A Karmelita kolostorban mondott beszédet az állami hatóságok, társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselői előtt Ferenc pápa budapesti látogatása első napján.
A pápa pénteken délelőtt érkezett a ferihegyi repülőtérre, ahol Semjén Zsolt fogadta, majd a Várba ment, ahol a Sándor-palota előtt a Szent György téren fogadták hivatalosan, majd udvariassági látogatást tett Novák Katalin köztársasági elnöknél, és a hivatalos program szerint Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, ezután került sor a Karmelita kolostorban a politikusok előtti beszédre.
Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnökének tájékoztatása szerint Orbán a pápával való négyszemközti találkozásán azt mondta, hogy ahogy az alaptörvény is mondja, Magyarországon a kereszténységnek nemzetmegtartó ereje van, és hogy kereszténység nélkül ma Magyarország nem létezne, illetve azt is hozzátette, hogy Magyarországnak akkor van jövője, ha a keresztény úton marad, a keresztény út pedig ma a béke útja. Hogy a pápa mit mondott, arról nem közöltek részleteket.
A politikusokkal folytatott nyilvános találkozón Ferenc pápa előtt még Novák Katalin szólalt fel, aki arról beszélt, hogy ahogy II. János Pál pápa akkor látogatott Magyarorzágra, amikor a legnagyobb szükség volt rá (1991-ben és 1996-ban), úgy Ferenc pápa is – szerinte ugyanis a pápa abban erősíti meg, hogy a keresztény értékeken alapuló életnek van alapja, értelme, és jövője ebben a században is. Novák beszélt a kormány elveiről is, hogy házasság csak férfi és nő között lehetséges, és hogy a fogantatástól védik a gyermekek életét, majd kijelentette, hogy ezekben szövetségesek a pápával.
Novák szerint azért is van most különösen szükség a pápára, mert a szomszédban háború dúl, és szerinte milliók a béke emberét látják Ferenc pápában, aki tud beszélni minden féllel, ezért Budapesten azt kérik tőle, hogy járjon el a béke érdekében.
Ezután Szent Erzsébet legendáját idézte fel, és az Erzsébet-táborokat, azt is elmondta, ajándékként „Szent Erzsébet rózsatöveit” is ajándékozták a pápának.
Az eseményt hiába közvetítette az M1, és azon keresztül Orbán Viktor Facebook-oldala is, a tolmács csak késve, percek elmúltával kapcsolódott be. A hvg.hu beszámolója szerint az egyházfő a beszéde kezdetén József Attilától idézte a Dunánál című verset, majd Budapestet a történelem városának nevezte és felidézte a magyar történelmet, a századfordulós boldog békeidőket követően 1956-ról, illetve a holokausztról beszélt és megemlítette Angelo Rotta pápai nuncius embermentő tevékenységét is, külön megemlítette Budapest 150. születésnapját is.
Ezután arról beszélt, hogy a közösségi politika és a multilateralizmus iránti szenvedély a végét járja, holott a politika az együttélés és a jogok garantálása iránti igényből született a pápa szerint. Fellángolt a nacionalizmus, a háború felé mozdulunk el, a politika nem akar problémákat megoldani, inkább indulatokat szít fel. Vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést.
Budapestet a hidak városának nevezte, ennek apropóján pedig arról beszélt, hogy ahogy a hidak is összekötnek, úgy el kellene gondolkodni az egységen, ami nem az egyformaságot jelenti – úgy, ahogy a különböző kerületek is egyediek Budapesten, úgy a 27 EU-tagállamnak az egyetértése is szükséges az egységhez, anélkül, hogy ettől elvesztenék a karakterüket, szerinte inkább csak egy nagyobb társadalomban, egy harmóniában tudnak érvényesülni.
