Beázott a 15 milliárdból felújított Román Csarnok a Szépművészeti Múzeumban

  • narancs.hu
  • 2020. június 19.

Belpol

A múzeum közlése szerint a kivitelező garanciális munkák keretében kijavítja.

A vasárnapi özönvízszerű eső miatt jelentős károkat szenvedett a Szépművészeti Múzeum épülete - írja az Index a múzeum egyik munkatársára hivatkozva.

A Magyar Narancs is beszámolt róla, hogy szombaton három hónap szünet után újra kinyitna a Szépművészeti Múzeum, az Indexnek egy ott dolgozó azonban arról számolt be, hogy komolyan megsérült az épület a viharban, többek között az újonnan átadott Román Csarnok is beázott a falakat díszítő freskókkal együtt, és a múzeum munkatársának elmondása szerint "a földszinti állandó kiállítások is vízben állnak".

A múzeum a lap kérdésre azt válaszolta, hogy a Román Csarnok valóban beázott június 14-én, amikor Budapestre szokatlan mennyiségű csapadék zúdult le, viszont a károk közel sem olyan jelentősek a megítélésük szerint.

"A vasárnapi ítéletidő és a rövid idő alatt leesett extrém mennyiségű esővíz kisebb károkat okozott a múzeumban. A Román Csarnok két helyen, a két sarkán ázott be, szerencsére a károk nem jelentősek, a múzeum és a kivitelezők megvizsgálták az épület tetőszerkezetét és megtették a szükséges lépéseket. A vízbetörés pontos okának feltárása meg zajlik, a Román Csarnok addig sajnos nem látogatható. A javításokat a kivitelező garanciális munkák keretében végzi majd el. A vasárnapi nagy felhőszakadást követő további esőzések során már nem tapasztaltunk beázást" – válaszolták.

A lap emlékeztet rá, hogy a korbban használaton kívüli Román Csarnokot mintegy másfél éve adták át egy 15 milliárd forintba kerülő helyrállítás után, ennek során pedig elvileg a tetőszerkezetet is felújították.

A múzeum közlése szerint az épület más részei nem károsodtak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.