Csillogó NER-luxus és offshore a Citadella alatt

Gellérthegyi álom – Drónvideón mutatjuk a luxusvillát, ahova Rogán bizalmasa befészkelte magát

  • Nagy Gergely Miklós
  • Németh Dániel
  • 2018.10.02 08:09

Belpol

Új céget alapított és luxusvillában alszik a város fölött Rogán Antal titokzatos bizalmasa. De kié a villa, és hogy jön képbe Svájc? Kertész Balázs újra aktív, és megrázza magát.

A turistáktól hemzsegő Citadella alatt járunk egy csendes zsákutcában, ahová egy frissen felújított luxusvilla húzott be minket. A Rezeda utca felől csak a töredéke látszik annak, hogy milyen imponáló végeredménye lett a közel kétéves építkezésnek, amelynek során új terekkel, kocsibeállóval és megannyi újdonsággal lett felruházva a pazar kerttel, tetőterasszal és lenyűgöző panorámával rendelkező, ma már több mint százéves épület. Lefelé, a kert irányában az utcai szint alatt is folytatódik az ingatlan, és igazából innen tudnánk rendesen megcsodálni a villát, csakhogy erre aligha lesz lehetőségünk. De bármily szép is a végeredmény – a belső kialakítás igényességében sem kételkedünk –, meglepődnénk, ha egy lakásmagazinban tűnne fel az épület. Nemrég ugyanis új személy fészkelte be itt magát, s az illető kerüli a nyilvánosságot – ami, ismerve a körülötte lévő ügyeket, teljességgel érthető.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Rogán, pénz, Svájc

Valójában a Kertész Balázs nevű titokzatos ügyvéd miatt érdekes a villa. Volt ő már fideszes képviselő a Belvárosban, miután a Kulcsár-ügyben úgy maradt fenn a neve egy parlamenti dokumentumban, mint „Rogán Antal pénzügyi bonyolítója”; az Index 2016-os portréjában pedig olyan felvételeket mutatott be, amelyeken Rogán Antal, Kertész Balázs és Habony Árpád közös találkozóra érkezik az önkormányzati vagyonból éppen Rogán polgármestersége alatt eladott Aulich utca 3. alatti lakásba.

NER-luxus a Gellerthegyen

Videó: Németh Dániel

Rogán, nem tudva a felvételekről, először letagadta a találkozókat, ám a megjelenés után már úgy fogalmazott, csak felugrott kávézni régi barátjához. Aki sokkal több, mint barát – tesszük hozzá mi. Kertész Balázs ugyanis ott volt a hírhedt belvárosi lakásértékesítési rendszer vagy az idén megszüntetett, szintén Rogán Antalhoz köthető letelepedési kötvénybiznisz körül is. Ez utóbbi ügyhöz köthető az a fotó, melyen Kertész egy grúz üzletemberrel, Michaeli Shabtaijal diskurál. (Őt a Heti Válasz az orosz állampolgároknak letelepedési kötvényt közvetítő céggel, a VolDannal hozta összefüggésbe, amiért Shabtai perelt. Ezt azonban elbukta, mivel a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a cég az ő „magyarországi infrastruktúráját és embereit használja a letelepedési bizniszhez”. A 2015-ös ékszerbemutatón készült fotó tanúsága szerint Kertésszel jól ismerik egymást.)

Kertész a korábbiakhoz (önkormányzati lakások, letelepedési kötvény) képest kisebb tételnek tűnő Rogán-féle feltalálós sztoriban is feltűnik; ezt a Népszabadság derítette ki két éve. Kertész Balázs feleségének a cége vette meg Rogán (és társai) találmányának szabadalmát, amelyet így e cég hasznosíthat(ott), és ha tud(ott), még meg is gazdagodhat(ott) belőle. A szóban forgó cég Kertész hegyvidéki otthonába volt bejegyezve – s ha mindez nem lenne elég, a Rogán-társak egy másik feltalálással foglalkozó cégéből (amely csaknem egymilliárd forint uniós támogatást nyert el) „véletlenül” egy olyan svájci vagyonkezelőhöz folyt tovább a pénz a 24.hu tavaszi cikke szerint, amely mindössze két utcára fekszik Kertésznek a svájci Zug városában található lakásától. Az ügyvédnek ugyanis ott is van egy – az Átlátszó információi szerint 200 négyzetméteres – pazar ingatlanja, amelynek értéke több százmillió, talán milliárd forintra is rúghat. Ezek után nem meglepő, hogy a gellérthegyi luxusvilla szálai is épp Svájcba vezetnek – egy olyan céghez, amelynek tulajdonosa szeretne láthatatlan maradni a külvilág számára.

