A nemek közti egyenlőség európai alapérték, Magyarországon nem annyira fontos – Sajnálatos a magyar nők helyzete az EU bizottsága szerint

  • narancs.hu
  • 2018. május 15.

Belpol

Semmi gond, Orbán Viktornak is csak a népesedéspolitika miatt lettek fontosak a nők, nőügyekkel egyébként nem foglalkozik.

Komoly bírálatot fogalmazott meg a nők magyarországi helyzetéről az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM).

Kedden szavazott a véleménydokumentumról a FEMM. A 18:5 arányban jóváhagyott jelentésben a szervezet sajnálatosnak nevezte a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák „újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára”, illetve azt, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban. A bizottság emlkeztet arra, hogy a magyar parlamenti képviselőknek csupán mintegy 10 százaléka volt eddig nő, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban.

Magyarország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.

Ez mondjuk aligha érdekli a saját közlése szerint nőügyekkel nem foglalkozó, ám épp a demográfia serkentésén dolgozó Orbánt.

A bizottság képviselői rámutattak, hogy a női egyenjogúság az európai alapértékek kulcsfontosságú része, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Magyarország ezektől folyamatosan távolodik, és emiatt  egyre inkább elszigetelődik. „Az elmúlt pár évben súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők jogai” – olvasható a dokumentumban.

Emellett aggodalmukat fejezték ki azon „retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet", valamint a civil szervezetek szűkülő tere és ellenőrzés alá vonására irányuló kísérletek miatt, hisz' e fejlemények negatív hatással vannak számos jogvédő csoport működésére.

A FEMM hangsúlyozta a nők önrendelkezési jogának fontosságát, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogát, illetve elítélték a roma nők hátrányos megkülönböztetést, például az egészségügy területén. Felszólították a kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására, továbbá arra, hogy terjesszék ki a kapcsolati erőszak fogalommeghatározását a fizikai erőszak minden formájára.

A FEMM üdvözölte ugyanakkor, hogy 2010 óta jelentősen nőtt Magyarországon a nők foglalkoztatási aránya, és elismerte a roma nők oktatásának és foglalkoztatásának elősegítése céljával indított programokat, illetve a szociális, társadalmi befogadási, családpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai intézkedéseket, amelyek többek között a romákat célozzák.

Ennek ellenére a szervezet leszögezte: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.