Húsz százalékkal csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma Budapesten

Belpol

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag fogadta el a Budapesti Rendőr-főkapitányság éves beszámolóját.

Több mint három százalékkal csökkent a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2021-ben az előző év adataihoz képest a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolója szerint, amelyet szerdán egyhangúlag fogadott el a Fővárosi Közgyűlés.

A beszámoló szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2021-ben 3,2 százalékkal - 35 426-ról 34 298-ra - csökkent.

Ennél is jelentősebb a közterületen elkövetett bűncselekmények számának csökkenése, amely 20,4 százalékkal, 14 951-ről 11 907-re változott.

A regisztrált bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 55,2 százalékról 64 százalékra nőtt.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a közgyűlés előtt elmondta, hogy tavaly is folytatódott a trend: csökkent a bűncselekmények száma és nőtt a felderítések aránya. A rendőrség átlagos kiérkezési ideje pedig már kevesebb mint 11 perc. Hozzátette:

Budapesten továbbra sincs felderítetlen emberölés.

A rendőrségi beszámoló szerint a Budapesten regisztrált emberölések száma a 2020-as 31-ről a múlt évben 24-re csökkent, ugyancsak csökkent a szándékos emberölések száma: 2020-ban 15, tavaly 11 ilyen bűncselekményi regisztráltak.

A F?v?rosi K?zgy?l?s ?l?se

 
Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány felszólal a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2022. április 27-én
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
 

A testi sértések száma 0,4 százalékos emelkedést mutat: 2020-ban 1284, 2021-ben 1289 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A halált okozó testi sértések száma minimálisan csökkent, 2020-ban öt, 2021-ben négy ilyen történt. A súlyos testi sértések száma 0,4 százalékkal, 761-ről 764-re nőtt.

A beszámoló szerint 2020-ban 124, 2021-ben 121 kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt regisztráltak, ami 2,4 százalékos csökkenést jelent.

A garázdaságok száma tavaly 13,1 százalékkal - 2099-ről 2373-ra - emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké pedig 7,1 százalékkal csökkent, 197-ről 183-ra.

A vagyon elleni bűncselekményeken belül 15 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások - ezzel együtt a betöréses lopások - számának alakulásában: 2020-ban 13 166, 2021-ben 11 196 esetet regisztráltak - olvasható a dokumentumban.

Az autólopások száma 27,7 százalékkal csökkent (141-ről 102-re) a fővárosban tavaly a 2020-as év adataihoz képest, a gépjárműfeltörések száma pedig 22,4 százalékkal (660-ról 512-re) esett vissza.

A múlt évben 9,9 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2020-hoz képest, számuk 1221-ről 1100-ra csökkent. A rablások száma is csökkent, 202-ről 186-ra, ez 7,9 százalékos visszaesés.

Nem sikerült átütő sikert elérni a közlekedésbiztonság területén; továbbra is majdnem háromezer személyi sérüléses baleset történik a fővárosban egy évben - jelezte a főkapitány.

A beszámoló szerint Budapesten 2021-ben a személyi sérüléses balesetek száma a 2020-as adatokhoz viszonyítva 0,3 százalékkal, 2955-ről 2964-re emelkedett.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.