nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben azt kérik a miniszterelnöktől, hogy vonja vissza a kormányrendeletet. A nyílt levélhez már több mint százezer magánszemély és több száz civil szervezet csatlakozott.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy augusztus 17-én 18 órától várnak "minden környezetünkért aggódó embert a budapesti Széchenyi István térre, hogy harminc természetvédelmi egyesülettel együtt mondhassuk: NE VÁGJ KI MINDEN FÁT!"

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.