Janisch Attila a Filmművészeti átalakításáról: "Az egészet mélyre ható cinizmus hatja át"

Belpol

Az egyetem filmrendező docense szerint egyszerűen érthetetlen a kormány döntése, ami büntetésként hat.

Eldőlt, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) is kiszervezi a kormány az állami felsőoktatási intézmények közül. Az intézmény hirtelen jött modellváltásáról, ennek vélt vagy valós okairól, az egyetem elleni támadásokról és az orbáni politika hatásairól beszélgettünk az egyetem docensével, a Narancs.hu állandó publicistájával.

Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A kormány május 19-i döntésével a Budapesti Corvinus Egyetem után még hat egyetemet szervezett ki az állami felsőoktatási intézmények közül. Ezekhez csapták hozzá hetedikként a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Hogy látja, miért lehet szükség a modellváltásra?

Janisch Attila: E modellváltás 2018-ban a választás éjszakáján kezdődött, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy most a kultúra következik. De ha akarom, még korábbról datálódik a változás, hisz’ a magyar filmművészet minden ágazatának finanszírozását demokratikusan választott kuratóriumainak döntései alapján végző Magyar Mozgókép Közalapítvány volt például a kultúrához kapcsolható szervezetek közül az egyik első, amelyet tönkretett a Fidesz–KDNP-kormány 2010 óta. Aztán jött a színházak folyamatos vegzálása, következett a PIM, a CEU, az MTA… Mindez egy központosító kultúrpolitikai, de inkább csak politikai stratégia része, amely most elérte a felsőoktatási intézményeket, köztük a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Tehát az úgynevezett kultúrharc része lenne csak?

JA: Végighallgatva az SZFE modellváltásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitáját, a részleteket nem ismerő közvélemény számára úgy is tűnhet, hogy a cél az, hogy több pénze legyen az egyetemnek, hogy az ingatlanok fel legyenek újítva, a tanári bértömeg növelhető legyen, és így tovább. Látszólag csupa pozitív hatás. Ám mindez az egyetem finanszírozásának növelésével is megoldható lenne. Felmerül a kérdés, miért van szükség ehhez teljes strukturális átalakításra? Miért kell az állami fenntartású egyetemnek magánintézménnyé válnia, különösen egy olyan közintézménynek, mely elég egyedi, ráadásul jó nevű, nemzetközileg is elismert? Az SZFE az elmúlt években folyamatosan financiális problémákkal küzdött: egyre csökken a támogatása, egyre nőnek az elvonások. Bevett technika, hogy a kormány létrehoz egy problémát, majd úgy csinál, mintha azt neki kellene megoldania. (...)

MN: Az említett hat egyetem augusztus 1-jei határidővel vált modellt, az SZFE esetében 2021. januárról volt szó, majd ez módosult idén szeptember 1-jére. Miben látja e sietség okát?

JA: Egyszerűen érthetetlen. Az egészet mélyre ható cinizmus hatja át, és büntetésként hat. Azt kérte az egyetem, legyen lassabb a modellváltás, erre csak még gyorsabb lesz. Pedig ezt az egyetem részéről lehetetlenség előkészíteni és végrehajtani, pláne úgy, hogy nincs kinevezett rektor. Legjobb indulattal is csak azt tudom mondani, hogy teljes az átgondolatlanság, kapkodás. Az viszont végképp elfogadhatatlan, antidemokratikus és önleleplező, hogy az átalakítás nem az érintettek legszélesebb körű bevonásával, folyamatos és korrekt tájékoztatásával és nyílt egyeztetésekkel, az adott környezet igényeinek felmérésével és figyelembevételével történik. (...)

Czenkli Dorka interjújában Janisch Attila lapunknak az SZFE átalakítása mellett az orbáni kultúrharcról, annak politikai fogásairól, a színházi zaklatási botrányokról vagy épp rendező karrierjének lehetséges alakulásáról is beszélt.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Archívum

Böngésszen az archívumban: MaNcs 32. évf. 25. sz. (2020. 06. 18.) Interjú Janisch Attila filmrendező Eldőlt, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) is kiszervezi a kormány az állami felsőoktatási intézmények közül. Az intézmény hirtelen jött modellváltásáról, ennek vélt vagy valós okairól, az egyetem elleni támadásokról és az orbáni politika hatásairól beszélgettünk az egyetem docensével, online felületünk állandó publicistájával.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.