Így találtuk meg

false

Shabtai és Kertész

Fotó: facebook

A rejtőzködés a nyilvánosság elől Kertészre igen jellemző. Amikor a Narancs próbált kapcsolatba lépni vele, hogy megkérdezzük a Belvárostól hozzá került lakásról (amelynek adásvételi szerződése a Belváros irattárából egyszerűen eltűnt, erről lásd bővebben: Hát nem elvitte a cica!, Magyar Narancs, 2016. november 24.), nem reagált. Amikor pedig az Index újságírói igyekeztek többet megtudni róla, azt vették észre, hogy Kertész nyilvános fotói kezdenek eltűnni a közösségi oldalról. Amióta 2016 őszén Rogán Antalnak miniszterként kellett magyarázkodnia Kertész miatt, érthető, hogy az ügyvéd az eddigieknél is jobban háttérbe húzódott.

Látható aktivitást az áprilisi választás után kezdett újra mutatni. Új céget alapított – a Monavis Holdingról később szót ejtünk még –, és a nyáron, nem kis meglepetésünkre, saját szemünkkel láttuk őt egy prémiumkategóriás Mercedesbe beszállni a Gellérthegyen. Nem is akárhol! Légvonalban jó száz méterre a már említett Rezeda utcai villa alatt (amelynek felújításáról az Átlátszó számolt be két éve), lenn a Kelenhegyi úton, az előtt a villa előtt, ahova, mint azt a Direkt36 észrevette, Tiborcz István ingatlanos cége (BDPST Zrt.) az Andrássy útról idén nyáron tette át székhelyét. Sikerült lefotóznunk ekkor Kertészt (1. kép), akit sofőr várt.

false

Tudva, hogy a közelben van egy Kertészhez köthető ingatlan, később felmentünk a Rezeda utcába, ahol ugyanazzal a rendszámú Mercedesszel találkoztunk – a villa előtt állt. (2. kép)

false

Egy másik gellérthegyi látogatásnál pedig éppen Kertész szállt ki az autóból (3. kép).

false

Máskor az ajtón jött ki, míg a beállóban hagyott kocsit látva (4. kép) nyilvánvaló lett, hogy Kertész rendszeresen használja – a környék árait figyelembe vevő becslésünk szerint – az akár egymilliárdos értéket is megütő többszintes villát.

false

De miért érdekes ez? Az ügyes ügy­véd, aki megengedheti magának a luxust – ebben még nincs sztori. Ám ha onnan nézzük, hogy mennyire próbálják rejtegetni a villa valódi tulajdonosát, milyen kusza cég- és személyháló van a ház körül, amelyről az érintettek közül senki nem akar mondani semmit (Kertész pedig – aki a Rogán Antalhoz köthető furcsa ügyek kulcsszereplőjének látszik – végképp nem), akkor láthatjuk, mivel állunk szemben: a NER egy újabb tüneményével, a politikaközeli offshoreozás homályába vesző luxusvillával.

Építész úr, kérem!

A 19. század végén még szőlőültetvények borították a Gellérthegy e területét, de a filoxérajárvány nyomán a 20. századra már más miatt lett fontos e helyszín. A „hasznavehetetlenné vált szőlőbirtokokat felparcellázták, a telkeket beépítették, és létrejött itt Budapest első karakteres villanegyede. Éppen abban a korszakban, amikor a historizmus még javában dívott, de már csúcsára jutott a szecesszió irányzata, és vele párhuzamosan megjelent a korai modern is” – olvashatjuk a Gellérthegy című könyvben. „Építészeti értelemben a Gellérthegy a 20. század első három évtizedében a szabad kísérletezés terepe volt, az építészettörténet sok jeles alakja itt hagyta a keze nyomát – sokan éppen a saját családjuk részére, érhetően, hiszen a város egyik legszebb lakónegyede született meg itt, káprázatos panorámával, hatalmas kertekkel.”

