A törvénymódosításban vannak pozitív elemek, de több ponton elmarad az EU által azonosított jogállamisági problémák orvoslása - írja az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szombati közös közleményére hivatkozva a Népszava.
A jogvédők megjegyzik, január közepén még úgy tűnt, a kormány hajlandó lesz a társadalmi párbeszéd biztosításával elfogadtatni a bíróságokat érintő törvénycsomag tervezetét, amely elengedhetetlen feltétele annak, hogy a befagyasztott uniós pénzek legalább egy részéhez hozzájusson Magyarország. Sok év után először, február elején például még az Igazságügyi Minisztériumba is meghívták őket. A tervezett módosításokat március 31-ig kellett volna hatályba léptetni.
A kormány képviselője március elején arról tájékoztatta a reform által érintett Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait, hogy a javaslatot március 3-án terjesztik be az Országgyűléshez. Aznap
Varga Judit igazságügyi miniszter valóban benyújtott egy törvényjavaslatot, ez azonban a vagyonnyilatkozatokról szólt, semmi köze nem volt a bíróságokat érintő módosításokhoz.
Tartalmazott viszont négy olyan paragrafust, amelyek az igazságügyi reformmal kapcsolatban módosítandó törvények egy-egy rendelkezésének teljesen felesleges módosítására tettek javaslatot. A javaslatot megtárgyalta az Igazságügyi Bizottság, majd március 14-re az általános és a részletes vitát is lezárták.
Mint írják, a kormány aztán eredetileg a vagyonnyilatkozatokról szóló, a bizottsági és a parlamenti vitákon túljutott törvényjavaslatot a kormány a zárószavazás előtti utolsó pillanatban teljes egészében kicserélte a bíróságokat érintő uniós elvárásokat tartalmazó csomagra, ezzel pedig megakadályozta, hogy a bírák, civilek, ellenzéki országgyűlési képviselők érdemben hozzászólhassanak a javasolt módosításokhoz.
A kormány és a kormányzati képviselők eljárása nemcsak a jogállamisági elvek megsértése, hanem az Országgyűlés működésére és tárgyalási rendjére vonatkozó szabályokkal, vagyis a Házszabály előírásaival is ellentétes. Az ugyanis rögzíti, hogy nem tárgyalható olyan módosító javaslat, amely „a törvényjavaslat egészének elhagyására irányul”; márpedig ebben az esetben a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó eredeti javaslatot teljes egészében új tartalommal töltötték fel. A Házszabály ráadásul azt is mondja, hogy egy módosító javaslat nem terjedhet ki a módosítani kívánt törvény eredeti javaslattal nem érintett részeire, itt pedig éppen erről volt szó, hiszen az eredeti javaslat csak pár, nem releváns részét érintette a bíróságokra vonatkozó törvényeknek.
A javaslat számos ponton változott a január végén társadalmi egyeztetésre bocsátott korábbi tervezethez képest.
Pozitív előrelépés, hogy a most beterjesztett javaslat a tervezett hatályba lépéstől, vagyis június 1-től végre hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák önkormányzati szervének, az OBT-nek.
Ezentúl például minden igazságszolgáltatást (nemcsak a bíróságokat) érintő törvényjavaslatot véleményezhet, bővülnek a jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azokat a döntéseit, ahol az OBT-nek egyetértési joga van. Szintén üdvözlendőnek tartják, hogy az OBT továbbra is személyesen meghallgathatja az OBH és a Kúria elnökjelöltjeit (ez a januári javaslatból hiányzott), és kizárhatja azokat a jelölteket, akiknek a függetlenségét, pártatlanságát, feddhetetlenségét vagy integritását nem találja megfelelőnek.
Szintén jó hírként értékelik a jogvédők, hogy az OBT ezentúl minden bírósági igazgatással kapcsolatos információhoz hozzáférhet majd, így a jövőben az OBH elnöke már nem tudja eltitkolni például a jutalmakra vonatkozó döntéseket. Teljesülni látszik az az uniós elvárás is, hogy ezután a hatóságok a jogerős bírósági döntésekkel szemben alapvető jogaik sérelmére hivatkozva nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz.
Továbbra is komoly probléma van azonban a magyar bírák EU Bírósághoz (EUB) fordulásának lehetőségével. A javaslat ugyanis csak eljárási szabályokon módosít, így egy korábbi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kérdést az EUB-nak, eljárásuk törvénysértőnek minősül, és emiatt további hátrány is érheti őket. A most benyújtott javaslat az előzetes döntéshozatal iránti kérelem lehetőségeinek szűkítő értelmezésére ad lehetőséget, kizárva például, hogy egy büntetőbíró, ha az ítélet meghozatalához szükséges, kérje a bíróságok függetlenséget érintő magyar jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetőségének a vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság korábban bíróvá kinevezett tagjainak ügyében félmegoldás született.
Az eredeti januári javaslat a mostani alkotmánybírák esetében továbbra is megengedte volna a pályáztatás nélküli automatikus beosztásukat a Kúriára, a legújabb tervezet szerint azonban már „csak” az általuk választott ítélőtáblára kerülhetnek. Azok pedig, akik már az AB-tagságuk előtt is bírák voltak, alkotmánybírói jogviszonyuk megszűnése után korábbi munkahelyükre mehetnének vissza.
Mint írják, a további problémák közül érdemes kiemelni, hogy nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a Kúria elnöke egyben az OBT elnökévé is megválasztható legyen, ahogyan azt sem, hogy az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők bekerüljenek a bírák önkormányzati tanácsába, és így a saját munkáltatójukat ellenőrizzék. Nem elfogadható megoldásként az is szerepel, hogy a bírót közigazgatási szervhez beosztásának megszűnése után az OBH elnöke pályázat nélkül, tanácselnöki munkakörbe oszthatja be, így továbbra is a pályázati rendszer megkerülésével lehetne vezetői pozíciókat elnyerni.
