A NER lényegét mutatja meg az a paródia, ahogy kivezetik a veszélyhelyzetet

Belpol

A kormány megkéri a parlamentet, hogy hívja fel a kormányt, szüntesse meg a veszélyhelyzetet.

A kormány ígérete szerint június 20-án megszűnik a veszélyhelyzet Magyarországon, ám egyelőre nem térünk vissza a koronavírus megjelenése előtti állapothoz. Hogy pontosan mi változik, és mi marad velünk, annak jártunk utána a Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában. Néhány részlet a cikkből:

Május 26-án a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a két törvényjavaslatot, amelyek elfogadása után véget érhet a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet Magyarországon. A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” és az azzal összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatokból az persze nem derül ki, hogy mikor fog megszűnni a veszélyhelyzet – nem is igen derülhet, hiszen az Alaptörvény értelmében a különleges jogrendet kizárólag az jogosult megszüntetni, aki elrendelte, jelen esetben a kormány. Varga Judit igazságügyi miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egybehangzó közlései szerint a veszélyhelyzetet lezáró aktust legkésőbb június 20-ra várhatjuk.

false

Addig vélhetően átmegy a parlamenten a címe szerint átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, valójában a kormánynak a veszélyhelyzet elmúltával is pluszjogosítványokat biztosító javaslat. Az egészségügyi törvényben jelenleg is megtalálható „egészségügyi válsághelyzet” szabályait módosítanák úgy, hogy a kormány – ha nem is korlátlan, de elég kiterjedt – jogot kapjon a rendeleti kormányzás fenntartására.

Hogy ezt az újfajta válsághelyzetet a veszélyhelyzet megszüntetésével egyből elrendelik majd, arra maga Orbán Viktor utalt múlt pénteki rádióinterjújában, amikor arról beszélt, hogy bár a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, a „járványügyi készültség” az Operatív Törzzsel és a kórházak átalakított irányítási rendszerével hosszabb távon fennmarad. (...)

A kormány azon érve, hogy a parlament bármikor megszüntetheti a veszélyhelyzetet, kezdettől csúsztatás volt (...): már-már parodisztikus elem, hogy a törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, így tulajdonképpen a kormány kéri meg a parlamentet, hogy az hívja fel a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére. Ennek az egyetlen értelme, hogy bizonygatni lehessen, létezik parlamenti kontroll Magyarországon. „A rendszer lényegét mutatja meg ez a törvényjavaslat: nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak van parlamentje, egyfajta Patyomkin-intézményként” – mondja Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A Magyar Narancs június 4-i számában olvasható teljes cikkből kiderül, kell-e tartanunk az egészségügyi válsághelyzettől, és az is, politikailag mi magyarázhatja a veszélyhelyzet kivezetését. Keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő a Magyar Narancsra itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.