Az utolsó mondat tökéletesen illik Hültl Dezsőre, a 20. század első felének ismert építészére, aki Budapest Főváros Levéltárának adatai szerint 1910-ben építette nagypolgári villáját – ennek felújított változatáról szól cikkünk. Míg a mai lakót, Kertész Balázst Rogán Antal „fantommá vált sötét oldalaként”, addig Hültl Dezsőt a neobarokk és neoreneszánsz építészet jeles képviselőjeként tartják számon, akinek ismertebb épületei közül ma is áll egy a Kálvin téren (az Aegon-biztosító székháza), de hozzá fűződik az Első Magyar Részvény Sörfőzde gyára vagy a Vöröskereszt Egylet elpusztult palotája is. Elismert szakemberként a Műegyetem tanára, később rektora, majd dékánja volt, s az egyetem képviselőjeként az Országgyűlés tagja 1931 és 1939 között. Rezeda utca 5. szám alatti elegáns villáját a korabeli tervek alapján historikusnak nevezhetjük, letisztult formák, kiegyensúlyozottság és magabiztos nyugalom jellemzi. A négyméteres kerti Minerva-szobrot a századforduló neves szobrásza, Szabó Antal és fia faragta ki mészkőből – ez a szobor ma is áll. A villa egy korábbi lakója azt mondja a Narancsnak: „Volt itt egykor terasz, nem is egy, télikert, alacsony belmagasságú kertszinti részek és födémet áttörő reprezentatív, két szintet átölelő tölgylépcső is.”

A ház 20. századeleji tervei

A ház 20. század eleji tervei

Fotó: forrás: maps.hungaricana.hu

Következő adataink már közvetlenül a vészkorszak előttről származnak a házról és annak szomszédjairól. 1944-ben előírták a zsidó tulajdonban lévő ingatlanok összeírását – ezek a dokumentumok elérhetők online –, és miközben Hültlnél és feleségénél csak annyi került be, hogy nem számítanak zsidónak, a velük szemközti villa adatlapján már ezt olvashatjuk: „Háztulajdonos elment, zsidó volt, és most német rendőrség lakik itt.” Az utcában lakó, csepeli gyáros Báró Weiss Alajos is külföldre távozott, míg Hültlék szomszédját, a Rezeda utca 3. szám alatti, Novák Ede által tervezett villa tulajdonosát, Pollák Jakabot internálták, az ott lévő három lakást a németek lefoglalták. (A Gellérthegy fontos helyszíne volt a vészkorszak embermentésének is. A Rezeda alatti Minerva utca sarkán áll a vadászkastélyt idéző Bayer-villa, ide költözött 1944 elején a svéd nagykövetség, itt bújtatott magyar zsidókat Raoul Wallenberg. A hegy túloldalán található Bérc utcában áll a Haggenmacher-villa, ahol Sztehlo Gábor evangélikus lelkész mentett emberi életeket.)

A villát 1949 után államosították, egy korábbi lakótól úgy értesültünk, hogy ÁVH-s tisztek „kaptak” meg egyes lakásokat. Ezek „visszamagánosítása” 1993 és 1994 körül történt, ekkorra már féltucatnyi lakást alakítottak ki a kert-, valamint az első szinten. A 2010-es évek elején rossz állapotban volt a villa: a viszonylag sok tulajdonos, a többfelé osztott épület költséges, ámde szükséges felújítása nehézségekbe ütközött. A mai tulajdoni lapról kiderül, hogy ekkor egy magánszemély sorban felvásárolta a lakáso­kat, ám végül mégsem tudta ezeket eredeti szándéka szerint felújítani (magánéleti okok miatt), így értékesítette azokat. Ekkor lépett be a képbe a Rezeda 5 Ingatlanhasznosító Kft. (R5I) – és innen kezdődik a Kertész-sztori.

A stróman és a balek

E cég tulajdonosa a Bergavest Aktiengesell­schaft (BA) nevű svájci vállalkozás, amely valójában az igazi tulajdonost elfedő vastag függöny. A cégiratokban látszik, hogy a néhai Hültl Dezső villájának mai valós tulajdonosa nem ismert, az utolsó látható pont ebben a történetben a Mattig-Suter und Partner nevű svájci könyvvizsgáló-tanácsadó-vagyonkezelő. A BA megbízott képviselője egy bizonyos Osterhaab Andrea, Svájcban élő magyar nő, ő viszont nem kívánt a tényleges tulajdonosról nyilatkozni.

Fotóink mellett ugyanakkor több minden utal arra, hogy Kertész nagyon is érintett a villa ügyeiben. Például az, hogy a svájci cég kézbesítési megbízottja az a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely a Kertész saját nevén lévő Monavis Consulting nevű vállalkozásában is megbízott. (De nem csak ennyi a kapcsolat: Karafiát Katalin Kertész korábbi egyetemi évfolyamtársa, és az ő irodája járt el az V. kerület ügyeiben; de kapott megbízást Rogán minisztériumától is.) Arról, hogy valójában Kertész áll a 2016-ban indított felújítás mögött, anno az Átlátszó hozott meggyőző érveket. Bár előbb a cégénél tagadták, hogy Kertészé lenne a villa, a felújítást végző kivitelező, illetve az R5I ügyvezetője is megígérte az oknyomozó portálnak, hogy közvetítik megkeresésüket Kertész felé, akit egyébként a cikk forrásai is látni véltek az ingatlan körül.

