Egyre többen akarják beoltatni magukat influenza ellen, de lesz-e elég vakcina?

Belpol

És ha elfogy az oltóanyag, mit lehet tenni, hová lehet fordulni?

Évek óta az állam nyakán marad az influenza elleni védőoltás nagy része, az idén viszont a koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt az érdeklődés iránta. Az állam az 1,3 millió adag magyar gyártású vakcina mellé felvásárolta az eddig patikai forgalomba kerülő oltóanyagot is. De jól tette-e?

Erre a kérdésre keressük a választ a friss Magyar Narancsban Ócsai Lajos orvos, járványügyi szakember segítségével, aki 10 évig, 2005 és 2015 között vezette az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályát. Ízelítő a vele készült interjúból.

Magyar Narancs: Ahogy az a múlt héten kiderült, az állam felvásárolta a Sanofi által gyártott négykomponensű influenza elleni oltóanyagot, így az sem a patikákban, sem a magánoltóközpontokban nem lesz elérhető, viszont szétosztják a háziorvosok és házi gyermekorvosok között. Miért volt erre szükség?

Ócsai Lajos: Ennek az oka elsősorban a vakcina iránti felfokozott igény lehet. Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy mindenki ingyenesen jut az influenza elleni védőoltáshoz, nemcsak a veszélyeztetett csoportok. A lakosság minden jel szerint ezt komolyan is vette, amit alátámaszt az is, hogy a háziorvosoknál egyre nehezebben lehet bejelentkezni védőoltásra, és már sokan visszajeleztek, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által berendelt oltóanyag nem lesz elegendő. Ezt tehát valahogy pótolni kell. Ráadásul a magyar állam biztosította 3Fluart nevű oltóanyag háromkomponensű, teljes vírust tartalmaz, és ezzel nem mindenki oltható.

(…)

false

 

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

 

MN: Békeidőben hogyan működik az influenza elleni oltás?

ÓL: Normál esetben is 1,3 millió adagot vásárol az állam, az a veszélyeztetett csoportoké. Ők például olyan gyerekek, akik véralvadásgátlót szednek, vagy valamiféle krónikus betegségük van és 3 év felettiek; krónikus beteg felnőttek, akik valamilyen anyagcsere-betegségben szenvednek; cukorbetegek; szív- és érrendszeri betegek; COPD-sek (krónikus obstruktív tüdőbetegség); valamint a 60 év felettiek; illetve a terhesek. Aztán minden évben vásárolt még az állam 4–5 ezer adagot a négykomponensű vakcinából a 3 év alatti beteg gyerekek oltásához is. A Sanofi vakcinájából emellett 100–120 ezer adag patikai forgalomba került. Ebből azok vásároltak, akik az előbb felsorolt csoportokba nem tartoznak bele, de oltatni akarták magukat. Esetleg olyanok, akik hosszabb külföldi utat terveztek olyan helyre, ahol előfordulhat az influenza. Ez utóbbi mondjuk a koronavírus miatt most nem releváns.

(..)

MN: Az elmúlt években a magyar vakcina 50–60 százalékát ki kellett dobni, az emberek oltási hajlandósága nem volt magas. Most a koronavírus miatt más a helyzet. Elképzelhető, hogy az idén elfogy a vakcina, vagy akár kevés is lesz?

ÓL: Elképzelhető. És ebben rettentő fontos szerepe van a személyes példamutatásnak, főleg, ha az ország vezetőiről van szó. Csakúgy, mint a maszkhordásnál: nem lehet az, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter maszk nélkül járkálnak, és közben mindenkit arra biztatnak, hogy hordjon maszkot. Az influenza elleni védőoltásnál másképp alakult: a miniszterelnök azt mondta, mindenkinek ingyenes lesz, majd ő is beoltatta magát ország-világ előtt. Ezután biztosan megindul majd egy hullám, amit viszont már nem biztos, hogy ki tudnak szolgálni oltóanyaggal. Azt viszont nehéz megbecsülni, hogy mennyi oltóanyagra lenne szükség. Azt tudjuk, hogy tavaly a Sanofi vakcinájából elfogyott 120 ezer adag patikai forgalomban, de az 1,3 millió a háziorvosoknál nem. Ez az idén másképp lesz. És az a baj, hogy külföldről sem tudnak többet behozni.

Az interjúban szó esik még arról, mi a különbség a három- és négykomponensű vakcina között, hogy kinek melyiket lehet beadni, hogy miért nem lehet behozni külföldről több oltóanyagot, és hogy miért érdemes beoltatnia magát az embernek koronavírus idején az influenza ellen. Vegye meg a lapot vagy fizessen elő itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.