Előbb csak az óráit nem tartotta meg, végül felmondott a soproni pedagógus

  • narancs.hu
  • 2022. december 9.

Belpol

„Nem legitimálhattam a Belügyminisztérium döntését a maradásommal.”

Hegyi Norbert 24 évig tanított, mielőtt szerdán otthagyta a magyar közoktatást. Amikor a Belügyminisztérium múlt héten bejelentette nyolc fővárosi pedagógus kirúgását, a soproni tanár előbb úgy döntött, szolidaritása és tiltakozása jeléül határozatlan ideig nem tartja meg az óráit, végül maga adta be a felmondását. A hvg.hu-nak adott interjújában elmondta, a karinthys tanátrok kírúgása volt az a pont, amikor világossá vált számára, hogy nem maradhat tovább csöndben, ezért egyedül kezdett határozatlan idejű polgári engedetlenségbe.

Mint elmondta, az iskola igazgatója megértette és elfogadta a döntését, kollégái kérdésére pedig, hogy jól meggondolta-e a dolgot azt felelte: „nincs más lehetőségem, mert az írott törvény nem egyeztethető össze a belső, erkölcsi meggyőződésemmel”. Hozzátette, bár nem ismerte a kirúgott tanárokat, akkor is így cselekedett volna, ha a saját tantestületéből küldek volna el ilyen méltatlanul valakit.

„Egyszerűen nem legitimálhattam a Belügyminisztérium döntését a maradásommal.”

Kiállásával azt remélte, mások is követik majd a példáját, ugyanakkor hangsúlyozta, senkit nem akart hasonló döntésre kényszeríteni. A magányos akció utáni felmondással kapcsolatban Hegyi Norbert úgy fogalmazott, bár sokan támogatták, „elkezdtem azt érezni, hogy az egyéni akcióm sarokba szoríthatja a kollégáimat és még inkább a feletteseimet. Nem akartam bűnbak lenni.”

„Mire kedden megkaptam a saját figyelmeztető levelemet a tankerülettől, világossá vált, hogy ha végigviszem ezt, az ugyan nagyobbat szólna, de mivel egyedül vagyok, az lehet az ára, hogy a morális dilemmát másokra terhelem rá: vagy engem rúgnak ki, vagy ők távoznak, kizárólag miattam” – válaszolt a soproni pedagógus arra kérdésre, miért nem várta meg elbocsátását.

Hegyi Norbert 2018 óta dolgozott a Lackner Kristóf Általános Iskolában, ahol a nyelvtan és az irodalom mellett nem szakos tanárként tanított éneket, drámát és etikát is. Idén egy hatodikos osztálynak volt az osztályfőnöke, diákjaitól és a kollégáitól is könnyek között búcsúzott. Mint elmondta:

„Szerettem őket tanítani, de azt éreztem, hogy ha csak olvassuk A walesi bárdokat, és közben a tetteim nincsenek összhangban azzal, amiről ez a mű szól, akkor azt üzenem, hogy a szó csak írott malaszt és semmi több.

Szerintem nemcsak olvasással, de példamutatással is lehet tanítani, én most az utóbbit tettem.”

Hozzátette, egy ideig még bejár az iskolába, hogy segítse a távozása utáni átmenetet: elmondja a helyettesítőknek, hogy hol jártak az anyagban, hogyan kellene folytani, sőt, már az osztálya új osztályfőnökével és a szülőkkel is egyeztetett, akiktől egyébként csak pozitív visszajelzéseket kapott. Hegyi Norbert az interjúban arról is beszámolt, hogy volt olyan kollégája, aki csak miatta ment fekete ruhában az iskolába a felmondása után.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.