Különösen érdekes és tanulságos a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. országgyűlési egyéni választókerület ellenzéki jelöltállításával kapcsolatos kúriai döntés a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSZSZ-SZ) törvényes működése szempontjából. A Kúria augusztus végén ugyanis azzal indokolta, hogy helyben hagyja a Nemzeti Választási Bizottság döntését –miszerint a Jobbik nem indíthatja saját jelöltjét, Bíró Lászlót az október 11-i időközi választáson –, hogy az ellenzéki párt nem rendelkezik bejegyzett törvényes képviselővel. Jakab Pétert még nem jegyezték be, az előző elnök mandátuma pedig már lejárt a jelöltállítás pillanatában. A Jobbik január 25-én tartotta tisztújító kongresszusát, azonban az ott hozott személyi döntéseket tartalmazó változásbejegyzési kérelmet március végén későn és hiányos nyújtották be. Ezért, illetve a párt által korábban indított változásbejegyzési kérelem halasztó hatálya miatt elutasították Jakab Péter bejegyzését, mint a párt törvényes képviselőjét.
Párhuzamos valóság
A Jobbik jogszerű működését azért állítjuk párhuzamba az 5-6 ezer vasutast érdekeit képviselő VDSZSZ Szolidaritással, mert ennek a szervezetnek 2019 májusa óta nincs bejegyzett törvényes képviselője. Ez azonban az újraválasztott, ám be nem jegyzett elnököt, Halasi Zoltánt nem akadályozza abban, hogy úgy tevékenykedjen, ahogyan korábban tette. Sőt, kérdésünkre a MÁV is úgy nyilatkozott, Halasit ismerik el a VDSZSZ Szolidaritás törvényes képviselőjének. A MÁV figyelmét felhívtuk a Fővárosi Ítélőtábla márciusi jogerős döntésére, amely a küldöttgyűléssel összefüggő változásbejegyzési kérelmet, benne Halasi törvényes képviselőként való bejegyzését visszautasította, azonban a nemzeti vasúttársaság ezt nem kívánta kommentálni. A VDSZSZ Szolidaritás esetében még súlyosabb is a visszautasítás alapja, mint a Jobbiknál, mivel Halasiék már egy éve nem tudják benyújtani a 2019. májusi küldöttgyűlés törvényben előírt hitelesített jegyzőkönyvét, többszöri hiánypótlási felszólításra sem. Mint megírtuk, a küldöttgyűlésen keletkezett dokumentumok ügyében intellektuális közokirat-hamisítással folytat nyomozást a rendőrség, a jegyzőkönyvezés miatt a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárást indított a VDSZSZ-SZ jogtanácsosával szemben.
A be nem jegyzett elnök státuszával kapcsolatban megkerestük a Fővárosi Törvényszéket, azt is tudakolva, mennyiben áll meg a MÁV Halasi elnökségét támogató érvelése (azaz: nem a bejegyzésével, hanem a küldöttgyűlés általi megválasztásával indul az elnök megbízatása). A Fővárosi Törvényszék válaszában egyértelműen foglalt állást: Halasi nem tekinthető a szervezet képviselőjének. A bíróság lapunknak küldött állásfoglalásában azt közölte, a szabályszerű jegyzőkönyv hiányára tekintettel nincs mód annak megállapítására, hogy Halasi megválasztása a jogszabályok és a szervezet alapító okirata szerint történt-e meg. "Ezért önmagában a tisztséget elfogadó nyilatkozat a jogviszony létrejöttét nem alapozza meg, hiszen a megválasztás körülményeit igazoló jegyzőkönyv a Ptk. 3:75 §-a szerinti kötelező tartalmi kellékhiányban szenved. Ebből kifolyólag a nemperes eljárásban nem állapítható meg az, hogy a küldöttgyűlésen a vezető tisztségviselők választása ténylegesen úgy és abban a formában történt-e meg. Ennek igazolása hiányában nem tekinthető képviselőnek a tisztséget elfogadó személy" – tudatta megkeresésünkre a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.
