Portré a Corvinus új rektoráról, Lánczi Andrásról

  • narancs.hu
  • 2016. június 29.

Belpol

Hogyan lett Lánczi András az Orbán-rendszer fő apologétája? A Corvinus új rektorának nézeteiről a friss Magyar Narancs ír részletesen.

Lánczi András ma vette át rektori kinevezését Áder János köztársasági elnöktől. (A rektorválasztás hátteréről lásd A király agyasa című márciusi cikkünket.) A Corvinus Egyetem új vezetőjének tudományos munkásságáról, nézeteinek alakulásáról a friss Magyar Narancs közöl kimerítő írást. Az Orbán-rendszer egyik fő apologétája autonóm filozófusnak, a szellem emberének tartja magát, igaz, nehezen áll ellen a gyakorlati politika csábításának. Az elmúlt hónapokban ráadásul megdöbbentő kijelentések sorát tette – tavaly decemberben például azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Kitart amellett, hogy nem tanácsadója Orbánnak, de pontos szerepét illetően mintha maga is bizonytalan lenne.

Összefoglaljuk politika filozófiai nézeteit, bemutatjuk a 2002 után mindjobban átpolitizált írásainak főbb jegyeit (kétely a modern demokráciával vagy éppen a magyarországi rendszerváltással szemben), valamint antikommunizmusának forrásvidékét. De nem csak elméleti munkásságát érintjük: egyetemi karrierje, ott szerzett kapcsolatai, holdudvarbeli pályáfutása (amelynek csúcsa a Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöki posztja), Orbán Viktorhoz fűződő viszonya is témája cikkünknek, amelyből megtudhatjuk azt is, hogy Lánczi a rektorságot az akadémiai közegbe való visszatéréseként értelmezi.

Lánczi Andrásról szóló portrénkat a csütörtöki Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.