(2015-10-15)
Gomba módra szaporodtak a II. világháborúig, a szocializmus betett nekik. Mi a helyzet ma a turistaházakkal? A Pilisben nem csak a végletekkel, a tisztes középszerrel is találkozni.
Teherszállításra találták ki őket, eltűnésüknek gazdasági okai voltak – újjászületésüknek már kevésbé.
"Október 31-én Ferenczi György és a Rackajam lesz a vendégünk"
Eggyel szaporodott az Orbán-rezsim elleni sikertelen fellépések száma. Az Új Magyar Köztársaság Egyesület rendszerbontó népszavazásának kiírásához szükséges aláírások kevesebb mint fele gyűlt össze a törvényben megszabott határidőig. Az ellenfél persze alattomosan játszott, a bíró ellenünk fújt és a pálya is lejtett, de 87 ezer aláírást szerezni ott, ahol a célcsoport száma (vagyis azok a választók, akik elégedetlenek a kormánnyal) 6 millió körül lehet, édeskevés.
Érdekes kis színessel örvendeztette meg az atlatszo.hu a minap a nagyérdeműt: honfitársunk, Takács Péter az EU csalás elleni hivatalához (OLAF) fordult, mivel furcsállta, hogy a Chemium Kft. a pályázatával 558 millió forint uniós támogatást nyert a vakok és gyengénlátók internetezését segítő szoftver kifejlesztésére.
A menekültválság okán megint bejárta az internetet a következő, Tony Benn néhai munkáspárti politikus szájába adott idézet: „Azért tanulságos, hogyan bánik a hatalom a menekültekkel, mert kiderül belőle, hogyan bánna mindannyiunkkal, ha azt hinné, megúszhatja.”
Amikor Budapestről eltűntek a menekültek, hirtelen előkerültek a hátrahagyott bicskáik, húsvágó bárdjaik, cipővel együtt elhajigált kétszáz eurósaik, s ami még ezeknél is szörnyűbb, a tömegével kihajított mobiltelefonjaik, amelyeken súlyos, egyértelműen terrorizmusra utaló felvételek voltak felfoghatatlan mennyiségben, illetve – még kimondani is szörnyű – pornó! Kell-e ezeknél ékesszólóbb bizonyíték arra, hogy terroristák lepték el a magyar földet, és jó lesz résen lenni?
A várakozásokkal ellentétben mégsem a szélsőjobboldal lett a bécsi választások nyertese. A neves populizmus-szakértőt az osztrák szélsőjobb stratégiájáról és kormányzási lehetőségeiről kérdeztük.
György Péter tanárom volt az egyetemen. Befogadást és széles látókört oktatott nekünk – ám mindez nemigen köszön vissza akkor, amikor Köves Slomóval és az európai zsidóság többségének félelmével vitatkozik. (Lásd: A félelem megeszi a lelket, Magyar Narancs, 2015. október 1.)
Civilek próbálnak küzdeni a magyarországi gyermekéhezés ellen: az első, látványosnak szánt lépésük nem sikerült jól. A Nemzeti Minimum koncertje kevés nézőt vonzott.
Október 4-én kezdődött a Vatikánban az a három hétig tartó tanácskozás, amelynek témája a család és az egyház kapcsolata. A nyitóbeszédet Erdő Péter bíboros tartotta, akinek szavaira mindenkit meglepve személyesen Ferenc pápa reagált. Az egyházfő ellentmondott a bíborosnak; többek szerint szándékosan hozta kellemetlen helyzetbe Erdőt.
A magyar állam nemigen akar együttműködni az Európai Csalás Elleni Hivatallal, miközben a korrupció kockázata nálunk az egyik legmagasabb az unióban. Az OLAF főigazgatója nyáron személyesen adott át dokumentumokat a Legfőbb Ügyészségnek, hátha történik valami. Az uniós hivatalnak szűk a mozgástere, az esetek többségében csak ajánlásokat tehet, amiket a magyar állam vagy elfogad, vagy nem. De inkább nem.
Nem állítaná megoldhatatlan feladat elé az európai társadalmakat az iszlám vallású menekültek befogadása – véli Tamás Gáspár Miklós. A filozófus szerint a II. világháború óta precedens nélküli diplomáciai csatározásba kezdtünk szomszédainkkal.
A hárommilliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) feladata a külföldi tőke Magyarországra csábítása, és a befektetők minél szélesebb körű kiszolgálása. A szervezet honlapján a pénzügyi befektetőknek ajánlott magyarországi projektek között azonban több furcsa céget is találtunk.
a feltétlen bulizás, de a savanyú káposztához elengedhetetlen. Aztán jöhet az ájulás.
A rockzene idén ősszel csak a középmezőnyben verhetetlen.
Még mindig nem forgatta le Az őrület hegyei filmváltozatát, de egyre közelebb jár hozzá: új filmjében nagy érzelmek és egy kísértetház lakói csapnak össze véres eredménnyel. A Bíborhegy mexikói rendezőjével Manhattanben beszélgettünk.
A sétánál több, a túránál valamivel kevesebb: a kirándulás közérzetjavító és kedélyes műfajának a magyar irodalomtörténetben is jutott szerep. Írók és költők barangolásai „a bájdús anya földerítő kebelén”.
Aki a vajdasági magyar irodalomból Tolnai Ottó burjánzó mitopoétikáját vagy Végel László társadalomkritikus, eszmeboncoló szövegeit ismeri, most süllyedhet néhány antropológiai szintet, ha belemerül Danyi Zoltán hosszan indázó mondatainak hínárjába. A bélbolyhokig.
Az államrendőrség s annak az állampolgárok szeme elől titkoltan tevékenykedő, bár vezetői személyében néha hivalkodóan előtérbe állított formája korántsem a 20. században kezdte működését – bárhogy is gondolja azt a különféle ügynökügyekben, botrányokban elmerülő jelenkor.
Noha a fogadóirodák a legesélyesebbek közé sorolták, mégis van abban valami rendkívüli, hogy a belarusz irodalom nagyágyúja, a tényíró Szvetlana Alekszijevics kapta idén az irodalmi Nobel-díjat.
Horváth Csabát mindig is a nagy történetek érdekelték, Bartók A csodálatos mandarinja volt az egyik csúcsteljesítménye. Ám míg a Mandarin korában Horváth koreografált és táncolt a színpadon, most rendez és beszéltet. Az elmúlt években súlyos történeteket mesél a gyönyörű A nagy füzettől kezdve az antik drámákig. Most egy nagy orosz regényt ölel, olvastat, fogalmaz testté-képpé. Szinte közös olvasássá is válik ez a ráérős, hosszú előadás – hossza, terjedelme, vállalása egyszerre erénye és némiképp terhe is a produkciónak.
Fahidi Éva 90 éves holokauszt-túlélő és Cuhorka Emese kortárs táncos duettjét lapzártánk napján mutatja be a Tünet Együttes Szabó Réka rendezésében, a Vígszínházban. A létezés eufóriájáról, a táncról mint létformáról, generációk találkozásáról beszélgettünk.
Az InfoRádiónál mintha nagyon komolyan megfogadták volna a „győztes csapaton ne változtass!” (egyébként nem túl elmés) tanácsát. Se a csapaton, se a műsorkínálaton, se az egyes adások belső szerkezetén, szóval úgy általában semmin nemigen változtattak az elmúlt pár évben. Ezzel a változatlansággal érdekes színfolt a hallgatók után egyre kétségbeesettebben kapkodó rádiók között, melyek folyton csiszolgatni, újítgatni igyekeznek magukon valamit.
A hatvanas évek elején a túravezetőknek nemcsak az erdők-hegyek szépségére kellett gondolniuk, hanem az ifjúság nevelésére is.
Milyen állapotban vannak a turisztikai szempontból is kulcsfontosságú magyar erdők, mit kellene változtatni, milyen veszélyek leselkednek rá? Az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docensével beszélgettünk.
Eddig leginkább az ifjúság megrontójának, az elbutulás előszobájának tartották a számítógépes játékokat. Egyes kutatások szerint viszont elképzelhető, hogy például az időskori elbutulás vagy az Alzheimer-kór megelőzhető az ilyen játékokkal. Szó sincs csodamonitorról vagy varázsegérről, ám az eddigi eredmények reményt keltőek.
Sok remek tudós tett azért, hogy feltáruljanak a neutrínók titkai, s vannak köztük Nobel-díjasok is. Most ismét kettejüket díjazták, mégis lehet némi hiányérzetünk.
