Patthelyzet a BKV-nál, sztrájkbizottság alakulhat

  • narancs.hu
  • 2020. február 17.

Belpol

Nem enged a vezérigazgató a szakszervezet követeléseinek.

Eredménytelenül zárult a BKV-nál múlt pénteken, február 14-én a kollektív munkaügyi vita első fordulója, a cég vezérigazgatója, Bolla Tibor ugyanis változatlanul 8 százalékos béremelést ajánlott, így a szakszervezetek is kitartottak a 15 százalékos követelés mellett - közölte Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ).

A szakszervezet közlése szerint bár kedden ismét leülnek tárgyalni, ha a kollektív munkaügyi vita második fordulóján sem születik megállapodás a béremelésről, akkor napokon belül megalakulhat a sztrájkbizottság a BKV-nál.

Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke kijelentette: a vezérigazgató által ajánlott 8 százalékos béremelés továbbra sem tárgyalási alap, s a munkavállalók érdekében reméli, hogy Bolla nem próbálja meg a következő ülésen is – akkor már hatodszor – lenyomni a torkukon.

Az EKSZ elnöke szerint a munkavállalók szinte kivétel nélkül egyetértenek a sztrájkkal, ha nincs más választás a béremelés mértékének a feltornázására. Márpedig erre az elnök szerint egyre kevesebb az esély.

Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke múlt héten a Narancs.hu-nak azt mondta, semmi jelét nem látják, hogy a BKV hajlandó lenne 8 százalék feletti béremelést adni:

Jön Karácsony első nagy meccse? Egy hét múlva BKV-sztrájkot hirdethetnek

A negyedik eredménytelen bértárgyalás után elfogyott a BKV szakszervezeteinek türelme, kollektív munkaügyi vitát, azaz sztrájkot kezdeményeznek. A BKV szerdán sem adott elfogadható bérajánlatot a BKV szakszervezeteivel folytatott tárgyaláson, ezért az érdekvédelmi szervezetek kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, egy hét múlva bejelenthetik, mikor és hány napra hirdetnek munkabeszüntetést - értesült szakszervezeti forrásokból a Narancs.hu.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?