Gyanúsan sok lett a józsefvárosi lakcímmel rendelkező külföldi

Belpol

Egyes VIII. kerületi lakásokba több tucatnyi külföldi állampolgár van bejelentve. A szomszédok szerint az érintettek nem tartózkodnak az ingatlanokban. 

Egy józsefvárosi telephely- és lakcímszolgáltatóhoz több mint 400 állampolgár, köztük külföldiek vannak bejelentve, de számos VIII. kerületi lakásban is több tucatnyian élnek olyanok hivatalosan, akik a valóságban nem tartózkodnak ott, de szavazhatnak június 9-én

– tudta meg a Narancs.hu. Lapunk információi szerint a választói névjegyzék alapján kiugróan sok (25, 27, 39 stb.) választókorú, főleg külföldi állampolgár van bejelentve egyes lakásokba, ahol a valóságban nem tartózkodnak a szomszédok beszámolói szerint. Egy kerületi lakcím- és telephelyszolgáltatónál pedig több mint négyszázan vannak bejelentve.

Azt nem lehet tudni, hogy mikor jelentkeztek be, összehasonlításra sincs lehetőség, ugyanis a névjegyzéket a választás után meg kell semmisíteni, vagyis az előző szavazás alkalmával megigényeltek már nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint ilyen jelenségre nem volt korábban példa. A bejelentett külföldiek nemzetisége sem derül ki pontosan, mert a névjegyzékben csak a nevük olvasható. Európai, ázsiai, (feltételezhetően) afrikai egyaránt van köztük, de a Józsefvárosra amúgy is jellemző, hogy a legkülönfélébb nemzetiségűek élnek a kerületben. Ahogyan az is elképzelhető, hogy nem a választás befolyásolása céljából vannak bejelentve, hanem mert valamiért szükségük volt uniós országbeli lakcímre, vagy más okból, például a munkavállalás miatt hoztak létre VIII. kerületi lakcímet.

Ezzel együtt ismerve a hazai viszonyokat, azt sem lehet kizárni, hogy így akarna valamelyik párt előnyt szerezni magának. Helyi forrásaink úgy vélik, amennyiben emögött szervezettség van, akkor arra csak a Fidesz lenne képes.

Ugyanakkor azt sem lehet kijelenteni biztosan, hogy a jelenség a kormánypárt műve, mert az ingatlantulajdonosok az ismert adatok alapján nem köthetők össze a Fidesszel. De ez nem is jelenti azt, hogy nincs közük hozzá. Nem zárható ki, hogy szimpatizánsok vagy mezei párttagok lennének. Viszont ha a lakcímszolgáltatóhoz bejelentett több mint négyszáz lakónak csak a fele a választás miatt van itt, akkor annak komoly hatása lehet. 

A kopogtatások során az derült ki bizonyosan, hogy a külföldiek nem élnek a lakásokban; a szomszédok „normális” életvitelről számoltak be, semmi kirívót nem tapasztaltak – márpedig a több tucat külföldi jelenléte feltűnne. Ezzel együtt vannak furcsa jelek: egyes egymás melletti lakások esetében a jelenség megfigyelhető, ugyanis külön-külön több mint tízen vannak bejelentve az ingatlanokba. A helyzet felderítése érdekében semmit nem lehet csinálni, mert jogilag nem lehetséges. Fontos hangsúlyozni, nincs rá bizonyíték, hogy a választást kísérelné meg befolyásolni valaki ilyen eszközzel, ugyanakkor forrásaink kizárják, hogy mindez véletlen lenne: azt el tudják képzelni, hogy más okból kell a lakcím az érintetteknek. De ahhoz túlságosan gyanús a nagyságrend, hogy ebben bízhassanak. 

Nem mindegy, hányan szavazhatnak

Ha feltételezzük, hogy a választás miatt jelentették be/jelentkeztek be a külföldiek, akkor annak igenis lehet hatása. 2019-ben az ellenzéki összefogással induló Pikó András lett Józsefváros polgármestere, de mindösszesen mintegy kétszáz szavazattal sikerült nyernie a fideszes Sára Botonddal szemben, aki jelenleg is a kihívója. Sőt, egyes körzetekben csak pár tíz szavazaton múlott a választás, akkor jobbára az ellenzék javára. Pikó 2019-ben feljelentést is tett, ugyanis olyan információk jutottak el hozzá, hogy a Fidesz szavazatvásárlást folytat a Józsefvárosban. 

Az inkumbens hatás miatt emberi számítás szerint a legutóbbihoz képest több szavazattall kellene nyernie a mostani választáson, azonban öt polgármesterjelölt van a kerületben, ráadásul az MSZP is indít a Fidesz mellett. A szocialisták emellett majd' minden egyéni választókerületben ráindítják jelöltjüket a Pikó-féle összefogás jelöltjeire, így tehát nagyon nem mindegy, hogy miféle ügyeskedés zajlik a külföldi szavazatokkal. Több száz bejelentett külföldinek tehát nagyon is van relevanciája a választásra nézve. 

Az I. kerületben is

A héten derült ki, hogy Budapest I. kerületének választói névjegyzékében 2019 óta több mint ezer új név jelent meg, ebből mintegy nyolcszáz ember a Máltai Szeretetszolgálat Fő utcai idősek otthonában lakik papíron. Az intézmény 77 férőhelyes, a körzetben 2682 választásra jogosult él, tehát nem mindegy, hogy a nyolcszáz választásra jogosult hogyan szavaz (ha szavaz). Az esetet feltáró Magyar Hang értesülései szerint az otthonba főleg venezuelai menekülteket jelentettek be.

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a bejelentkezésükkel a választást akarnák befolyásolni, de az eset mégis több mint gyanús. Mint ismert, 2022-ben egy egyéni választókerületi időközi választás előtt fidelitasosokat jelentettek be a városrészbe, és az ő szavazatukon is múlt, hogy a kormánypárt jelöltje hatvan szavazattal legyőzte momentumos ellenfelét, megszerezve ezzel a többséget az amúgy ellenzéki vezetésű kerület képviselő-testületében. Ez a fidelitasos bagázs aztán annak rendje s módja szerint a szavazás után kicsekkolt az I. kerületi lakcíméről. A teljes történetet a 24.hu írta meg anno.

A bejelentkezősdi egyébként nem bűncselekmény. Pár éve ugyanis elfogadta a parlament a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által előterjesztett törvénymódosítást, aminek értelmében a tulajdonos hozzájárulásával bárki bármilyen ingatlanra bejelentkezhet. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.