Tényleg több gyerek kerülhet családba a kormány legújabb intézkedéseitől?

Belpol

A kormány az örökbefogadások felgyorsítását hirdeti, de nem biztos, hogy a legújabb intézkedéseivel tényleg több gyerek talál családra.

Gyorsítana a kormány az örökbefogadások folyamatán egy, a parlament előtt lévő törvényjavaslattal, amely több ponton is hozzányúlna az örökbefogadás jelenlegi szabályaihoz. A javaslat legnagyobb tiltakozást kiváltó része választhatóvá tenné azt a felkészítő tanfolyamot, amelyet az örökbefogadásra készülő szülőknek 2003 óta kötelezően el kell végezniük, és amelyet éppen két éve bővítettek ki 21 órásról 40 órásra.

A tanfolyam a szakemberek szerint egyszerre szolgálja az örökbefogadásra való ráhangolást, felkészítést, a felmerülő speciális kérdések tisztázását, valamint azt is, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülők elvárásait és a valóságot összhangba hozza. „Magyarországon az emberek nagy része úgy képzeli, hogy egy minél fiatalabb, egészséges, fehér bőrű babát fogad majd örökbe, miközben a valóságban az örökbe fogadható gyerekek nagy része nem ilyen” – mutatott rá Mártonffy Zsuzsa, maga is örökbe fogadó szülő, az Örökbe.hu című blog és egy, a témával foglalkozó interjúkötet (Akiknek két anyja van) szerzője.

A kormány kimondott szándéka azonban elsősorban az örökbefogadási folyamat gyorsítása lenne, ezt szolgálja az is, hogy a gyerekeket hamarabb nyilváníthatják majd örökbe fogadhatóvá – ha a vér szerinti szülő rendszertelenül tart velük kapcsolatot, akkor az eddigi 12 hónap helyett 8, ha pedig egyáltalán nem, akkor az eddigi 6 helyett 3 hónap után.

A gyerekek azonban a papíron előírt helyett sokszor jóval tovább, másfél-két évig is várakoznak a rendszerben, mire családba kerülhetnek, a gyámhivatalok leterheltek, van, ahol hetente legfeljebb egy örökbefogadást intéznek, így az örökbefogadóknak sokszor hónapokat kell várni az ügyintézésre, vagy a hivatalos ismerkedési alkalmakra akkor is, ha elvileg már minden sínen van.

A koronavírus-járvány miatt márciusban ráadásul teljesen le is állt az örökbefogadások folyamata is, a látogatsi tilalom nemcsak a gyerekotthonokat, hanem a nevelőszülői hálózatot is érintette, így az örökbefogadó szülőknek kiadott ismerkedési időpontokat is törölték. Volt olyan, aki az örökbefogadási folyamat legvégén járt, és az utolsó pillanatban értesítették arról, hogy a látogatási tilalom miatt nem viheti haza a gyereket, így amellett, hogy a gyerekeknek most még többet kell várnia a családba kerülésre, a leállított ismerkedések miatt pedig sérülhetett az éppen csak kiépíteni kezdett szülő-gyerek kapcsolat is.

Az általunk megkérdezett szakértők szerint a folyamat gyorsításához viszont nem elegendőek a törvénymódosításban foglalt adminisztrációs eszközök, ahhoz szemléletváltásra is szükség lenne, erőforrásokra, és az örökbe adó vér szerinti szülőket is segíteni kellene döntésük meghozatalában, ha arra szükség van. "Ha a gyorsítás önmagában nem társul azzal, hogy megértően, humánusan bánunk a szereplőkkel, akkor ez nagyon félre is mehet" – mondja Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője, szintén örökbe fogadó szülő. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója szerint ráadásul sok olyan gyerek van a rendszerben, akit nem is kellene kiemelni a vér szerinti családjából.

Az intézkedésnek köszönhetően viszont mindenképpen nőni fog a rendszerben örökbe fogadhatóként számontartott gyerekek száma, de nem feltétlenül fog az örökbeadások száma is emelkedni. „Ha a javaslatból mindent elfogadnak, akkor több lesz az idősebb gyerek, és több lesz a felkészületlen várakozó, és még inkább nyílni fog az olló a kereslet és a kínálat között” – teszi hozzá Mártonffy Zsuzsa.

Az örökbefogadások száma egyébként az utóbbi években növekedett, de ez feltételezhetően több tényezővel is magyarázható: az örökbefogadás elfogadottságának növekedése mellett azzal is, hogy több kisgyerek került be a rendszerbe, valamint nőtt a külföldre örökbe adott magyar gyerekek száma is.

További részleteket az örökbefogadás szabályain változtató javaslatról, az örökbefogadókat felkészítő tanfolyamról, illetve a gyerekek családba kerülési esélyeiről e heti Magyar Narancsban olvashatnak!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.