Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok – mondta ki az Alkotmánybíróság szerdán közzétett határozatában, amelyet a hvg.hu ismertet.
Az Országgyűlés a koronavírus-járvány kezdetekor fogadta el a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a március 31-étől hatályos módosítását, amely szerint a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankcióval sújtható.
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott panasz szerint ez a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot, továbbá kiszámíthatatlan és tág teret nyújt az önkényes jogalkalmazásnak. Az indítványozó kifogásolta, hogy annak is büntetőjogi szankcióval kell szembenéznie, aki jóhiszeműen állít valamit, azaz nem tud állításának valótlanságáról.
Az Ab teljes ülése soron kívül tárgyalta az ügyet, a szerdán közzétett határozata szerint viszont a vitatott Btk.-tényállás csak a közlések szűk körére vonatkozik, a „tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését” tiltja, de azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik.
A tiltás az Ab szerint nem vonatkozik a kritikus véleményekre, de ha valaki tudottan hamis tényt állít, és azzal akadályozhatja a védekezést, akkor az ahhoz fűződő társadalmi érdek miatt szükséges és arányos a véleményszabadság korlátozása.
Nem minősül viszont rémhírterjesztésnek, ha az elkövetés idején állított tény vitatott, és csak későbbiekben bizonyul hamisnak. Ilyen esetben a tény közlője nem vonható büntetőjogi felelősségre.
A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
