Közös énekléssel tiltakoznak színésznők az elnyomás ellen

  • narancs.hu
  • 2019. december 23.

Belpol

„Harcolok: nem tudom, kiért és nem tudom ki ellen”.

„Színház- és Filmművészeti Egyetem és a játék szabadságáért” címmel került fel egy videó az iskola holnapjára és Facebook-oldalára, amelyben színésznők énekléssel tiltakoznak az elnyomás ellen.

A felvételen Weöres Sándor A célról című verse hallatszik, melynek szövege az alábbi:

Mit bánom én, hogy érdemes,
vagy céltalan a dolgom?
patak vagyok: kérdjem-e, hogy
habomat hova hordom?

Harcolok: nem tudom, kiért
és nem tudom ki ellen.
Nem kell ismernem célomat,
mert célom ismer engem.

Megszavazták a kormány kulturális törvényét

Hiába volt hétfőn többezres tüntető tömeg a Madách téren. Az Országgyűlés szerdán elfogadta a kormány kulturális törvénycsomagját. A parlament 115 fideszes igen 53 ellenzéki nem szavazattal, és 3 tartózkodással megszavazta a színháztörvényt. Az ellenzéki képviselők tiltakozásképp felálltak és fekete maszkot tartottak az arcuk elé, az eseményről Tordai Bence osztott meg egy videót a Facebook oldalán.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.