Portré a Corvinus új rektoráról, Lánczi Andrásról

  • narancs.hu
  • 2016. június 29.

Belpol

Hogyan lett Lánczi András az Orbán-rendszer fő apologétája? A Corvinus új rektorának nézeteiről a friss Magyar Narancs ír részletesen.

Lánczi András ma vette át rektori kinevezését Áder János köztársasági elnöktől. (A rektorválasztás hátteréről lásd A király agyasa című márciusi cikkünket.) A Corvinus Egyetem új vezetőjének tudományos munkásságáról, nézeteinek alakulásáról a friss Magyar Narancs közöl kimerítő írást. Az Orbán-rendszer egyik fő apologétája autonóm filozófusnak, a szellem emberének tartja magát, igaz, nehezen áll ellen a gyakorlati politika csábításának. Az elmúlt hónapokban ráadásul megdöbbentő kijelentések sorát tette – tavaly decemberben például azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Kitart amellett, hogy nem tanácsadója Orbánnak, de pontos szerepét illetően mintha maga is bizonytalan lenne.

Összefoglaljuk politika filozófiai nézeteit, bemutatjuk a 2002 után mindjobban átpolitizált írásainak főbb jegyeit (kétely a modern demokráciával vagy éppen a magyarországi rendszerváltással szemben), valamint antikommunizmusának forrásvidékét. De nem csak elméleti munkásságát érintjük: egyetemi karrierje, ott szerzett kapcsolatai, holdudvarbeli pályáfutása (amelynek csúcsa a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöki posztja), Orbán Viktorhoz fűződő viszonya is témája cikkünknek, amelyből megtudhatjuk azt is, hogy Lánczi a rektorságot az akadémiai közegbe való visszatéréseként értelmezi.

Lánczi Andrásról szóló portrénkat a csütörtöki Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.