A pápa idézett a magyar alaptörvényből is, mondván abban is az szerepel, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együtt bontakozhat ki, ebből kifolyólag a magyar hozzájárulás szükséges Európához is – mint mondta,
olyan Európára gondol, amely nem válik a részeinek túszává, és a populizmus áldozatává,
és nem is lesz szupranacionalista, mert ez viszont az ideológiai gyarmatosítás útja, a genderkultúra, és a szabadság beszsűkített értelmezése, mint például az abortuszhoz való jog. A genderkultúrával és az abortusszal szemben a hatékony családpolitikát jelölte meg, mint prioritást Európában.
Emellett viszont arról beszélt, hogy a Lánchíd segít abban, hogy egy olyan Európát képzeljünk el, amely több különböző láncszemből áll, és sokszínű, különböző felekezetek élnek együtt, egymás mellett.
Megemlítette Pannonhalmát mint az imádság helyét és a testvériség hídját, Budapestet pedig a szentek városának nevezte, Szent Erzsébet mellett Szent Istvánról és családjáról, Boldog Gizelláról, Szent Imréről is megemlékezve. Idézett Szent István intelmeiből is, azt a részt, amelyszerint "ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul".
Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Krisztus igazsága a szelídséget és nagylelkűséget jelenti, majd magyarul idézett magyar mondásokat:
„jónak lenni jó” és „jobb adni, mint kapni”.
Szerinte ezek a mondások szilárd identitásról és a mások iránti nyitásról tanúskodnak. Majd ismét az alaptörvényre utalt, mondván az is megerősíti, hogy a nemzetiségeket a magyar nép részének tekintik, ez pedig evangéliumi perspektíva, ami
"ellensúlyozza a saját hagyományok és a hit nevében indokolt tendenciát, hogy az ember bezárkózik önmagába".
Az alaptörvényre és a szegényeket segítő Szent Erzsébetre utalva többszörösen felhívta a figyelmet az elesettek és szegények megsegítésének kötelességére, majd megköszönte az ezen értékek által inspirált karitatív szervezetek támogatását, illetve a külföldi, szíriai keresztények támogatását is.
Ezekkel kapcsolatban azt mondta, az állam és egyház együttműködése gyümölcsöző, de meg kell őrizni a megfelelő határokat, hogy az is maradjon, és hogy ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett. Hozzátette, az egészséges szekularizáció jó, de ez nem azonos az önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.
Szent István intelmeiből idézte a jövevények befogadásáról szóló részt is ("Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő"), és hangsúlyozta, hogy a jövevényekkel szemben a keresztényeknek az alapvető viszonyulása nem lehet más, mint ami Szent István hátrahagyott, a befogadás. A menekültekre utalva tette hozzá azt is, hogy sürgető, hogy Európa egyként biztonságos és törvényes utakon együtt dolgozzon egy olyan megoldáson, mert a helyzetet nem lehet elutasításssal megoldani, csak közös megoldással.
Az egyházfő beszédében végül megemlékezett még Szent Lászlóról, Szent Margitról, Mindszenty szent lászló, szent margit megemlítése, Mindszenty József bíborosról, Boldog Apor Vilmosról és Boldog Meszlényi Zoltánról, valamint Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóról, hozzátette, hogy minden magyarért imádkozik, de megemlékezett a határon túli magyarokról is. "Isten, áldd meg a magyart!" – zárta beszédét magyarul a pápa.
Ferenc pápa további budapesti programja:
Április 28.
17.00: Szent István-bazilika
Találkozás a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal
Április 29.
08.45: Magánlátogatás a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban (nem nyilvános esemény)
10.15: Árpád-házi Szent Erzsébet-templom – Találkozás szegényekkel és menekültekkel
11.30: Istenszülő oltalma-templom – Látogatás a görögkatolikus közösségnél
16.30: Papp László Budapest Sportaréna – Találkozás a fiatalokkal
18.00: Apostoli Nunciatúra – Magántalálkozó a Jézus Társasága tagjaival
Április 30.
09.30: Kossuth tér – Szentmise, Regina Caeli imádság
16.00: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar – Találkozás az egyetemi és kulturális élet képviselőivel
17.30: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – Hivatalos búcsúztatás
