Egyre gyanúsabb a fóti gyermekotthon bezárása

  • narancs.hu
  • 2019. március 30.

Belpol

Tíz évre titkosították a gyermekek elhelyezésére vonatkozó információkat.

A kormány pár éve döntött úgy, hogy felszámolja a fóti gyermekotthont, a tervek szerint még idén mennie kell az összes lakónak. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő egy ideje azt próbálja kideríteni, hogy pontosan hova helyezik át a gyerekeket, illetve mi alapján választották ki az intézményeket.

Az összesen hatvan fóti gyereket különböző otthonokban helyeznék el: egy részük a zalaegerszegi, a kalocsai, illetve egy budai gyermekotthonba kerülne, a kísérő nélkül érkezett menekült gyerekek pedig az aszódi javítóintézet egyik romos épületét kapnák meg, az viszont egyelőre nincs lakható állapotban. A felsorolt intézmények nem a legjobb hírnévnek örvendenek.

Egy 2017-es ombudsmani jelentés szerint Zalaegerszegen például a szakdolgozók verbálisan és fizikailag is bántalmazták a gyerekeket, továbbá büntetésként nem engedték ki őket a szabad levegőre; az is rendszeresen előfordult, hogy cigarettával jutalmazták vagy annak megvonásával büntették őket. (...) A kormány most 24, pszichés zavarral, drogfüggőséggel és viselkedési problémákkal küzdő fóti gyereket tervez Zalaegerszegen elhelyezni.

A zalaegerszegi intézmény híre a fóti gyerekek körében sem ismeretlen, félnek is sokan a költözéstől. Fóti forrásunk szerint többen inkább megszöknének, de már arról is beszélgetnek, hogy gyermekjogi képviselőhöz fordulnak – írtuk néhány hete nyomtatott lapszámunkban a fóti helyzetről.

Szél most közérdekű adatigénylést nyújtott be az Emmi-hez arra vonatkozóan, hogy milyen szakmai terv áll az átköltöztetések mögött. A minisztérium elutasította a válaszadást arra hivatkozva, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatokat tíz évre titkosították - olvasható a képviselőnek küldött válaszban.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.