Hát nem elvitte a cica! – Újabb gyanús Rogán-közeli belvárosi lakásszerzés

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2016. december 8.

Belpol

Eltűnt egy korábbi önkormányzati ingatlan szerződése a Belváros irattárából. A lakást előbb Rogán Antal fogorvos ismerőse vette meg igen jó áron, hogy aztán az Rogán bizalmasához kerüljön. Az önkormányzat elképesztő érveket hoz fel, hogy ne kelljen kiadni a szerződést.

Rogán Antal, Habony Árpád és Kertész Balázs ügyvéd bemegy az V. kerületi Aulich utca 3. szám alatti ház bejáratán – ennek leírásával indult az Index két héttel ezelőtti tényfeltáró riportja, amely a rogáni világ kulcsemberének tartott Kertész Balázs ügyvédet világította át. Kertész a Fidelitason át került a belvárosi képviselő-testületbe, ahol a kerületi vagyonkezelő igazgatóságának elnökeként döntő szerepe lett az önkormányzati ingatlaneladások szerződéskötéseinek előkészítésekor – sőt, egyes vélemények szerint maga Kertész tökéletesítette az értékesítési rendszert.

Kertész lendülete azonban ennél is nagyobb volt: Aulich utcai irodája grúz üzletemberek és egy volt miniszter találkozóhelye is lehetett, ahol egy államokon átívelő erőmű-beruházásról eshetett szó. Kertész és a felesége föltűnt Rogán „feltalálós” ügyletében is, és a férj ezeken kívül a kötvényvásárlási sztoriban is. Egyáltalán, az ügyvéd árnyékként követte Rogán Antalt, annak propagandaminiszteri kinevezésére a Sándor-palotába is. Juhász Péter Együtt-alelnök az Aulich utca 3.-nál a múlt hétvégén épp emiatt táblát is avatott, melyre ezt íratta: „Ebben a házban feketézte el Rogán Antal és bandája a magyarok pénzét Orbán Viktor miniszterelnöksége idején”.

Kérek egy fogorvost!

Lapunk nyár óta próbálta a végül a Kertész érdekeltségébe került igen értékes, III. emeleti lakás adásvételének körülményeit megtudni a belvárosi önkormányzattól. Az Aulich utca 3. műemléki és építészettörténeti jelentőségű épület: az ún. Walkó-ház Magyarország egyik legkorábbi, 1901-ben elkészült szecessziós épülete, amelyet Walkó Lajos bankigazgató, későbbi miniszter részére tervezett Kőrössy Albert építész. Az ezredforduló környékén felújított Walkó-ház értékével a 90-es években restaurálással foglalkozó, a művészetek iránt egyébként is vonzódó Habony Árpád régóta tisztában lehet, hiszen a 2000-es évek első felében ő is részt vett annak a tanulmánynak az összeállításában, amit még a szocialista vezetésű V. kerület rendelt Habony akkori cégétől, a CCC+Bognertől a belvárosi önkormányzati lakások összegzéséről, a velük való gazdálkodás lehetséges stratégiájáról. (Lásd: Árpád bejövetele, Magyar Narancs, 2016. június 23.)

Szép kilátások: Aulich utca 3.

Szép kilátások: Aulich utca 3.

Fotó: Narancs

Kutakodásunk hónapokkal ezelőtt indult, amikor a Narancshoz is eljutottak azok az információk, melyek szerint az Aulich utca 3.-ban meg-megfordul Habony Árpád és Rogán Antal. Azt nem tudhattuk, hogy melyik lakásba mennek, de utóbb kiderült, joggal feltételeztük: a miniszter útja a III. emeleti, tanácsadással foglalkozó Monavis irodájába vezetett, hiszen Rogán nemrég közös kávézással magyarázta, miért nézett be a Kertész tulajdonában álló cég székhelyére.

A szóban forgó ingatlan tulajdoni lapjából kiderül, hogy 2011-ig a közel 250 négyzetméteres lakás az akkor még a Rogán Antal vezette önkormányzat birtokában volt, majd a kerület eladta egy Fürstner József nevű fogorvosnak. A belvárosi önkormányzat tulajdonosi és elidegenítési bizottságának az interneten is megtalálható, 2011. április 12-ei üléséről készült, anonimizált jegyzőkönyvéből az következik, hogy a mindössze 58 millióra értékelt ingatlan árából további 25 százalék kedvezményt is kapott Fürstner, aki végül 44 millióért jutott a lakáshoz. Ez igen jó vétel, tekintve, hogy a környékbeli árak alapján piaci alapon a lakás úgy 150 milliót érhet, talán többet is. A bizottsági jegyzőkönyv arról is árulkodik, hogy az Aulich utcai lakás értékesítése nem szerepelt eredetileg az egyébként zárt ülés napirendi pontjai közt.

A tulajdoni lap szerint az ingatlan 2014-ben került a Monavis Consulting Kft. birtokába. Ezt a tanácsadásra szakosodott céget azonban már nem Fürstner, hanem Kertész Balázs ügyvéd, korábbi V. kerületi önkormányzati képviselő alapította 2010-ben, és előbb egy szintén belvárosi, Vármegye utcai lakásba volt bejegyezve. Innen 2012-ben szép csendben áttette a székhelyét az Aulich utcába, hogy aztán a cégbe Fürstner is beszálljon 2014-ben, és az addig az ő kizárólagos tulajdonában álló ingatlant apportálják az évi pusztán pár milliós eredményt produkáló Monavisba. Az Index szerint a fogorvos úgy adta a „közösbe” az értékes lakást, hogy a cégben csak 10 százaléka volt Kertész 90 százalékos tulajdonrésze mellett. Ebből pedig vagy az következik, hogy Fürstner doktor ritka nagy balek, vagy az, hogy stróman. Szerepét tisztázandó szerettük volna szóra bírni a számos üzleti érdekeltséggel rendelkező fogorvost, ezért levélben megkérdeztük tőle, mióta ismeri Kertész Balázst, ám Fürstner egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre. Érdeklődtünk az önkormányzatnál, hogy Fürstner mivel érdemelte ki a 25 százalékos, azaz közel 15 millió forintos kedvezményt és az elővásárlási jogot, de lapzártánkig az önkormányzattól nem tudtuk meg a pontos okát. Azt korábban a Blikk írta meg, hogy Fürstner 2004-ben, a tihanyi apátságban rendezett esküvőjén jelen volt Rogán Antal is – eszerint a kedvezményes szerződés megkötésekor a polgármester és a fogorvos már évek óta ismerték egymást.