Központosítás
A be nem jegyzett elnök eközben nem tétlenkedik: új küldöttgyűlést hívott össze szeptember 15-re, de nem abból a célból, hogy megismételt tisztújítást tartsanak, hanem az alapszabály radikális módosítása miatt. Amennyiben sikerül végigvinni elképzelését, jelentősen központosítani, szűkíteni fogja a szervezeti struktúrát. A jelenleg még országszerte működő számos alapszervezetet mind felszámolnák, helyettük csak nagy befogadóképességű regionális alapszervezetek működnének tovább. Ez komoly változást, újabb átrendeződést fog hozni a szervezetben, ami kihat a vezetők megválasztására, a szakszervezet sorsára, irányválasztására is. Az első áterőltetett változtatási hullám a 2019-es küldöttgyűlést megelőző fél évben feltűnően zajlott le, ekkor a tagság 10 százaléka váltott alapszervezetet, tagcsoportot. Ennek azért volt jelentősége, mert a tisztújítás eredményét is befolyásolhatta, a tagság átmozgatásával ugyanis egyes alapszervezetek elvesztették szavazási jogosultságukat, mások viszont a tagnövekedés után megszerezték: ennek az átmozgatásnak a végén kialakult szavazati arány a küldöttgyűlésben Halasit hozta ki győztesnek.
Az alapszabály szerint a taglétszámot a küldöttgyűlés összehívását megelőző utolsó hónap tagdíjfizetési adatai alapján a VDSZSZ-SZ felügyelő bizottsága állapítja meg, ez alapján osztják ki a mandátumokat. Tavaly a 2019. februári nyilvántartási adatok alapján számolták ki, az új felállás már tükrözte a 2018 novemberétől 2019 márciusáig történt, alapszervezetek közötti tagvándorlást. Ezek egy részéről kiderült, hogy fiktív volt; eddig tizenöt vasutas nyilatkozott arról, hogy nem adott be kérelmet, nem akart más alapszervezetbe átlépni, mégis megtörtént tudtán kívül. Mint megírtuk, a MÁV-Start Zrt. TSZVI Bp. alapszervezetnél 200-250 fős (!) változást eredményezett a tagmozgatás, a Bp. Déli, Székesfehérvár, Hatvan, Győr és Cegléd állomáson az alapszervezetek alatti szinten található tagcsoportok létszámát 50 fő fölé duzzasztották. Ugyanez történt az egyik debreceni és pécsi, addig minimális tagságú csoportnál. Egy másik tagcsoportnál viszont ellenkező irányú változás ment végeb: ők elvesztették küldöttgyűlési mandátumaikat, miután 50 tagból 13 főnek megszűnt a tagsági viszonya. A VDSZSZ-SZ küldöttgyűlése előkészítésében résztvevők összesítése szerint a tisztújítás előtti hónapokban hozzávetőleg 640 tag váltott alapszervezetet, illetve tagcsoportot, legalább a tagság tíz százalékát mozgatták át. Úgy tudjuk, a rendőrségi nyomozati anyagban utalnak az egyik területi iroda vezetőjére is, aki e-mailen és telefonon utasított az áthelyezések számítógépes átvezetésére.
Halasi hallgat
Az alapszabály Halasi által szorgalmazott módosításával már nem lesz szükség mozgatásokra, a tagok egy-egy regionális VDSZSZ Szolidaritás-szervezetbe kerülnek, immár választási lehetőség nélkül. Mindenki abba, ahová szolgálati helye tartozik. Az alapszervezetek megszüntetésével minimálisra szűkül a dolgozók többféle véleményének képviselete; ezt jelenleg még biztosítja az országszerte működő számos alapszervezet, illetve alapszervezeti tagcsoport jelenléte, amelyek vezetői a küldöttgyűlésen hangot adhatnak véleményüknek, szavazatukkal befolyásolhatják a szervezet vezetőinek kiválasztását, döntéseit. A be nem jegyzett elnök akaratának további lényeges eleme, hogy az alapszabály módosítással megvonnák a tagságot a MÁV-val munkaviszonyban nem állóktól, és azoktól is, akik 15 nap múltán nem fizetik be tagdíjukat. Ezek a szigorítások szokatlannak tűnnek egy társadalmi szervezet életében, amennyiben azt az alapvetést vesszük figyelembe, hogy a tagság bővítésében érdekeltek, mivel e szűkítéssel ezzel ellentétes hatást érnek el. Halasi Zoltánt – akinek fiktívnek tűnő MÁV-os szerződéséről itt írtunk – kérdeztük arról, jogszerűnek tartja-e a küldöttgyűlés összehívását úgy, hogy nem rendelkezik a szervezet törvényes képviseletének jogával, de nem válaszolt megkeresésünkre. Korábban azt is letagadta, hogy rendőrségi nyomozás lenne a tavalyi tisztújító küldöttgyűlés miatt. A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a VDSZSZ Szolidaritás működésével kapcsolatban jelenleg négy törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban.
