A magyarok jobban bíznak az EU-ban, mint a kormányban

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 5.

Belpol

És az uniós tagállamok közül idén tavasszal a magyarok jutottak a legkevésbé egészségügyi ellátáshoz.

Szegényebbek és depressziósabbak vagyunk a járvány kitörése óta – derül ki a Eurofound elektronikus felméréséből. Az Élet, munka és a Covid19 (2021. áprilisi frissítés): A mentális egészség romlása és a bizalom csökkenése az EU-ban a világjárvány második évében címmel publikált felmérés alapján számos kérdésben nem túl rózsás a helyzet Magyarországon.

Több negatív mutatóban ugyanis az élen járunk a tagállamok között, például 2020 tavaszán a magyarok közel fele ítélte meg úgy, hogy romlott az anyagi helyzete. Idén tavasszal pedig a magyarok mondták leginkább, hogy nem jutottak egészségügyi ellátáshoz, de a tavaly nyári adatok alapján is hasonlóról számoltak be, igaz ott egy picit beelőztek minket a szomorú statisztikában a litvánok.

Ami a negatív érzelmeket illeti, a felmérés ezekre is rákérdezett, ebből kiderül, hogy a 27 tagállamban leginkább a 18-34 év közötti nők érzik magukat rosszul: 40 százalékuk depressziósnak érzi magát. A mentális egészségre vonatkozó adatok egyébként 2020 nyarához képest 2021 tavaszára romlottak szinte az összes korcsoportban.

A felmérés az EU-ba, illetve a nemzeti kormányokba vetett bizalmat is vizsgálta. Az adatokból kiderül, hogy a magyarok az EU-ban nagyon bíznak (7-es skálán 5,5-re pontozták a bizalmat), viszont amikor a saját kormányukba vetett bizalomról kérdezték őket, akkor már nem voltak ilyen pozitívak a mutatók: a tagállamok között a sor legvégén kullogunk ebben a tekintetben. Nálunk csak a csehek, bulgárok, horvátok és a lengyelek bíznak kevésbé saját kormányukban. A leginkább a dánok és a finnek bíznak országuk vezetőiben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.