A kormány ígérete szerint június 20-án megszűnik a veszélyhelyzet Magyarországon, ám egyelőre nem térünk vissza a koronavírus megjelenése előtti állapothoz. Hogy pontosan mi változik, és mi marad velünk, annak jártunk utána a Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában. Néhány részlet a cikkből:
Május 26-án a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a két törvényjavaslatot, amelyek elfogadása után véget érhet a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet Magyarországon. A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és az azzal összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatokból az persze nem derül ki, hogy mikor fog megszűnni a veszélyhelyzet – nem is igen derülhet, hiszen az Alaptörvény értelmében a különleges jogrendet kizárólag az jogosult megszüntetni, aki elrendelte, jelen esetben a kormány. Varga Judit igazságügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egybehangzó közlései szerint a veszélyhelyzetet lezáró aktust legkésőbb június 20-ra várhatjuk.
| ||
Addig vélhetően átmegy a parlamenten a címe szerint átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, valójában a kormánynak a veszélyhelyzet elmúltával is pluszjogosítványokat biztosító javaslat. Az egészségügyi törvényben jelenleg is megtalálható „egészségügyi válsághelyzet” szabályait módosítanák úgy, hogy a kormány – ha nem is korlátlan, de elég kiterjedt – jogot kapjon a rendeleti kormányzás fenntartására.
Hogy ezt az újfajta válsághelyzetet a veszélyhelyzet megszüntetésével egyből elrendelik majd, arra maga Orbán Viktor utalt múlt pénteki rádióinterjújában, amikor arról beszélt, hogy bár a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, a „járványügyi készültség” az Operatív Törzzsel és a kórházak átalakított irányítási rendszerével hosszabb távon fennmarad. (...)
A kormány azon érve, hogy a parlament bármikor megszüntetheti a veszélyhelyzetet, kezdettől csúsztatás volt (...): már-már parodisztikus elem, hogy a törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, így tulajdonképpen a kormány kéri meg a parlamentet, hogy az hívja fel a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére. Ennek az egyetlen értelme, hogy bizonygatni lehessen, létezik parlamenti kontroll Magyarországon. „A rendszer lényegét mutatja meg ez a törvényjavaslat: nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak van parlamentje, egyfajta Patyomkin-intézményként” – mondja Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A Magyar Narancs június 4-i számában olvasható teljes cikkből kiderül, kell-e tartanunk az egészségügyi válsághelyzettől, és az is, politikailag mi magyarázhatja a veszélyhelyzet kivezetését. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő a Magyar Narancsra itt!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
