Gyanúsan sok lett a józsefvárosi lakcímmel rendelkező külföldi

Belpol

Egyes VIII. kerületi lakásokba több tucatnyi külföldi állampolgár van bejelentve. A szomszédok szerint az érintettek nem tartózkodnak az ingatlanokban. 

Egy józsefvárosi telephely- és lakcímszolgáltatóhoz több mint 400 állampolgár, köztük külföldiek vannak bejelentve, de számos VIII. kerületi lakásban is több tucatnyian élnek olyanok hivatalosan, akik a valóságban nem tartózkodnak ott, de szavazhatnak június 9-én

– tudta meg a Narancs.hu. Lapunk információi szerint a választói névjegyzék alapján kiugróan sok (25, 27, 39 stb.) választókorú, főleg külföldi állampolgár van bejelentve egyes lakásokba, ahol a valóságban nem tartózkodnak a szomszédok beszámolói szerint. Egy kerületi lakcím- és telephelyszolgáltatónál pedig több mint négyszázan vannak bejelentve.

Azt nem lehet tudni, hogy mikor jelentkeztek be, összehasonlításra sincs lehetőség, ugyanis a névjegyzéket a választás után meg kell semmisíteni, vagyis az előző szavazás alkalmával megigényeltek már nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint ilyen jelenségre nem volt korábban példa. A bejelentett külföldiek nemzetisége sem derül ki pontosan, mert a névjegyzékben csak a nevük olvasható. Európai, ázsiai, (feltételezhetően) afrikai egyaránt van köztük, de a Józsefvárosra amúgy is jellemző, hogy a legkülönfélébb nemzetiségűek élnek a kerületben. Ahogyan az is elképzelhető, hogy nem a választás befolyásolása céljából vannak bejelentve, hanem mert valamiért szükségük volt uniós országbeli lakcímre, vagy más okból, például a munkavállalás miatt hoztak létre VIII. kerületi lakcímet.

Ezzel együtt ismerve a hazai viszonyokat, azt sem lehet kizárni, hogy így akarna valamelyik párt előnyt szerezni magának. Helyi forrásaink úgy vélik, amennyiben emögött szervezettség van, akkor arra csak a Fidesz lenne képes.

Ugyanakkor azt sem lehet kijelenteni biztosan, hogy a jelenség a kormánypárt műve, mert az ingatlantulajdonosok az ismert adatok alapján nem köthetők össze a Fidesszel. De ez nem is jelenti azt, hogy nincs közük hozzá. Nem zárható ki, hogy szimpatizánsok vagy mezei párttagok lennének. Viszont ha a lakcímszolgáltatóhoz bejelentett több mint négyszáz lakónak csak a fele a választás miatt van itt, akkor annak komoly hatása lehet. 

A kopogtatások során az derült ki bizonyosan, hogy a külföldiek nem élnek a lakásokban; a szomszédok „normális” életvitelről számoltak be, semmi kirívót nem tapasztaltak – márpedig a több tucat külföldi jelenléte feltűnne. Ezzel együtt vannak furcsa jelek: egyes egymás melletti lakások esetében a jelenség megfigyelhető, ugyanis külön-külön több mint tízen vannak bejelentve az ingatlanokba. A helyzet felderítése érdekében semmit nem lehet csinálni, mert jogilag nem lehetséges. Fontos hangsúlyozni, nincs rá bizonyíték, hogy a választást kísérelné meg befolyásolni valaki ilyen eszközzel, ugyanakkor forrásaink kizárják, hogy mindez véletlen lenne: azt el tudják képzelni, hogy más okból kell a lakcím az érintetteknek. De ahhoz túlságosan gyanús a nagyságrend, hogy ebben bízhassanak. 

Nem mindegy, hányan szavazhatnak

Ha feltételezzük, hogy a választás miatt jelentették be/jelentkeztek be a külföldiek, akkor annak igenis lehet hatása. 2019-ben az ellenzéki összefogással induló Pikó András lett Józsefváros polgármestere, de mindösszesen mintegy kétszáz szavazattal sikerült nyernie a fideszes Sára Botonddal szemben, aki jelenleg is a kihívója. Sőt, egyes körzetekben csak pár tíz szavazaton múlott a választás, akkor jobbára az ellenzék javára. Pikó 2019-ben feljelentést is tett, ugyanis olyan információk jutottak el hozzá, hogy a Fidesz szavazatvásárlást folytat a Józsefvárosban. 

Az inkumbens hatás miatt emberi számítás szerint a legutóbbihoz képest több szavazattall kellene nyernie a mostani választáson, azonban öt polgármesterjelölt van a kerületben, ráadásul az MSZP is indít a Fidesz mellett. A szocialisták emellett majd' minden egyéni választókerületben ráindítják jelöltjüket a Pikó-féle összefogás jelöltjeire, így tehát nagyon nem mindegy, hogy miféle ügyeskedés zajlik a külföldi szavazatokkal. Több száz bejelentett külföldinek tehát nagyon is van relevanciája a választásra nézve. 

Az I. kerületben is

A héten derült ki, hogy Budapest I. kerületének választói névjegyzékében 2019 óta több mint ezer új név jelent meg, ebből mintegy nyolcszáz ember a Máltai Szeretetszolgálat Fő utcai idősek otthonában lakik papíron. Az intézmény 77 férőhelyes, a körzetben 2682 választásra jogosult él, tehát nem mindegy, hogy a nyolcszáz választásra jogosult hogyan szavaz (ha szavaz). Az esetet feltáró Magyar Hang értesülései szerint az otthonba főleg venezuelai menekülteket jelentettek be.

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a bejelentkezésükkel a választást akarnák befolyásolni, de az eset mégis több mint gyanús. Mint ismert, 2022-ben egy egyéni választókerületi időközi választás előtt fidelitasosokat jelentettek be a városrészbe, és az ő szavazatukon is múlt, hogy a kormánypárt jelöltje hatvan szavazattal legyőzte momentumos ellenfelét, megszerezve ezzel a többséget az amúgy ellenzéki vezetésű kerület képviselő-testületében. Ez a fidelitasos bagázs aztán annak rendje s módja szerint a szavazás után kicsekkolt az I. kerületi lakcíméről. A teljes történetet a 24.hu írta meg anno.

A bejelentkezősdi egyébként nem bűncselekmény. Pár éve ugyanis elfogadta a parlament a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által előterjesztett törvénymódosítást, aminek értelmében a tulajdonos hozzájárulásával bárki bármilyen ingatlanra bejelentkezhet. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.