Kifakadtak a rendezők az Inkubátor Program fórumán

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 24.

Belpol

"Menet közben átírták a szabályokat és kihúzták a lábunk alól a talajt.”

„Szerintem mindenki, aki ennek a döntésnek a részese volt, az komolyan szégyellje magát, és sok sikert kívánok ahhoz, hogy ezzel együtt éljen” – mondta pénteken a filmes Inkubátor Program Pitch Fórumán Brauner Máté rendező, aki a saját filmötlete helyett inkább arról beszélt, hogy mennyire megalázó a helyzet, amit a Nemzeti Filmintézet (NFI) teremtett azzal, hogy kívülről szinte láthatatlanul megváltoztatta a programot.

A 444.hu tudósítása szerint igen erős vélemények fogalmazódtak meg a fórumon.

Tök felelős pozícióban dolgozó hivatalos emberek mindenféle magyarázat nélkül ilyet meg tudnak tenni? És akkor én jöjjek föl ide, és mondjam el ezt a pitchet, mintha...

Mindenki tudja, hogy mi van, mindenki tudja, hogy mi lesz, és teljesen hülyének érzem magam ebben a szituban” – fakadt ki Brauner.

Az Inkubátor célja az NFI leírása szerint a magyar film friss tehetségeinek és az aktuális témák feldolgozásának támogatása. A program győztesei igaz, hogy a mozifilmekhez képest jóval kisebb költségvetésből, de elkészíthetik az első egész estés filmjeiket. A program idáig igen sikeres volt, többek között olyan filmeket, mint a Zanox, az Egy nap, a Magasságok és mélységek és a FOMO is ennek keretében csinálták meg.

Februárban azonban az Inkubátor 7.0 kiírását a résztvevők tudta nélkül megváltoztatták, így az 5 győztes filmtervből 3 el sem készülhetett.

Telex akkori összefoglaló cikke azt írta, hogy az indok egy a korábbi kiírásokban nem szereplő pont volt, miszerint a pályázat előfeltétele, hogy az NFI filmszakmai és televíziós döntőbizottsága „mérlegelési jogkörben döntést hozzon a nyertes filmtervek filmgyártási pályázatának benyújtására vonatkozóan” a forgatókönyv, a prezentáció, és a „filmalkotások megvalósíthatóságát vizsgálva”. Ez azt jelenti, hogy

az Inkubátor projektjeit egy döntőbizottság – amelynek eddig nem sok beleszólása volt a döntésekbe – egyik pillanatról a másikra elkaszálhatja, ráadásul a döntéseket nem is kell megindokolni.

„Úgy vagyunk benne ebben a programban, úgy várják el, hogy mi menjünk fel a színpadra és nyomjuk le ezt a pitch-et nagy lelkesen, hogy menet közben átírták a szabályokat és kihúzták a lábunk alól a talajt” – mondta a reklám- és videoklip rendezőként dolgozó Brauner a lap kérdésére, aki az Eltérítés című tervével pályázott.

Körülbelül 2-3 hete kezdett gondolkodni azon, hogy felszólal a bizonytalan helyzet ellen, de régebb óta gyűlt benne a feszültség. Kezdve azzal, hogy indoklás nélkül elkaszáltak a tavalyi nyertesek három filmjét, majd hogy a forgatókönyvírásra megítélt támogatást január helyett csak valamivel a Pitch Fórum előtt kapták meg. „A következő szúrás az agyamban a szakmai zsűri volt” – mondta, hozzátéve, hogy az NFI-hez és az új SZFE-hez köthető emberek névsorát olvasva csalódottságot érzett.

Érted, ott van Enyedi Ildikó, Hajdu Szabolcs, Pálfi György, most mondtam három nevet, miért nem ez a liga képviselteti magát egy ilyen eseményen?

A Pitch Fórum napján azonban már nem volt kérdés a számára, hogy fel fog szólalni. „Embert próbáló feladat kiemelni, hogy a sok fejlemény közül melyik volt az utolsó csepp a pohárban. Talán az NFI értelmezhetetlen, vércinikus posztja Reisz Gáborék velencei győzelmére, attól komolyan padlót fogtam.”

„Semmi baj nincs azzal, ha több történelmi film készül, azon sem csodálkozom, hogy egy politikai vezetésnek vannak kedvezményezettjei akár alkotók, akár témakörök tekintetében, de ezeknek az aránya már nagyon nem mindegy.  Eljutottunk oda, hogy tucatnyi, például a fentebb is említett rendezők tiltólistára kerültek, mert kritikát fogalmaztak meg az NFI-vel vagy a rendszerrel szemben" –  mondta Brauner. Mint fogalmazott,

pontosan tudja mindenki, hogy ha bármi merészebb témát feszegetsz, akkor az a film nem fog támogatást kapni.

Az NFI-ben fújnak ezekre az alkotókra, ami látszik a kommunikációjukból is. És ettől az attitűdtől nekem lerohad az agyam.”

A felszólalásról azt mondta: „Semmi romantikus vízió nem volt előttem, hogy ez bármin is változtatna, ezt vérző szívvel be kell valljam. Egyszerűen csak hülyének éreztem volna magam, hogy felmegyek, illedelmesen ledarálom a pitchet, aztán lecsalinkázok a színpadról, miközben totálisan hülyére vettek minket.”

A Brauner előtt felszólaló Paczolay Zsófi és Bíró Bálint is arra használta a filmtervük bemutatására szánt időt, hogy kifejezzék nemtetszésüket a rendszerrel kapcsolatban. „Mi lehet a módja annak, hogy transzparens kommunikáció legyen a program működéséről, a döntéshozók irányából, hogy ne abszolút bizonytalanságban kelljen dolgoznunk és tudjunk fókuszálni arra, ami a legfontosabb, a filmkészítésre” – tették fel az eseményen a kérdést, amire a jelen lévő NFI-hez köthető zsűrik közül senki sem válaszolt.

A fórumon felszólalóktól további erős mondatok is elhangzottak.

E heti lapszámunkban a mai magyar filmgyártás helyzetéről is beszél Reisz Gábor rendező:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.