Nem találják

Nyáron közérdekű adatigényléssel kikértük a Belvárostól az Aulich utca 3. szám alatti, III. emeleti lakás adásvételi szerződését (vagyis az önkormányzat és a fogorvos közti ügylet papírját). Ezt azonban a kerület jegyzője, a belvárosi vagyonkezelő korábbi vezetője, Sélley Zoltán (aki nemcsak cégtársa, de korábban Kertész Balázs évfolyamtársa is volt a Pázmány jogi karán) nem bocsátotta rendelkezésünkre, sőt első válaszában a jegyző úgy tett, mintha nem értette volna a kérdésünket. Tudniillik annyit közölt röviden, hogy az ingatlannal kapcsolatos szerződés „a jogszabályok betartásával került megkötésre”. Ennyi.

Szeptemberben ugyanebben az ügyben újabb adatigényléssel fordultunk Sélley Zoltánhoz. Ezúttal azt a meglepő választ kaptuk, hogy a „kért adásvételi szerződés az iratanyagok között nem található (sic!), ellenben az a Földhivatal ingatlan-nyilvántartásából beszerezhető”. A jogász végzettségű Sélley egyrészt képtelenséget írt, hiszen a Földhivatalban csak az érdekelt felek – illetve az azok által meghatalmazott ügyvédek – kérhetnek ki adásvételi szerződést ingatlanokkal kapcsolatban, és a Narancs munkatársaként ilyen, az átlagos állampolgárt meghaladó jogosultságaim sajnos nincsenek. Továbbá a jegyző lényegében arról tájékoztatott, hogy a szerződés eltűnt az irattárból – ami azért több kérdést is felvet.

Kikértük minderről Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjének a véleményét is. Szerinte az eset minimum trehányságot és az adóeljárás, illetve a gazdálkodás fegyelme szempontjából komoly hiányosságot mutat. Az önkormányzati vagyonba tartozó lakás értékesítéséről szóló szerződés „eltűnése” viszont jogszabályba ütközik, hiszen a Belügyminisztérium egy 2012-ben kiadott rendelete értelmében az „önkormányzati vagyon kezelésére, elidegenítésére, bérletére, cseréjére, jelzálogjaira, vásárlására, haszonbérletére, vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó alapiratok, szerződések” nem selejtezhetők. Igaz, ugyanezen belügyi rendelet szerint a lakásügyi, illetve a helyiséggazdálkodási szerződéseket öt évig kell megőrizni, vagyis az önkormányzat kapaszkodhatna ebbe is. Ligeti szerint nem lenne megalapozott erre hivatkozni, mert ebben az esetben az önkormányzati vagyon feltehetően messze áron aluli elidegenítéséről, nem pedig helyiséggazdálkodásról van szó.

Az eltűnt szerződés okán Juhász Péter, az V. kerület önkormányzati képviselője azt mondta a Narancsnak: „Bár a törvényekkel ellentétes a gyakorlat, a belvárosban mégis kedvezménnyel és pályáztatás nélkül adják el szakmányban az ingatlanokat ár alatt. Ilyenkor egy jól körülírható fideszes érdekkör jár jól, amelynek a középpontjában Rogán Antal áll. Az Aulich utcai történetből is ez rajzolódik ki, hiszen a piaci ár töredékéért jutott egy 250 négyzetméteres lakáshoz Rogán üzlettársa a fogorvos segítségével. Tudjuk, hogy ez egy baráti kör, hiszen Rogán ott volt Fürstner esküvőjén, Kertész meg Rogán zártkörű miniszteri avatóján.”

Bíróságra mentünk

A Kertész Balázshoz köthető lakással kapcsolatos, megtagadott közérdekű adatigénylés miatt bepereltük az önkormányzatot, amelyet nem más képviselt, mint a Kertész Balázst is a sorai­ban tudó Kosik Ügyvédi Iroda (illetve annak munkatársa, Kosik Barbara). Kosikék a tárgyaláson azzal a sajátos érveléssel álltak elő, hogy a levelemből – amelyre a jegyző ugyan válaszolt – nem következett az, hogy a Magyar Narancs képviseletében jártam volna el (noha jeleztem ezt, és kérésem természetesen céges e-mailről ment – N. G. M.), miközben a pert a Magyar Narancs indította az önkormányzat ellen. Azaz – folytatódott az érvelés –, mivel az újságíró nem jogosult a Magyar Narancs képviseletére, így a Magyar Narancs nem jogosult pert indítani az általam kért adatok miatt. (E logikával szinte minden adatigénylés blokkolható lenne.)

Egy ennél is meghökkentőbb érv szerint az „adatkezelő csak a kezelésében lévő adat kiadására, megismerhetővé tételére köteles”, csakhogy a „kért adásvételi szerződés az iratanyagok közt nem lelhető fel, így annak kiadására alperes nem kötelezhető”. (A közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perünk elsőfokú ítélete lapzártánk után várható – erről online kiadásunkban számolunk majd be.)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.