magyarnarancs.hu: Elsőként az állami médiában rendszeresen nyilatkozó Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőre vonatkozó dokumentumok kutatási engedélyére adták be kérelmüket. A kutatási engedélyhez minden személy esetében szükséges, hogy elismerje a közszereplői minőségét. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nyilatkozatot kért tőle, Nógrádi nem ismerte el, hogy közszereplő. A bíróságon ezt sikeresen megtámadták: jogerősen kimondták közszereplői státuszát, ezután ismét beadták a kérelmünket az ÁBTL-hez. Mi történt azóta, kaptak választ?
Keresztény Zoltán: Kaptunk választ, de semmilyen, feltételezésünk szerint az állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett irathoz nem sikerült hozzájutnunk. Eddig Nógrádi Györgyre, Ómolnár Miklósra és Georg Spöttlére vonatkozó betekintési kérelmemre érkezett válasz. Spöttle a kérelmeink második körében szerepelt Ómolnár Miklós és Stier Gábor újságírókkal és Bogár László közgazdásszal együtt. Ómolnár és Spöttle nem ismerték el nyilatkozataikban, hogy közszereplők. Bogár és Stier egyáltalán nem válaszolt. Az ő esetükben is bírósághoz fordultunk. Spöttlét és Ómolnárt már jogerősen közszereplőnek minősítette a bíróság.
magyarnarancs.hu: Spöttle és Ómolnár mire hivatkozott, amikor tagadta, hogy közszereplő?
KZ: Spöttle – aki a helyi önkormányzati választásokon képviselő-jelölt volt Szentesen, biztonságpolitikai és migrációs szakértőként több tízezres elérésű YouTube csatornák rendszeres szereplője, online újságíróként a Pesti Srácok internetes hírportál főmunkatársa – azzal érvelt, hogy nem visel semmilyen politikai vagy közméltósági tisztséget, ilyenre nem pályázik a jövőben sem. Nem tagja olyan civil szervezetnek, ami közéleti vagy politikai tevékenységet folytat, külpolitikai újságíróként pedig „csak” a Közel-Kelet és Észak-Afrika helyzetével foglalkozik. Ezt igen speciális területnek nevezte, ami csak a társadalom szűk keresztmetszetét érdekli, online írásainak átlagosan 3-7 ezer olvasója van. A bíróság számára elegendő ellenérvünk volt, hogy Spöttlét Szentesen önkormányzati képviselőnek jelölték a 2019-es önkormányzati választáson. „Az önkormányzati képviselők közhatalmat gyakorolnak, mivel a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagjaiként a helyi közügyekről döntenek. Egyértelműen megállapítható, hogy a közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, ezért közszereplőnek minősül” – mondta ki jogerőssé vált végzésében a bíróság. De hasonlóképpen Ómolnár Miklós sem volt hajlandó elismerni, hogy közszereplő. De a bíróság itt is megállapította, hogy 1990 és 1994 között országgyűlési képviselőként közhatalmat gyakorolt, ezért közszereplőnek minősül.
magyarnarancs.hu: Mit tartalmazott az ÁBTL válasza kutatási kérelmükre?
KZ: Az ÁBTL azt írta, az irattárában nem találtak rájuk vonatkozó iratot, amely a kommunista titkosszolgálatokkal történő együttműködésüket igazolná.
Ugyanazt a sablonválaszt adta mindkettőjükről: nem voltak hálózati személyek, és operatív kapcsolatban sem álltak. A történeti levéltárra vonatkozó törvényre hivatkoztak, miszerint „hálózati személynek minősül az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek számára titkokban, fedéssel és fedőnéven jelentést adott, vagy ilyen jellegű beszervezési nyilatkozatot írt alá, vagy ilyen tevékenységért előnyben részesült”. Operatív kapcsolatnak minősül „az a személy, akit az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek társadalmi kapcsolatként vagy alkalmi kapcsolatként tartottak nyilván”. Az ABTL állítása szerint a levéltárban jelenleg nem lelhető fel olyan irat, mely szerint Nógrádi Györgyöt, vagy éppen Georg Spöttlét és Ómolnár Miklóst hálózati személyként vagy operatív kapcsolatként foglalkoztatták volna az állambiztonsági szervek. Jegyezzük meg, mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem is működtek együtt a kommunista titkosszolgálatokkal, hiszen az ÁBTL anyaga köztudottan hiányos. Mint ahogy – meggyőződésem - ma már sokak számára az is világos, hogy a teljes kommunista titkosszolgálati iratanyag csakis Moszkvában van meg hiánytalanul.
magyarnarancs.hu: Maradtak még megválaszolatlan kérdések, amelyekre választ vár?