Az R5I cégadataiból néhány említésre méltót emelnénk még ki: látszik, hogy jelentős hosszú lejáratú hitele van, amely tavaly már 611 millió forint volt. 2015-ben – amikor a cégé lett a villa – 468 millió forintnyi eszközállománya lett a vállalkozásnak (feltételezhető, ennyiért könyvelték le a felújítandó villát), de ez az összeg 2017-re felment 749 millió forintra – a 300 milliós különbözet lehet a felújítás összege. Ebből tehát 611 milliót valamilyen hosszú lejáratú hitelből finanszírozhatnak, ám hogy ez honnan jön, nem tudjuk, mert a tulajdoni lapon nincs feltüntetve az ingatlanra bejegyzett jelzálog. Pedig ha egy hazai pénzintézet adna kölcsön több mint félmilliárdot felújításra, logikus lenne, hogy ezt az összeget jelzálog formájában – biztosítékként – ráterhelje az ingatlanra. Fel is hívtuk Légár Balázst, az R5I ügyvezetőjét, aki nyilván ismeri a felújítás finanszírozásának körülményeit, illetve a villa valódi tulajdonosát. Légár azonban hamar rövidre zárta beszélgetésünket. Levélben utóbb arról is érdeklődtünk nála, hogy mi a cél a villával (bérbeadás, eladás?), de az ügyvezető erre sem reagált.

Légár Balázsnak is van köze a Kertész–Rogán-univerzumhoz (amelyet külön ábrán mutatunk be). Nemcsak felesége, a már említett Karafiát Katalin ügyvéd jelenti a kapcsolatot, hanem az Opten céginformációs rendszerben található lakcímére kattintva ismerős személyhez jutunk el: Fürstner József fogorvos-vállalkozó, akinek a Pack Hightech nevű cége 2015-től másfél évig e címre volt bejegyezve.

false

Fürstner nem azért érdekes, mert az esküvőjén Rogán Antal is ott volt, hanem mert ő volt a tulajdonos abban a Monavis Consultingban, amely megszerzett egy belvárosi önkormányzati ingatlant, majd a cégben – az értékesítés után – megjelent az önkormányzathoz több szálon kötődő Kertész Balázs. 2016 végén Fürstner el is tűnt a vállalkozásból, a lakást persze otthagyta – Kertésznek. Egyszerű képlet ez, az Átlátszó frappánsan foglalta össze a fogorvos szerepét: az „ingatlanbiznisz alapján Fürstner nagy baleknak tűnik, vagy strómannak, akinek az Aulich utcai ingatlan megszerzése volt a feladata, hogy a kerületi Vagyonkezelő vezetésében ülő Kertész Balázs neve ne kötődjön közvetlenül az ügylethez, amelynek során az V. kerületi önkormányzat 44 millióért adott el egy szakértők szerint az értékesítés idején 100 millió, ma már akár 145–170 millió forintot érő lakást.” És egy másik egybeesés: az Inweston nevű cégben egy ideig Fürstner is tulajdonos volt, hogy később ugyanaz a svájci cég (BA) is tulajdonos legyen, amely jelenleg a Rezeda utcai felújítás mögött áll.

Kertész, a vagyonkezelő

A villa korábbi lakójától úgy tudjuk, korábban hat lakás volt az épületben. A Rezeda utcáról nézve megállapítható, hogy az épület bizonyára nagyobb szerkezeti átalakításokon is átesett (talán egyetlen otthont alakítottak ki benne), új, nagy méretű ablakfelületet nyitottak a nyugati homlokzatra. Teljesen új a tető; a régi fagerendás volt cserépfedéssel, most acélszerkezetű, motorosan állítható fémlamellás árnyékolók vannak a tető síkjában, alatta üvegfelülettel, kilátással a Gellérthegyre, Dunára. A tetőteraszról belátható a város, ahonnan Kertész Balázs elnézhet akár cégének székhelye, a belvárosi Aulich utca felé is. (Amely egyébként műemléki és építészettörténeti jelentőségű épület, az ún. Walkó-ház, Magyarország egyik legkorábbi, 1901-ben elkészült szecessziós épülete.)

Aulich utca 3.

Aulich utca 3.

