Erdő Péter bíboros az állagmegőrzés első vonalában

A pápa visszaszólt

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015.11.01 01:25

Belpol

Október 4-én kezdődött a Vatikánban az a három hétig tartó tanácskozás, amelynek témája a család és az egyház kapcsolata. A nyitóbeszédet Erdő Péter bíboros tartotta, akinek szavaira mindenkit meglepve személyesen Ferenc pápa reagált. Az egyházfő ellentmondott a bíborosnak; többek szerint szándékosan hozta kellemetlen helyzetbe Erdőt.

A katolikus egyház évtizedes problémája, hogy híveinek száma rohamosan csökken. Az egyház erkölcsi doktrínái avíttak, a fogamzásgátlásról vagy a válás és újraházasodás kérdésében kialakított hivatalos egyházi nézeteket csak a hívők kis része osztja. Ez nem újdonság, a 60-as években, a II. vatikáni zsinat után megindult egyfajta reformfolyamat, ám II. János Pál pápasága alatt ez leállt, sőt XVI. Benedek idején mintha vissza is fordult volna. Azok az egyházi vezetők, akik érzékenyebbek a változásokra, már 2005-ben Jorge Mario Bergogliót szerették volna a Vatikán élén látni, ám úgy tűnik, a reformerek törekvései mostanra kezdenek beérni.

Összehangolás

2013-as megválasztásakor Ferenc pápa egyértelművé tette: egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy közelebb vigye az egyházat a hívekhez. 2013 októberében kérdőíveket küldött ki a püspökségek, katolikus szervezetek számára azzal a céllal, hogy felmérjék a helyi egyházak és hívők családszemléletét. A témaválasztás nem a véletlen műve volt, ugyanis a család témaköréhez kapcsolódó kérdésekben mutatkozik leginkább a törésvonal az egyház konzervatív és progresszívabb szárnya között. Erdő Péter akkor – talán a válaszoktól tartva – mintegy elszabotálta a magyarországi felmérést: „Azt azonban látni kell, hogy bizonyos mennyiségű választ már nem lehet feldolgozni. Lehet, hogy hívők vagy nem hívők, katolikusok vagy nem katolikusok akár pozitív javaslatokat, akár csak szitokszavakat kívánnak közölni, és közvetlenül elküldik őket a szinódus titkárságának, de azt senki nem vállalta, hogy ezeket fel is dolgozza” – indokolta annak idején az esztergomi érsekség honlapján a bíboros, hogy miért nem kérdezte meg a híveket. A tavaly nyilvánosságra hozott kérdőívekből viszont az derült ki, hogy a hívők túlnyomó többsége szerint az egyház doktrínái elavultak. Az osztrákok 96 százaléka az egyház teljes értékű tagjának tekintené az elváltakat, 71 százalék még az azonos neműek kapcsolatát is elfogadná, a fogamzásgátlást pedig világszerte a katolikusok 78 százaléka támogatja. Jellemző módon a demokratikus országokban szeretnének a hívek alkalmazkodóbb egyházat, míg máshol – jellemzően Dél-Amerikában – az emberekben fel sem merül, hogy változhat az egyház hozzáállása, és ezért teljesen elfordulnak a vallási intézményektől.

Ki nevet a végén?

Ki nevet a végén?

Fotó: Alessandra Tarantino / MTI/AP

E tapasztalatok alapján tartották meg egy évvel ezelőtt azt a rendkívüli – részleges – szinódust (a szinódusról lásd keretes írásunkat), melynek feladata a helyzetfelmérés és az idei tanácskozás előkészítése volt. Az október 4. és 25. között zajló szinódus témája tehát „A család hivatása és küldetése az egyházban és a mai világban” lett, az események főrelátorává (azaz a témák felvezetőjévé) pedig Erdő Pétert választotta ki Ferenc pápa. Azt, hogy az idei tanácskozásnak mekkora a jelentősége, már jelezte, hogy a Vatikánban komoly tisztséget betöltő lengyel pap egy nappal a tanácskozás megkezdése előtt vallotta be, hogy homoszexuális. Krzysztof Charamsa azt mondta, boldog és büszke meleg, és azt szeretné, ha a katolikus egyház álláspontja megváltozna a homoszexualitásról. A papot a coming out után azonnal megfosztották minden vatikáni tisztségétől – ami az egyházon belüli komoly feszültségekre utal.

Természetesen a reformerek sem az egyház doktrínáit szeretnék megváltoztatni, mindössze azt szeretnék elérni, hogy partnernek tekintsék a híveket, és azokat is teljes értékű emberként kezeljék a gyülekezetek, akik nem a szigorú hittételek szerint élik az életü­ket. „A szinódus nem fog konkrét választ adni arra a kérdésre például, hogy az elváltak teljes jogú tagjai lehetnek-e az egyháznak, inkább azt szeretnénk elérni, hogy a papjaink új válaszokat tudjanak adni a problémákra, és más módon közelítsék meg a felmerülő kérdéseket” – fogalmazott a brit Tablet magazinnak Vincent Nichols bíboros. Szerinte Ferenc pápa nem azt várja a tanácskozástól, hogy egyértelmű megoldást találjon e problémákra, inkább azt szeretné, hogy rájöjjenek, miként tudja az egyház támogatni az ilyesfajta gondokkal küzdőket. Ferenc pápa azzal is nyomatékosította álláspontját, hogy szeptemberben kiadott egy apostoli levelet, melyben egyszerűsíti és felgyorsítja az egyházi válás menetét. Viszonylag erős reformtörekvés van tehát a Vatikánban, sok püspök, sőt a középutasok is inkább azt szeretnék, ha rugalmasabb lenne az egyház, és a hívek megtartása érdekében közelebb vinnék az egyházat a való élethez. A konzervatívok viszont erkölcsi relativizmussal vádolják a többieket, attól tartva, hogy ha a mindig változó szokásokhoz igazítanák álláspontjukat, az az egyház végét jelentené. Még a pápa közvetlen közelében is vannak olyan bíborosok, akik kimondottan ellenzik a legkisebb változást is.

