Alkotmánybírósághoz fordulna az MSZP a fiktív lakcímeket lehetővé tevő törvény miatt

  • narancs.hu
  • 2021. november 17.

Belpol

A kedden megszavazott törvény lehetővé teszi a voksturizmust a következő választáson. 

A fiktív lakcímek létesítését legalizáló törvény miatt az MSZP kezdeményezi, hogy az ellenzéki pártok forduljanak az Alkotmánybírósághoz – közölte Tóth Bertalan, a párt elnöke. 

Tóth azt írta, az MSZP parlamenti frakciója kezdeményezi, hogy a demokrata választási szövetség országgyűlési képviselői közösen forduljanak az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület vizsgálja felül a fiktív lakóhelyek létesítését legalizáló törvényt.

A parlament ugyanis kedden megszavazta azt a javaslatot, amely a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) szerint a jövő évi voksturizmusnak nyit utat – a törvény mindezt úgy teszi lehetővé, hogy megváltoztatja a lakóhely fogalmát, eszerint a jövőben nem kell ténylegesen az adott címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít.

Az MSZP szerint

ez a törvényi lehetőség szélesre tárja a kaput az olyan – akár tömeges – választási csalások előtt, amikor valakik tényleges ottélés nélkül csak azért létesítenek fiktív lakcímet, hogy az adott körzetben befolyásolják a választás eredményét.

Az ilyen visszaéléseket eddig a törvény szankcionálta, ezt az ukrán voksturizmus kapcsán született több, elmarasztaló bírósági ítélet is bizonyítja.

A párt szerint az elfogadott törvény ezen túlmenően legalizálhatja például a családi otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos visszaéléseket (CSOK) is, ha Varga Judit igazságügyi miniszterhez hasonlóan olyan ingatlanokra – például nyaralókra – is igénybe veszik az otthonteremtési támogatást, ahol nem életvitelszerűen élnek.

Magyarán az MSZP szerint

most ezzel a törvénnyel olyanokat tesznek lehetővé, amik eddig bűncselekménynek számítottak.

Az MSZP szerint ez gyengíti Magyarországon a jogbiztonságot, veszélyezteti a választások tisztaságát és egyéb súlyos visszaélésekre is lehetőséget ad. Ezért szükségesnek tartja, hogy a demokrata választási szövetség pártjainak országgyűlési képviselői kezdeményezzék a kifogásolt rendelkezések Alkotmánybíróság által történő megsemmisítését.

Utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságon az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhet. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.