Fotó: Narancs

Idén júliusban utóbbi címre Kertész új vagyonkezelő zrt.-t is bejegyeztetett Monavis Holding néven, 5 millió forintos törzstőkével. A Rezeda utcán kívül arról is érdeklődtünk Kertész Balázsnál, mi a terve az új, Aulich utcai cégével, hiszen nem kizárható, hogy a villa hamarosan ebbe csúszik bele (hogy miért ez a sejtésünk, arról lásd Szíjj László villájáról szóló keretes írásunkat), de az ügyvéd ezúttal sem reagált. Nemcsak Kertész új cégének székhelye, de a hozzárendelt lakcím, a zugi csodalakás is ismerős. Pedig közelebbit is megadhatott volna, hiszen a Gellérthegy kis zsákutcájában is utolérnék a levelek, az egykori Hültl-villa címén biztosan. Ehhez azonban előbb ki kellene írnia a nevét, ám a Rezeda utcai kapucsengőkön eddig még nem tüntettek fel senkit.

A Gellérthegy és a NER

A Rezeda utcai villán kívül több olyan ingatlan is található a Gellérthegyen, amelyek a NER-elit­hez vagy egyenesen az Orbán családhoz kötődnek. A Fidesz bölcsőjeként emlegetett Ménesi úti Bibó Kollégium azzal került a hírekbe tavaly, hogy felújítása másfélszeresére drágult, és a határidő is igencsak megcsúszott. A kivitelező cég (Penta Industry) amúgy sikeres a NER-ben: Mészáros Lőrinc vejével vághatott bele vasúti munkálatokba, de a mezőkövesdi sportszállodának és a kisvárdai stadionnak is ők lettek a kivitelezői. A Bibótól csak kicsit kell sétálni a Tiborcz-cégközponthoz, ám a Kelenhegyi 27. szám alatti épületet a kerítés miatt sajnos nem látni az utcáról. Amúgy egy szintén historizáló stílusban, 1930-ban a Pick család részére épült villáról beszélünk – mindez egy 2015-ös ingatlanhirdetésből derül ki, amely szerint havi 6900 euróért, azaz jó kétmillió forintért vehető ki a 12 szobás, kétszintes, tágas kerttel rendelkező épület. Az ingatlant a Heti Válasz „fedezte fel”, a tulajdonos pedig a Garancsi Istvánhoz tartozó CD Hungary, amelynek – a társaság honlapja szerint – ma is akad egy kiadó luxuslakása a hegy túloldalán, az Orom utcában. Garancsiról még 2013-ban írta meg a Népszabadság, hogy egy általa tulajdonolt lakásban él a kormányfő fia, Orbán Gáspár. Ugyanebben az Orlay utcai társasházban volt lakása Lévai Anikónak, úgy tudjuk, ebben lakott egy ideig Tiborcz István és Orbán Ráhel is. A Rezeda utcai villától kőhajításnyira két figyelemre méltó épület is magasodik. Az egyik a Matolcsy-rokon, Szemerey Tamás-féle NHB központja – ugyancsak mutatós villaépület (Kelenhegyi 39.). A tulajdonviszonyok szempontjából viszont talán a NER legbizarrabb együttese innen csak pár lépésre, a Kelenhegyi út 43. alatt található. Ez ugyanis egy Appeninn-épület, amely ma már Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz tartozik, de a tulajdoni lapon Habony-rokonok is feltűnnek kisebbségi tulajdonosként. Nem véletlenül néztünk bele a dokumentumba. Az Appeninn egyik jelentése alapján az „ingatlan osztatlan közös tulajdonosai (...) illetve 38/10 000 arányban Pápa Marianne”. Utóbbi személy Habony Árpád nagynénjeként tűnt fel a nyilvánosságban azzal összefüggésben, hogy az V. kerületben Pápához köthető cég is részesedett a kedvezményesen értékesített ingatlanokból Rogán polgármestersége idején.

false

A hegy északi oldalán pedig a Bérc utcában található Szíjj László villája, ezt Mészáros Lőrinc (is) építette. A (régi) Figyelő korábban arról írt, hogy az építkezésre szolgáló telket a Budavári Önkormányzat nagyvonalúan értékesítette a befektetőnek. A történet meglepő hasonlóságot is mutat a Rezeda utcai esetünkkel. Az önkormányzat által 2012-ben árverésre bocsátott ingatlant még nem közvetlenül a milliárdos Szíjj László szerezte meg, hanem egy Svájcban bejegyzett cég, amelyről nem lehetett tudni, kik a valódi tulajdonosai. A gazdasági hetilap 2015-ben szellőztette meg a Bérc utcai építkezést a svájci hátterű céggel, amelyben aztán egy év múlva Szíjj is tulajdonos lett.

Neked ajánljuk