Közös énekléssel tiltakoznak színésznők az elnyomás ellen

  • narancs.hu
  • 2019. december 23.

Belpol

„Harcolok: nem tudom, kiért és nem tudom ki ellen”.

„Színház- és Filmművészeti Egyetem és a játék szabadságáért” címmel került fel egy videó az iskola holnapjára és Facebook-oldalára, amelyben színésznők énekléssel tiltakoznak az elnyomás ellen.

A felvételen Weöres Sándor A célról című verse hallatszik, melynek szövege az alábbi:

Mit bánom én, hogy érdemes,
vagy céltalan a dolgom?
patak vagyok: kérdjem-e, hogy
habomat hova hordom?

Harcolok: nem tudom, kiért
és nem tudom ki ellen.
Nem kell ismernem célomat,
mert célom ismer engem.

Megszavazták a kormány kulturális törvényét

Hiába volt hétfőn többezres tüntető tömeg a Madách téren. Az Országgyűlés szerdán elfogadta a kormány kulturális törvénycsomagját. A parlament 115 fideszes igen 53 ellenzéki nem szavazattal, és 3 tartózkodással megszavazta a színháztörvényt. Az ellenzéki képviselők tiltakozásképp felálltak és fekete maszkot tartottak az arcuk elé, az eseményről Tordai Bence osztott meg egy videót a Facebook oldalán.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.