Janisch Attila a Filmművészeti átalakításáról: "Az egészet mélyre ható cinizmus hatja át"

Belpol

Az egyetem filmrendező docense szerint egyszerűen érthetetlen a kormány döntése, ami büntetésként hat.

Eldőlt, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) is kiszervezi a kormány az állami felsőoktatási intézmények közül. Az intézmény hirtelen jött modellváltásáról, ennek vélt vagy valós okairól, az egyetem elleni támadásokról és az orbáni politika hatásairól beszélgettünk az egyetem docensével, a Narancs.hu állandó publicistájával.

Részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A kormány május 19-i döntésével a Budapesti Corvinus Egyetem után még hat egyetemet szervezett ki az állami felsőoktatási intézmények közül. Ezekhez csapták hozzá hetedikként a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Hogy látja, miért lehet szükség a modellváltásra?

Janisch Attila: E modellváltás 2018-ban a választás éjszakáján kezdődött, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy most a kultúra következik. De ha akarom, még korábbról datálódik a változás, hisz’ a magyar filmművészet minden ágazatának finanszírozását demokratikusan választott kuratóriumainak döntései alapján végző Magyar Mozgókép Közalapítvány volt például a kultúrához kapcsolható szervezetek közül az egyik első, amelyet tönkretett a Fidesz–KDNP-kormány 2010 óta. Aztán jött a színházak folyamatos vegzálása, következett a PIM, a CEU, az MTA… Mindez egy központosító kultúrpolitikai, de inkább csak politikai stratégia része, amely most elérte a felsőoktatási intézményeket, köztük a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Tehát az úgynevezett kultúrharc része lenne csak?

JA: Végighallgatva az SZFE modellváltásáról szóló törvénytervezet parlamenti vitáját, a részleteket nem ismerő közvélemény számára úgy is tűnhet, hogy a cél az, hogy több pénze legyen az egyetemnek, hogy az ingatlanok fel legyenek újítva, a tanári bértömeg növelhető legyen, és így tovább. Látszólag csupa pozitív hatás. Ám mindez az egyetem finanszírozásának növelésével is megoldható lenne. Felmerül a kérdés, miért van szükség ehhez teljes strukturális átalakításra? Miért kell az állami fenntartású egyetemnek magánintézménnyé válnia, különösen egy olyan közintézménynek, mely elég egyedi, ráadásul jó nevű, nemzetközileg is elismert? Az SZFE az elmúlt években folyamatosan financiális problémákkal küzdött: egyre csökken a támogatása, egyre nőnek az elvonások. Bevett technika, hogy a kormány létrehoz egy problémát, majd úgy csinál, mintha azt neki kellene megoldania. (...)

MN: Az említett hat egyetem augusztus 1-jei határidővel vált modellt, az SZFE esetében 2021. januárról volt szó, majd ez módosult idén szeptember 1-jére. Miben látja e sietség okát?

JA: Egyszerűen érthetetlen. Az egészet mélyre ható cinizmus hatja át, és büntetésként hat. Azt kérte az egyetem, legyen lassabb a modellváltás, erre csak még gyorsabb lesz. Pedig ezt az egyetem részéről lehetetlenség előkészíteni és végrehajtani, pláne úgy, hogy nincs kinevezett rektor. Legjobb indulattal is csak azt tudom mondani, hogy teljes az átgondolatlanság, kapkodás. Az viszont végképp elfogadhatatlan, antidemokratikus és önleleplező, hogy az átalakítás nem az érintettek legszélesebb körű bevonásával, folyamatos és korrekt tájékoztatásával és nyílt egyeztetésekkel, az adott környezet igényeinek felmérésével és figyelembevételével történik. (...)

Czenkli Dorka interjújában Janisch Attila lapunknak az SZFE átalakítása mellett az orbáni kultúrharcról, annak politikai fogásairól, a színházi zaklatási botrányokról vagy épp rendező karrierjének lehetséges alakulásáról is beszélt.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Archívum

Böngésszen az archívumban: MaNcs 32. évf. 25. sz. (2020. 06. 18.) Interjú Janisch Attila filmrendező Eldőlt, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) is kiszervezi a kormány az állami felsőoktatási intézmények közül. Az intézmény hirtelen jött modellváltásáról, ennek vélt vagy valós okairól, az egyetem elleni támadásokról és az orbáni politika hatásairól beszélgettünk az egyetem docensével, online felületünk állandó publicistájával.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.