Körülbelül hatszáz menekült és hátrányos helyzetű ember gyűlt össze szombat délelőtt a budapesti Árpádházi Szent Erzsébet-templomban, hogy első kézből hallgassa Ferenc pápa szavait, a Rózsák terén pedig több mint ezren várták.
A 444.hu azt írja, arra, hogy „szegények és menekültek" alatt pontosan kikkel találkozik Ferenc pápa háromnapos magyarországi vizitje során, nem hazai forrásokból, hanem a BBC által derült fény: a brit lap szerint az eseményen az ukrajnai háborús menekülteken túl afganisztáni, szudáni, iráni, iraki és pakisztáni menedékkérők is jelen voltak. Köztük az az Abouzar Soltani, aki a tízéves fiával másfél évet töltött fogva tartva a röszkei tranzitzónában.
A 444.hu helyszíni tudósításában felidézi, hogy
az egyházfő és a magyar kormány között a közelmúltban a fő konfliktust még azt jelentette, hogy a pápa együttérzése a menedékkérők iránt szemben állt a kormány migránsellenességével:
miközben Ferenc szíriai menekülteket „vitt haza” magával a leszboszi menekülttáborból, addig Orbán Viktor drótkerítést húzott fel a déli határon, a közmédiának nevezett propagandagépezet pedig fokozódó fenyegetésről és veszélyről, tűzben edzett, felfegyverkezett, mezítlábas »migránsokról« tudósít - sokszor kontextushamisítástól vagy egyenesen hírhamisítástól, a migráció és a terrorizmus összemosásától sem visszariadva. A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” egyébként jelenleg is érvényben van, a kormány legutóbb szeptember 7-éig hosszabbította meg.
Mint a 444.hu írja, Ferenc pápa beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy soha ne feledjük, az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, és ez „izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya és ne váljon áldozatává egyfajta »lelki egoizmusnak« vagyis egy olyan lelkiségnek, amelyet a saját belső nyugalmam és elégedettségem érdekében alakítok ki”.
A pápa beszédében kitért a tempolomban elhangzott tanúságtételekre. Elsőként a Máriapócson élő roma asszony, Fürtösné Kanalas Brigitta számolt be arról, hogyan segítette őt nehéz helyzetében a görögkatolikus egyház, munkát és otthont biztosítva neki és gyermekeinek. Róla azt mondta Ferenc: „ez az a tanúságtétel, amely a kötelességünk: együttérzés mindenki, különösen is azok iránt, akiket szegénység, betegség és fájdalom kínoz. Olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, egy olyan egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még a legtávolabb állók is, még azok is, akik nem hisznek”.
A második tanúságtevő az ukrán Oleg Jakovlev és családja volt. A héttagú család - mint az MTI írja, a Budapesttől 1500 kilométerre lévő Dnyipropetrovszkból menekült Magyarországra 2022 májusában. A családfő felidézte: több napig tartó út után érkeztek Magyarországra, ahol szállást és segítséget kaptak. Később a Katolikus Karitász integrációs központjában is szeretettel fogadták őket - mondta, hozzátéve, kézzelfogható anyagi segítséget, utalványokat is kaptak, ami "életmentő volt" a családnak és "bátorítást, reményt is adott". Róluk azt mondta Ferenc, hogy „az ember még a fájdalomban és a szenvedésben is bátorságra talál a továbblépéshez, ha megkapta a szeretet balzsamát: ez az az erő, amely segít elhinnünk, hogy nincs minden veszve és lehetséges egy más jövő”.
Végül Kunszabó Zoltán diakónus és felesége, Kunszabóné Pataki Anna, a hajléktalanokat segítő Csak Egyet Szolgálat alapítói beszéltek munkájukról. Kunszabó Zoltán elmondta: Budapesten 2246 ember lakik hajléktalanszállókon és 436 él az utcán. A hajléktalanságtól veszélyeztetettek száma azonban ennél sokkal nagyobb: vendégeik között vannak volt állami gondozottak, pszichiátriai problémákkal, szenvedélybetegségekkel küzdők, börtönből szabadultak, és vannak közöttük a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák és idősek is.
Ferenc a reagálásában megemlítette, hogy „sokan itt sajnos hajléktalanok, a szó szoros értelmében is: sok kiszolgáltatott testvérünket – akik egyedül, számos testi és szellemi korlátozottsággal élnek, akiket a drogfüggőség tönkretett, akik börtönből szabadultak vagy idős koruk miatt magukra maradtak – érintik az anyagi, kulturális és lelki szegénység súlyos formái, és nincs tető a fejük felett, nincs otthonuk, ahol élhetnének”. Megköszönte Zoltánnak és Annának, hogy bátran és nagylelkűen egy hajléktalanokat befogadó központot hoztak létre. „Mélyen megérintett, hogy az anyagi szükségletek mellett figyelmet fordítotok az emberek lelki sérültségére és méltóságára, gondoskodásotok kiterjed a magányukra és azért vívott küzdelmükre, hogy szeretettnek és befogadottnak érezzék magukat a világban” - mondta a pápa.
A pápa talán mit sem tud arról, hogy öt éve, éppen a téli időszak kezdete előtt lépett életbe a hajléktalantörvény, ami azokat bünteti, akik a magyar rendőrség szerint életvitelszerűen tartózkodnak az utcán.
A jogvédők szerint betarthatatlan, megalázó és embertelen jogszabály miatt a hajléktalan embereket - a szociális ellátórendszer erősítése helyett - akkor sorra kezdték őrizetbe venni és szabálysértési eljárás alá vonni, az Alkotmánybíróság pedig annak ellenére nem találta alaptörvény-ellenesnek a hajléktalan emberek kriminalizálását és bebörtönzését, hogy öt alkotmánybíró, a Szabálysértési Munkacsoport és számos civil szervezet is vétózta.
A 444.hu cikkében úgy fogalmaz, pár éven át a Fidesz-kormány kommunikációjának szerves része volt lealacsonyító módon beszélni a fedél nélkül élő honfitársainkról, és azóta már az országos ételosztások is veszélybe kerültek. Gulyás Gergely a kormányinfón pedig konzekvensen együtt emlegeti a szemetet a hajléktalanokkal.
A pápa délelőtt a görögkatolikus közösséggel is találkozott, a budapesti Istenszülő oltalma templomban, a Rózsák terén. Délután pedig a fiatalok várták a Papp László Sportarénában. A felvételek tanúsága szerint rocksztárnak járó ováció fogadta a katolikus egyházfőt, 11 ezren gyűltek össze a tiszteletére.
Kora este magyar jezsuitákat fogadott Ferenc pápa szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán. A hagyományok szerint a jezsuita Ferenc pápa minden alkalommal külön találkozik a helyi rendtársaival hivatalos látogatásain, írja az MTI. Az esemény - mint korábban más országokban is - magántalálkozó volt, amelyen a pápa kötetlen, testvéri együttlét során ismerkedik meg rendtársaival, az adott provincia életével.
A jezsuiták több ajándékot adtak át az egyházfőnek. Kiemelkedik közülük a rendtartomány életéről Ferenc pápának készített képes kiadvány, benne lelkiségi, kulturális, társadalmi és szociális kezdeményezéseik bemutatásával. Az ajándékok között volt az Ignác - A lelkek lovagja című jezsuita musical Erkel színházbeli előadásának felvétele, amelynek egyik betétdala lett a pápalátogatás himnusza.