KZ: Számomra változatlanul kérdés, hogy a nevezett személyek korábban miért tagadták meg mindannyian közszereplői minőségüket, amikor értesültek róla, hogy be szeretnék tekinteni az ÁBTL-nél nyilvántartott irataikba, ha semmilyen takargatnivalójuk nincsen. A másik érdekesség például, hogy Ómolnár Miklósra vonatkozóan két nappal korábban már megkaptam az őt tisztázó ÁBTL-értesítőt, mielőtt elküldtem volna nekik a bíróság jogerős végzését arról, hogy közszereplőnek minősítik. Április 16-án kaptuk meg ugyanis azt a végzést, amelyben megállapítják jogerősen közszereplői minőségét. Ennek megfelelően április 19-én kelt emailemben kértem az ÁBTL-t, hogy adják ki a rá vonatkozó iratokat. Erre az ÁBTL egy április 17-én(!) kelt levelet küldött, amelyben közlik, hogy nincsen semmilyen Ómolnárra vonatkozó irat. Kérdezem, vajon miképpen születhetett meg az ÁBTL vizsgálati eredménye már április 17-én, két nappal korábban? Az Ómolnár közszereplői státuszát igazoló jogerős végzést egyébként mi is csak április 16-án kaptunk meg a Fővárosi Törvényszékről.
magyarnarancs.hu: Rajtuk kívül még Stier Gábor, Bogár László és Stefka István adatait is szeretnék kutatni. Velük kapcsolatban hol tart a kutatási engedélyezés? (Stier Gábor korábban a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója volt, jelenleg a Moszkvatér.com internetes portál főszerkesztője; egyedüli magyar újságíróként személyesen kérdezhette Vlagyimir Putyint. Stefka évtizedeken át volt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, a pártállami Kék Fény rendőrségi tv-műsor munkatársa, 1990 után dolgozott a Magyar Nemzetnél, főszerkesztette a Fidesz-közelivé vált Magyar Hírlapot, a Pesti Srácok tiszteletbeli főszerkesztője.)
KZ: Érdekes, hogy Stier Gábor, Bogár László és Stefka István már más taktikát választott, mint korábban Nógrádi György, Georg Spöttle vagy Ómolnár Miklós. Míg az utóbbi három csuklóból nem ismerte el közszereplői minőségét, addig Stier, Bogár és Stefka egyszerűen nem nyilatkoztak a megadott határidőben az ÁBTL felhívására, közszereplőnek tarják-e magukat. Gondolom, már egyre inkább ciki volt számukra újságíróként vagy véleményvezérként csak úgy letagadni, hogy közszereplők. Az ő ügyük egyébként még folyamatban van.
magyarnarancs.hu: Az 1972 előtt született összes országgyűlési és európai parlamenti képviselőt is vizsgálnák ebből a szempontból. Sikerült bármit elérni azóta ebben?
KZ: Őszintén szólva az 1972 előtt született parlamenti vagy EP-képviselők állambiztonsági múltjával kapcsolatos kérelmek mintegy mellékszálai voltak a nagyhangú Putyin-párti véleményvezérek hírszerzői háttere feltárásának. Én magam egyik esetben sem feltétlenül számítottak közvetlen bizonyítékokra arról, hogy valaki a kommunista besúgó volt, inkább szerettem volna az ellentmondásokra felhívni a figyelmet ezekkel a kérelmekkel. De valljuk be, annál nagyobb ellentmondás talán nem is kell, amikor újságíróként, médiatulajdonosként vagy éppen véleményvezérként az említett urak egyszerűen letagadják, hogy közszereplők lennének, csak azért, hogy még csak véletlenül se ismerhessük meg az állambiztonsági múltjukat. Talán ez most több is, mint véletlen.
(Címlapképünkön: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszédet mond A jelen technológiai és kulturális kihívásai című konferencián Zalaegerszegen 2021. május 20-án. Fotó: MTI/Varga György)