Helyretétel

A tanácskozást Erdő Péter nyitotta meg. 15 oldalas jelentésében összefoglalta a szinódusi munkadokumentumot (Instrumentum laboris), és bemutatta az összeállítása közben felmerült viták eredményét (a szöveg kivonata az uj.katolikus.hu oldalon magyarul is olvasható). Noha Erdő általában diplomatikusan fogalmaz és igyekszik nem odaállni látványosan egyik oldal mellé sem, köztudott, hogy egyfajta hatalmi jellegű egyházban gondolkodik, és valójában a keményvonalas konzervatívokkal tart. Jelentése sokakban ellenérzéseket keltett, olyannyira, hogy szavaira rendkívüli módon személyesen a pápa reagált. Az esztergom-budapesti érsek először a családdal kapcsolatos kihívásokról beszélt, majd a családi hivatás megkülönböztető jegyeit sorolta fel, végül a család mai küldetését részletezte. Erdő többek között kiállt a házasság felbonthatatlansága mellett (az elváltak és újraházasodottak problémáját egyházjogi kiskapukon keresztül oldaná meg), elítélte az abortuszt, valamint elutasította, hogy a társadalom bármiféle nyomást gyakoroljon a püspökökre a homoszexualitás témakörében. Erdő szerint alapvető probléma, hogy a fogyasztói társadalom elválasztja egymástól a szexualitást és a gyermeknemzést, miközben az élet alapja a család. Korábbi nyilatkozatainak a fényében az már csak a magyar fülnek meglepő, hogy Erdő azt is kijelentette: az egész egyházi közösség feladata, hogy segítse a háborúktól és üldözésektől sújtott családokat.

Ferenc pápa a szinódus kétéves folyamatában először szólalt fel. Az egyházfő eme rendkívüli gesztusából konzervatív kommen­tárok egyenesen arra következtetnek (például a catholicworldreport.com egyik blogjában), hogy Ferenc épp azért tette meg a konzervatív Erdőt főrelátorrá, hogy aztán kellemetlen helyzetbe hozhassa a bíborost. Felszólalásában a pápa felhívta a szinódus figyelmét: nem azért gyűltek össze, hogy csupán – az Erdő beszédében különösen hangsúlyos – újraházasodás problémájáról beszéljenek. Az egyházfő azt is hozzátette, hogy a szinódus munkájában nem Erdő felszólalása az egyetlen hivatkozási pont, hanem az „egy a többi nézőpont közül”. Mark Coleridge ausztrál érsek a blogján arról írt, hogy sok püspököt is nyugtalanított Erdő beszéde, mert úgy próbált beállítani néhány fontos kérdést, mintha azokban már döntés született volna, illetve mintha a „reformer” püspökök egy jelentéktelen kisebbséget képviselnének. Újság­írói kérdésre válaszolva Claudio Maria Celli érsek, a Pápai Tanács társadalmi kapcsolatokért felelős elnöke is egyértelművé tette: hiába beszélt az elváltak kérdéséről Erdő eldöntött tényként, az még nyitott: „Úgy gondolom, hogy a pápa rendkívüli felszólalása erre akarta felhívni a figyelmet. Ha már minden eldöntött lenne Erdő Péter bíboros jelentésével, akkor miért vagyunk itt?”

A szinódus megállapításairól készül majd egy záródokumentum, de egyelőre nem tudni, nyilvánosságra hozzák-e. A tavalyi tanácskozás eredményei nyilvánosak, és abból az derült ki, hogy a reformerek egyszerű többségben voltak. Az idei szinódus összetétele azonban nem azonos a tavalyival, így nem tudni, most mik az erőviszonyok. Ha máshonnan nem, a nyilatkozatokból és Ferenc pápa rendelkezéseiből lehet majd arra következtetni, mennyire hajlandó az egyház a változtatásokra. Múlt szerdai általános kihallgatásán a magyarkurir.hu híre szerint Ferenc egyértelműen kinyilvánította elvárásait: „Az egyház épp ezen a ponton ismeri fel történelmi jelentőségű küldetését a család és az igazi családi szellemiség vonatkozásában: azzal kell kezdenie, hogy alaposan felülvizsgálja saját életmódját.”

Mi az a szinódus?

A szinódus a püspökök gyülekezete, a római katolikus egyház egyik legfontosabb szerve, melyet a pápa hív össze. A tanácskozás célja, hogy ápolja a kapcsolatot az egyházfő és a püspökök között, illetve hogy a helyi egyházvezetők egyfajta tanácsadó szervként segítsék a pápát a döntéshozatalban. A most zajló szinódus rendes és teljes, ami azt jelenti, hogy az egész egyházzal kapcsolatos ügyeket tárgyalnak meg a világ minden részéről összegyűlt püspökök. A szinódus nem döntéshozó szerv, a pápa ugyanis egy személyben dönthet az egyházat illető kérdésekben. A püspöki szinódust mai formájában VI. Pál pápa alapította a II. vatikáni zsinat után, 1965-ben.

 

Neked ajánljuk