Gyurcsány nem mond le

  • narancs.hu
  • 2024. június 26.

Belpol

A DK-alapító Leel-Őssy Gábor szerint Gyurcsánynak ideje visszavonulnia Kötcsére. A szocialista Lendvai Ildikó úgy látja, a baloldal jövője múlik ezen.

„Úgy látjuk, hogy a mai helyzetben a mostani a DK legerősebb felállása, legjobb csapata. Ez akkor is igaz, ha egyikünk sem gondolja, hogy tökéletesek vagyunk. Így aztán az elnök és az elnökség, én és az elnökség, folytatjuk a munkát” – mondta  Gyurcsány Ferenc abban a 43 perces Facebook-videójában, amelyben összefoglalta először 33 pontban „a DK és az ország helyzetét”.

Mint a Telex összefoglalójából kiderül, a videó elején arról beszélt, hogy „tudja, hogy a legnagyobb kérdés, hogy ki mond le, és hogy én lemondok-e”. A végén pedig elmondta: nem mond le. De mielőtt erre válaszolt volna, először még a 20. századtól kezdve magyarázott a társadalomról.

Gyurcsány azt is elmondta, hogy folynak a beszélgetések arról, hogy miben kell változtatniuk, de „ezeket nem bejelenteni kell”, hanem majd a szavazók eldöntik, hogy látják-e a változást. „A DK Magyarország egyetlen számottevő baloldali pártja” – fogalmazott Gyurcsány. Szerinte a DK a „legmegbízhatóbb” és „hiteles történelmileg” is.

Gyurcsány a videó mellett írt arról is, hogy „a magát demokratikusnak tartó közvélemény egy része megrészegülten, látszólag örvendezve adja fel önmagát, elveit, az alkotmányos demokrácia lényegét”, és költői képekben arról is, hogy „miközben a Nagy Hazug ellen indulnak, a Kis Hazug szekerét tolják”. A videóban hasonlókról beszélt, de emlegette Trianont, Bibó Istvánt és a felborult magyar belpolitikát is.

Szerinte a választáson a DK Európát ígért, a Fidesz azt, hogy elűzi őt, a Tisza pedig azt, hogy elűzi őt és Orbánt is.

Gyurcsány azt látta, hogy a Tisza sikeres lett.

Aztán elmondta, hogy „a gyurcsányozás legalább 20 éve létezik” és sok közpénzbe került a Fidesznek. Gyurcsány ezután levezette, hogy az ő felelősségét nem a szavazók, hanem az ellenzéki pártok és a sajtó hozza fel időről időre.

Gyurcsány kifejtette azt is, hogy úgy látja, egy demokratikus országban az ellenzék kontrollálja a kormányt, egy autokratikus rendszerben viszont fordítva van: nehezményezte, hogy a sajtó „úgy kéri számon az ellenzéket”, mintha demokratikus rendszer lenne. „A magát függetlennek tekintő sajtó középre helyezkedik az önkény és a demokrácia között” Gyurcsány úgy fogalmazott, ezzel „a demokratikus sajtó erkölcsi felelősségét” árulják el a DK szerint.

Gyurcsány Ferenc a június 9-i választást úgy összegezte korábban a DK nevében, hogy „kár lenne nagyon cizellálni a dolgot, mert egyszerűen is meg lehet fogalmazni: vereséget szenvedtünk”. Gyurcsány ekkor arról beszélt, hogy a vereség után olyan kérdések merülnek fel, hogy miért történt, ami történt, miért szenvedtek vereséget, kik a felelősök, le fog-e valaki mondani.

Az hamar kiderült, hogy a „valaki lemondásával” többen is egyetértenek, ők annak örülnének, ha ez a valaki Gyurcsány lenne. A DK-alapító Leel-Őssy Gábor például arról beszélt, hogy ez a választás volt Gyurcsány Waterlooja, ideje visszavonulnia Kötcsére. Lendvai Ildikó a Telexnek azt mondta, hogy a baloldal jövője múlik azon, hogy Gyurcsány Ferenc marad-e a DK élén: szerinte ha megy, a DK sorsa kerül veszélybe, ha marad, az egész baloldali ellenzéké. Június 19-én egyébként Gyurcsány még azt ígérte, hogy „folytatni fogják”.

A választások után a DK bejelentette, hogy befejezi munkáját a DK-s árnyékkormány. Dobrev Klára ex-árnyékminiszterelnök szerint új, a korábbiaktól eltérő módszereket kell keresniük az Orbán-rendszerrel szemben álló szavazók megszólítására.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.