A legénység körében is tisztogatás zajlik, egy kirúgott szakaszvezető beperelte a Honvédséget

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 2.

Belpol

Szerződéses katonákat úgy bocsátottak el, hogy két hónapra rendelkezési állományba helyezték őket, majd megváltak tőlük.

Úgy tűnik,

nem csak a tiszteket, de a legénységi állomány tagjait is elérte a Honvédség soraiban zajló tisztogatási hullám

– írja24.hu. A lapnak több szerződéses katona is jelezte, hogy ugyanúgy bocsátották el őket, mint korábban a magasabb rangú tiszteket, vagyis két hónapra rendelkezési állományba helyezték őket, majd megváltak tőlük.

Minderre egy friss, idei kormányrendelet adott lehetőséget, amely kimondja, hogy

az állomány tagjának szolgálati viszonya felmentéssel abban az esetben is megszüntethető, ha a 45. életévét betöltötte, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.

Ennek a megvalósítási módja pedig épp a két hónapos rendelkezési állományban való parkoltatás, mert a rendelet szerint ha ezen időszak alatt a katona nem kap új beosztást, akkor mindenféle indoklás nélkül elbocsátható.

A cikk szerint Bodó Géza a debreceni Bocskai István 11. páncélozott hajdúdandár szakaszvezetője volt, mielőtt elbocsátották volna. Elmondta, hogy többekkel együtt mondtak fel neki, bár az ő esete némileg speciális, mivel azt gyanítja, hogy korábbi, még Irakban jelentkezett és nem a kellő odafigyeléssel kezelt egészségügyi problémája állhat az elbocsátása hátterében. Bodó ugyanis a Közel-Keleten teljesített szolgálata alatt, még 2020 nyarán trombózist kapott, amit állítása szerint az egészségügyisek nem vettek komolyan, és csak akkor küldték el orvosi vizsgálatra, amikor már olyan nagyra dagadt a lába, hogy nem tudta lehúzni róla a nadrágot. A történtek után fél évet töltött egészségügyi szabadságon, majd miután visszatért alakulatához, akkor értesült róla, hogy nem töltheti ki a szerződéséből még hátralévő két évet. Bodó hozzátette, hogy ha az egészségi állapota miatt mentették volna fel, akkor a seregnek életjáradékot, vagy valamilyen más jellegű kompenzációt kellene fizetnie neki, mivel szolgálatteljesítés közben vált alkalmatlanná. Annak idején szolgálati panaszt tett a vele történtek miatt, ám azzal állítása szerint nem foglalkoztak, de amellett a vele történetek miatt kártérítési pert indított a Magyar Honvédség ellen.

A lap kereste a Honvédelmi Minisztériumot az elbocsátásokkal kapcsolatban, ám egyelőre nem válaszoltak nekik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.